XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. október / 10. szám
Mindnyájunk ügye a rászoruló tehetséges jó tanulók anyagi támogatása Fontos és nemes hivatást tölt be a XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítvány •ۧ®®a 3] SZENT MIHÁLY NAPI BÚCSÚ Önkormányzatunk 1992- ben alapította a XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítványt, amely 1993 óta működik. A beérkező kérelmek elbírálásával és a támogatási összegek szétosztásával a közalapítvány kilenctagú kuratóriuma foglalkozik. A kuratórium elnöke mint az oktatási ágazatért felelős alpolgármester, Holopné Schra- mek Kornélia. Tőle kértünk tájékoztatást a kuratórium munkájáról.- Az alapítvány célja - kezdte nyilatkozatát az elnökasszony - az olyan nagyon tehetséges jó tanuló, jól teljesítő gyermekek támogatása, akik hátrányos helyzetüknél fogva erre rászorulnak. Az alapító XIII. Kerületi Önkormányzat kétmillió forint alapítói vagyon befizetésével teremtette meg a működés elindításának feltételét. Ezt a vagyont azóta több támogató kisebb-nagyobb összegű hozzájárulásaival hétmillió forintra gyarapította. Ennyi az alapítvány alaptőkéje jelenleg, s ennek éves kamatával, mintegy egymillió forinttal gazdálkodik.- Az összeg meghatározott, tehát ehhez igazodóan kell a támogatott tanulók körét is meghatározni. Milyen feltételeket szükséges azoknak teljesíteni, akik számot tarthatnak a támogatásra ?- Háromféle körből kerülnek ki a támogatottak. Először is az általános iskolák felső tagozatának és a középiskoláknak a rászoruló tehetséges diákjait részesítjük támogatásban oly módon^ogy szeptembertől augusztusig havi rendszeres 2000 és 5000 forint közötti összeget folyósítunk részükre. Ennek a támogatási formának érdekessége az, hogy a nyári, vagyis a szünidei hónapokra előre, egy összegben kapják meg a pénzt, azt tehát, ha úgy akarják, valamilyen szaktáborozás céljára fordíthatják. Magas, de igazságos követelmények- Csak az olyan diákok adhatják be a kérelmüket - folytatta a kuratórium elnöke -, akik legalább 4,6-os átlag- osztályzattal rendelkeznek, emberi, közösségi magatartásukról az osztályfőnökük kedvező véleményt nyújt, és az eltartójuk szociális rászorultságukat hitelesen igazolják. A középiskolások közt e feltételek teljesítése esetén előnyt élveznek a tanulmányi versenyek győztesei.- Kemény és tartalmas munkát kell tehát cserébe adni a gyerekeknek az alapítványi támogatásért.- így van, de ezt a keret összegének behatároltsága és a kérelmezők számának nagymértékű növekedése is indokolttá teszi. Három évvel ezelőtt 30-40 jelentkezővel volt dolgunk, ez tavaly 74-re nőtt, s az idén már 108 pályázó kérelmét kellett eldöntenünk.- Közülük az idén hányán feleltek meg a szigorú feltételeknek?- 77-en. Ez jó aránynak mondható. Hadd ismertessem a támogatottak második csoportját. Azok a diákok, akik egyetemi vagy főiskolai tanulmányaik első évfolyamát kezdik meg 10 és 30 ezer forint közötti egyszeri támogatást kaphatnak az alapítványtól. Idén másodszor szavaztunk meg ilyen fiatalembereknek juttatást.- Részükre a pályázati kiírás nem tartalmaz minőségi követelményt?- A felsőfokú tanintézménybe nyert felvétel igazolása ezt értelemszerűen helyettesíti. Támogatottjaink harmadik csoportját az egyedi elbírálást kérelmezők képezik. Előadódhat, hogy a diák és az őt eltartó édesanyja megbetegedése vagy halála miatt az egyetemétől évfolyamhalasztást kénytelen kérni. Ilyen esetben tanulmányai újbóli folytatásához szavazunk meg pénzbeli segélyt. Megtörténhet, hogy tanulása és felkészülése érdekében külföldi tanulmányútra készül menni és ehhez kell a támogatásunk. Ezek csak példák, de megtapasztaltuk, hogy egy- egy kérelem és néhány szám mögött milyen keserű sorsok húzódhatnak meg, amelyeket Holopné Schramek Kornélia, a kuratórium elnöke magunk is szinte megkönnyezünk. A gyermek csonka családban nő fel, az egyik nagyszülő neveli, az egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, és így tovább. S az ilyen hátrányos helyzetű fiatalok köre, sajnos, egyre bővül. Megilleti őket a tanulásuk megsegítése. Csak hát romlanak a mi ehhez nyújtható feltételeink is.- Feltehetőleg ezt a banki kamat csökkenése is okozza.- Igen. Három évvel ezelőtt 35%-os kamatot fizettek, ez mára jóval alább száll. A jogosult kérelmezők pedig, mint mondtam, szaporodnak. Egyre nehezebb a havi rendszeres segélyt kiszorítanunk, ám hogy egyes rászorulókat mégse kelljen elutasítanunk, némely esetekben 2x5000 forintot szavaztunk meg. A képviselő felajánlása- Milyen módon igyekeznek fenntartani, esetleg bővíteni a kerület rászorulóinak ezt a speciális alapítványi segélyezését?- Újabb támogatókat szeretnénk szerezni ennek a nemes ügynek. Kérem azokat a vállalatokat, vállalkozókat és magánosokat, akiknek szívügyük a tanulóifjúság jobb képzettsége, magasabb kultúrája, s az a törekvés, hogy egyetlen tehetséges gyermeket se fosz- szunk meg a tanulás lehetőségétől, anyagi helyzetének megfelelően áldozzon e célra. Kerületünk országgyűlési képviselője, Pál László felajánlása szerint, immár negyedik hónapja fizeti be a XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítvány számlájára képviselői tiszteletdíjának a felét, amit ezúton is megköszönünk neki. Természetesen nemcsak a befizetett összeg nagysága és közéleti rangja alapján illeti meg a köszönet a támogatókat.- Ezzel e lap szerkesztője is egyetért, s úgy tartja helyesnek, hogy a jövőben az összegtől függetlenül, név szerint, illetve a cég megnevezésével itt, az újságban is nyugtázzuk és megköszönjük az alapítvány számlájára befizetett támogatásokat. A XIII. Kerület Gyermekeiért Közalapítvány számlaszáma: 102-00902-32711462- 00000000.- A közalapítványnak befizetett összeg a fennálló jogszabályok szerint a jövedelemadóból levonható. Minden adakozó bizonyos lehet, hogy a zsűri társadalmi és szakmai összetételénél és felelősségtudatánál fogva a legkörültekintőbben ítéli oda a segélyeket. Ha valaki arra gondol, hogy már 2000 forinttal egy rászorult diák egyhavi támogatását, 20-25 ezer forint átutalásával pedig egész évi alapítványi ellátását fedezheti, talán könnyebben a zsebébe nyúl. Alapítványunk minden évben beszámolni tartozik a képviselő-testületnek a bevételeiről és annak felhasználásáról, amelyet a Hírnökben is közzétesz. Boldog lennék, ha a mostaninál jobban, kielégítőbben szolgáíhatnánk az adakozók jóvoltából is a kerületben lakó tanuló ifjúságot - fejezte be nyilatkozatát a kuratórium elnöke. Végzős középiskolások figyelmébe A MI Alapítvány, az Ady Alapítvány és a Munkásképviseleti Alapítvány elsősorban a XI- II. kerületben és a környékén lakó, illetve tanuló fiatalok részére egyetemi-főiskolai felvételre felkészítő tanfolyamot szervez. Tapasztalt tanárok irányításával matematika, fizika, magyar, történelem tantárgyakban várhatóan 25 alkalommal, nyújtunk segítséget a felkészüléshez. Jelentkezni lehet 1996. október 20-ig a jelentkezési lap kitöltésével, amelyet megcímezett és bélyeggel ellátott válaszborítékkal együtt kérünk a következő címre elküldeni. Ady Endre Gimnázium, 1139 Budapest Röppentyű u. 62. Jelentkezési lap ugyanitt igényelhető. A csoportokat megfelelő számú jelentkezés esetén indítjuk. A jelentkezők az első foglalkozást megelőzően (tantárgyanként) kettőezer forint szervezési díjat fizetnek be. Amennyiben a hallgató a főfoglalkozásokon, az igazolt távollétet kivéve, megjelenik, a szervezési díjat a tanfolyam végén visszafizetjük. Az előkészítő tanfolyam résztvevői sikeres felvételi esetén megpályázhatják a Munkásképviseleti Alapítvány tanulmányi ösztöndíját. A tanfolyamra történő felvételről, illetve a pontos helyről és a kezdési időpontról külön értesítést küldünk. A szervező alapítványok Szeptember 29-én az égieknek is tetszett a harmadik Szent Mihály napi búcsú, ugyanis előtte is, utána is szürke volt az ég, ám ezen a napon derűs idő fogadta a sok-sok családot egy kis együtt- szórakozásra. A szerzetesek méltóságteljes felvonulása sokakat becsalt a Babér utcai Szent Mihály templomba, ahol Barsi Balázs szerzetes a lelki élet ápolásának fontosságát juttatta eszünkbe. Miután megtisztult szívvel léptünk ki a templomból, megkezdődött a móka, kacagás. Sok érdekes, hasznos látnivalót sorakoztattak fel az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ és a Polgármesteri Hivatal munkatársai. A népi mesterségek utcája természetesen nem nélkülözte a fazekaskorongot, a virágkötészetet, Kissné Sztraka Annamária kézikötő játékkészítőt. Engem az ragadott meg, milyen leleményesen, egy fölfordított szék lábán szőtt egy kamaszlány oly ügyesen, hogy hamarosan baba került ki a keze közül. A Nyíró Gyula Kórház játékkal, vetélkedővel táplálta a fejekbe az egészséges életmód alapszabályait. A vattacukor árus mögött szerényen húzódott meg a Vízművek autóbusza, ahova például egy férfi azzal lépett be,hogy elpanaszolja: vettek egy mosogatógépet, de ilyen-olyan bajok vannak a működésével. A vízmérnök szakszerű tanácsokkal szolgált. Zuglóból érkeztek ide a Varga Márton Kertészeti- és Földmérési Szakközépiskola diákjai és tanárai, akik többek között rovarölő növényeket kínáltak kis górcsőben, ledugaszolva. Magam is kíváncsian lesem, ha elültetem, kevesebb moly lesz-e a lakásban. A pályakezdő fiatalok Esély Alapítványának kézművesei elhozták kerámiáikat, fából faragott vagy bőrből készült használati eszközeiket. A közlekedés alapszabályaival ismerkedtek a kisautóba, kismotorra pattanó bátrak. Mellettük szerénykedett a hagyományos pecabotos, játékot kínáló apa és lánya. Kissé szomorkásán szemlélték a gumipárnán ugráló gyerekeket, hogy új meg új játékok vonzzák az apróságokat. De a bohóc a régi... A bohóc tréfáit nem lehet megunni, főleg, ha a „kisva- gány” kilencéves forma trónörökösével együtt osztogatja a színes lufikat. Nemcsak a gyerekek szórakoztak jól, hiszen Tamon Erika és Bokor János tizenegy hónapos csemetéjük mellől eljöttek a búcsúba egy kis andalító és mulatós nótázásra. Kovács Marianna vezetésével a térzenét a XIII. kerületi Zeneiskola fúvószenekara szolgáltatta és a Vadrózsa és Vadvirág Néptáncegyüttes jól megfért a jazzbalettel, melyet a Stella Művészeti Stúdiójának tagjai adtak elő. Éhen sem maradtunk: egy kedves hölgy kora reggel sütötte rántotthúsos, fasirtos szendvicsekkel, üdítőkkel várta a közönséget. Az utcabálon olyan szomszédok is együtt ropták, akik a hétköznapokon csak köszönnek egymásnak. Itt alkalom volt a közelebbi barátkozásra. Amikor a vásárosok pakoltak, a templomban csodás tenor adta meg a léleknek azt, ami kell neki. Tehát a vigalom lelki tisztulással kezdődött és azzal is zárult. Gombos Jolán Képeinken: jelenetek a búcsúból Fotó: Sinka György és Lovasi Gábor A születés Utáni hetekben, hónapokban még nem ért a nevem. Voltam „jaj, de édes”, voltam „kiköpött apja”, meg „kiköpött anyja”. Egy utálatos rokonom szerint feltűnően okos is voltam, mert a tele kanállal mindig beletaláltam a kitátott számba. Más lett a helyzet, amikor a mai Kassák utcai evangélikus templomban egy vallásos gyerekdarabban én lettem a szerecseny király. Volt egy párbeszédem a pásztorlánykával, akinek meg kellett volna mondania, merre találom azt a bizonyos jászolt. Ehhez persze kérdeznem kellett volna, de nem jött ki egy szó sem a számon. Olyan gyönyörű volt a szentem. Pipaszár lábain elragadó gumipertli tartotta a fehér flórzoknit, bizony. De mégsem az ragadott el, hanem hogy édesen hiányzott elöl a két szemfoga. Szerelem volt ez az első látásra és tartós megkuku- lás. - Te nem szerecseny király vagy, hanem kuka király! - fogyott el a diakonissza türelme, és elvette a szerepet. Később, már jól benne a háborús években, tanítónk, Móra Mihály Márton el-elvezetgetett minket az iskolaorvosi rendelőbe, ahol megvizitálták, ki mennyire táplált. A doktor bácsi elégedetlenkedett. Ez egy kis szöcske. Az egy kis szürke veréb. Na jó, ez már elmegy sovány cinegének. Akkor jöttem én. - Végre egy dagadt cinege! Ezt nem is vizsgálom már... - mondta nagy lelkesen kondíciómra. Hej, ha Szerepcserék most látna! Találna-e a madárrendszertanban hozzám hasonlítható fajtát? Eljött ám a fekete esztendő, 1944 is. Eljött a nevezetes július 2.-a is - a szokásos légiriadóval. Ültünk, mint szoktuk, fapadon, a kecskelábú asztalok mögött. A szőnyegbombázásra senki sem számított. A légvédelem megzavarta az amerikai bombázót, amelyik a Margit-hídtól rézsűt haladva a pályaudvar felé, elpotyogatta terhét. Csupa féltonnás bomba volt. Harmincméteres sugarú körben hat ilyen jószág csapódott be. Öt fel is robbant. Levitte a pincéig a mai Hegedűs utca 6-ot és 9-et. Jókora krátert vágott a Pannónia-házak udvarába és a Katona József utca 17. előtt a kövezetbe. A Bretschneider cipőüzem házának oldalába is bevágódott egy, de nem robbant. A mi pincénk ellenben úgy mozgott ide-oda, akár egy csónak. Jókora vakolat le is vált, miközben sorjáztak a dördülések. Én akkor úgy gondoltam, majd megvéd a kecskelábú asztal. Gyorsan alábújtam, és harsányan belevágtam a Miatyánkba. Ha hiszik, ha nem,' velem imádkozott a fél pince. Az öreg Kellner nagyságos asszony, Omaszta őrnagy felesége, de még a rókaképű, szenteskedő Kakuláné is, a felje- lentgetős házmester. Most bezzeg megeredt a nyelvem, nem úgy, mint szerecseny királyi állapotomban. Igaz, hogy olyan fehér voltam, de olyan, hogy senki sem kívánhatott volna hitelesebbet. Kronstein Gábor > A