XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. január / 1. szám

Egy csepp nosztalgia A Szomszédok Jankája: Pásztor Erzsi Különös egy dolog a nosztalgia! Az ember tudatalattijából tör fel néha, akár egy buzgár. Esetenként egy régi dallamfoszlány, vagy egyéb hétköznapi szituáció, egy szín, egy illat kelti életre. Rohanó világunkban környeze­tünk állandó változása, megújulása és nem utolsó sorban a pénz utáni hajsza miatt nemi­gen figyelünk fel ezekre a feltörő emlékké­pekre. Sokunknak lassan már erre sincs ideje. Engem a 12-es villamoson „kapott el” egy ilyen hangulat, amikor a Lehel térről Újpest felé utaztam. Az a bizonyos buzgár a Domus után szökkent a magasba. Ami kiváltotta nem egyéb, mint a villamos sebessége, mely a régi, lecserélt járművek gyorsaságát messze alullicitálva teszi meg az utat - egyébként már évek óta - a Béke térig. A lassú zötykölődés alatt eszembe jutottak a régi „tuják”. Félreértés ne essék, nem sírom vissza őket, legföljebb a sebességüket, és azt is csak ezen a rövid szakaszon, de itt nagyon. Nos, legutóbb - mivel ülőhelyem is akadt - összekötve a kellemetlent a hasznossal, Koszto­lányi kötetét lapozgattam unottan, amikor a kö­vetkező sorokon tapadt meg a szemem: „ Ennek az özvegynek itt a villamosban nem akar senki se helyet adni. ”... ...„Mondjátok, emberek, ha láttok itt, amíg dülöngök, rendkívül furcsa, kis fekete kalapomban, rogyadozó térdemmel, a gyakori szüléstől, megroncsolt méhhel, nem jut eszetekbe az édesanyátok?” A vers végén a dátum 1924, de a hangulata, a tartalma nem keltett életre bennem újabb nosztalgiát, mivel aktualitása miatt 1996-ot is lehetne aláírni. Megráztam magam, azaz, hogy inkább a villamos, mert a Béke tér utáni kanyar és se­besség visszazökkentett a mába. K. J. ént a z UZ Aki jól tájéko­zott kíván lenni az önkormány­zat tisztségvise­lőinek, képvise­lőinek névsorát, fogadóóráit ille­tően, a Polgár- mesteri Hivatal osztályait és ügyköreit megis­merni óhajtja, szeretne infor­málódni az ön- kormányzati in­tézményhálózat találhatóságáról, és érdeklik az egyéb kerületi közérdekű tud­nivalók, beleért­ve az itt működő üzlethálózatot és vállalkozásokat, az haszonnal forgáthatja a most megjelent, ügyes elrendezé­sű XIII. kerületi kalauzt. A köte­tet beszerezheti díjtalanul amíg a készlet tart - a Polgár- mesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján. Angyalföldi szomszédai szeretik- Mióta él Angyalföldön ? - kér­dezem a népszerű színésznőt, Pásztor Erzsit.- Több mint tíz éve lakom itt, de nem jöttem túl messziről, hiszen újpesti vagyok, ott is születtem. Gyerekkori ismerőseim ebben a szomszéd kerületben vannak, ott is jártam iskolába. És mai napig az újpesti piacon vásárolok. De szere­tem Angyalföldet is, szeretek itt lakni. Nagyon jól érzem itt magam, úgy érzem, a szomszédaim is ked­velnek. Legföljebb némelyik taxi­sofőr csodálkozik, amikor bediktá­lom a címemet: Szegedi út 8. „Jé­zusom! Művésznő, maga itt la­kik?”. Legutóbb visszakérdeztem, miért, ön hol? „A Hajdú utcában - volt a válasz, de én taxisofőr va­gyok, Ön pedig színésznő!”- Jelenleg melyik darabban lát­hatjuk?- Pillanatnyilag a Madách Ka­marában, a Vörös és feketében. Az Újpesti Ady Endre Művelődési Házban is játszom egy szerepet a Hálószoba komédiában, amelyet Koncz Gábor rendezett.- Milyen kapcsolata van a szomszédokkal? Most nem a lakók­ra, hanem a népszerű tévésorozat­ra, a Szomszédokra gondolok.- A Szomszédokban kezdettől fogva benne voltam, de sajnos na­gyon ritkán. Az én figurám - Janka - eléggé kellemetlenkedő alak, de én pont azért szeretem, mert azt ta­pasztalom, hogy egyre több az ilyen ember. Én, amióta ilyen ne­héz időket élünk, igyekszem még kedvesebb lenni az emberekhez, mert semmire sem megyünk a morcossággal. Sokan kérdezik tő­lem, ha a Janka ilyen ellenszenves figura, miért ezt játszom? Ilyenkor rendszerint visszakérdezek: miért, nem ebből van a legtöbb?- A Dallast szokta nézni?- Nem igazán. Bobby „feltáma­dása” egy kicsit sok volt nekem.- A művésznő — érdekelnek az ilyen műhelytitkok - milyen mód­szerrel tanulja be a szerepeit?- Részenként tanulom meg a szöveget. Ez az én módszerem, mert egyébként mindenki másképp csinálja. Van egy fiatal férfikollé­gám, aki minden előadáson leírja a saját szövegét, idegességből, vagy bizonytalanság érzetből, mert ő így szokta meg. En soha sem írtam le. Aláhúzom ami az enyém, meg­jegyzem a végszót, és itthon meg­tanulom olyan biztonsággal a sze­repet,, hogy már az első próbákon se legyen problémám. Előfordul persze, hogy az embernek kihagy az agya, olyankor aztán vagy meg­hallja a súgót, vagy nem...- Mennyi ideig marad meg az emlékezetében egy-egy szerep?- Jó kérdés! Az említett mód­szerrel elég könnyen tanulok, de nem így a nyelvet. Az olaszt már kilenc éve nyúzom, de még mindig nem megy. Szóval a szerepet könnyen tanulom, de amikor leve­szik a műsorról, két hét múlva már nem is emlékszem rá. így szoktam meg és ez jól működik, hiszen Képviselői beszámoló Bútor Károly, a XIII. kerület 12-es választókörzetének képviselője február 26-án, pénteken 17 órakor beszámolót tart egyéves munkájáról és további terveiről a Dózsa György út 136. szám alatti Ének-Zene Tagoza­tos Általános Iskola tornatermében. Szeretettel meghívja a választókörzet (Reitter F., Mohács, Hun, Aba, Lőportár, Dévai, Szabolcs, Vágány, Lehel, Taksony, Bulcsú utca, Váci, Dózsa Gy. út, Róbert K. krt.) lakosait, s kéri hozzászólásaikat. Panaszaikat, javaslataikat 24-ig írásban is beküldhetik a Képviselői Iroda címére (1139 Béke tér 1.) idestova - a főiskolai éveket is be­leszámítva - negyven éve játszom.- Van, ami jelenleg bosszantja?- Van, de annak semmi köze a színházhoz. Az bosszant, amit már előzőleg említettem, hogy sok a barátságtalan ember. Egy konkrét eset például a napokban történt a metrón. Tudja, én imádom a gyere­keket, és szemezni kezdtem egy kisbabával. Az anyja, amikor meg­látta, hogy mosolygok a picinyére, szinte elrántotta a gyerekeket, majd úgy ült, hogy ne is lássam. Attól félt, hogy felkapom és elrohanok vele? Őrület!- Szerintem nem Öntől féltette a picit, hanem Jankától. Már mások­tól is hallottam, hogy a Szomszé­dok színészeit azonosítják a szere­pükkel.- Hát meglehet. Tudom, min­denkinek megvan a maga problé­mája, de azért, újra csak azt mon­dom, jó volna egy kicsit megér­tőbbnek lennünk egymás iránt, egy kicsit kedvesebbnek! (Kónya) Pásztor Erzsi Stendhal Vörös és fekete című regényének dramatizált vál­tozatában a Madách Kamarában. Partnere Vasvári Emese (Kanyó Béla felvétele) 7

Next

/
Thumbnails
Contents