XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1996. április / 4. szám

Költségvetés ’96 A kerület kitüntetettje: Redő Ferenc Biztosítékot ad az alapfeladatok ellátásához A Budapest Főváros XIII. Kerületének Képviselő-testü- lete elfogadta az 1995. évi gazdálkodásról szóló beszá­molót és az 1996. évi költség- vetést. (M = millió). 1995. évben az önkor­mányzati feladatok ellátására 6922 M Ft-ot használtak fel. A kiadások mintegy 73%-a kapcsolódott az egész­ségügyi, szociális, oktatási, művelődési és sportintézmé­nyek fenntartásához, a lakos­ság pénzbeli és természetbeni szociális ellátásához. Az egészségügyi ellátás saját bevételekből történő tá­mogatása 133 M Ft volt az el­múlt évben. A fejlesztési be­ruházási célkitűzések megva­lósítása 304 M Ft ráfordítást igényeltek. Átadásra került a Csata ut­cai tornacsarnok, befejező­dött a Dagály utcai Gyermek­ház bővítése, a Tömöri utcai iskola rekonstrukciója. A ke­rületi intézmények felújítási munkálatai több mint 92 M Ft-ba kerültek. Helyi utak fenntartására a rendelkezésre álló pénzügyi keretből 93 M Ft került fel- használásra. A parkok, zöld­területek, útsorfák fenntartása közel 70 M Ft volt, folytató­dott az előző évben megkez­dett parkok és játszóterek re­konstrukciója. Megállapítható volt, hogy az előirányzat-túllépések, il­letve megtakarítások elsősor­ban az élelmezési költségek emelkedéséből, a működést gátló karbantartási munkák elvégzéséből eredően kelet­keztek az intézményeknél. Az 1996. évi költségvetés tartalmazza azokat a prioritá­sokat, amelyeket előzetesen a koncepció elfogadásakor megfogalmazott. Az 1996. évi költségvetés bevételi főösszege 5476 M Ft, ami az 1995. évi eredeti előirányzat 108,65%-a. A tervezett állami hozzájá­rulás az összbevétel 25,78%- a, csökkenő részarányú. A tervezett kiadás szintén 5476 M Ft, melyből működé­si kiadásokra - a pénzeszköz- átadásokkal, támogatásokkal együtt - 4427 M Ft-ot, fej­lesztésre, felújításra közel 875 M Ft-ot különített el a testület. Az oktatási-nevelési fel­adatokat ellátó intézmények működtetésére 2056 M Ft áll rendelkezésre, mely az elmúlt évi előirányzathoz képest 265 M Ft-tal többet jelent, a teljes költségvetés 37,5%-a. Az egészségügyi ellátás feladataihoz az Egész­ségbiztosítási Alapból 285 M Ft-ban részesül az önkor­mányzat, ami közel 35 M Ft- tal kevesebb az elmúlt évinél. A szintentartás érdekében az ágazat 78 M Ft-tal magasabb támogatási összeget kap az előző évinél, azonban ez az áremelkedések miatt a mű­szerpark korszerűsítésére nem nyújt fedezetet. Különféle segélyezési for­mákra az elfogadott 248 M Ft 20%-kal magasabb az előző évinél. A pénzügyi helyzet várha­tó alakulása ismeretében a fejlesztési, felújítási felada­tok visszafogására kény­szeríti az önkormányzatot. A jogszabályi változásokból eredő kötelezettségek fedezé­sére (pl. betegszabadság 15 napi terhe, munkaadói járulék 4,2%-os mértéke), az árválto­zások továbbra is a belső tar­talék feltárására késztették az intézményeket, szakmai többletigényeik fedezését ki­adási oldalról szigorú takaré­kossággal kell ellensúlyozni. Uj igazgatót vár az Egészségügyi Szolgálat A képviselők elfogadták az Egész­ségügyi Szolgálat igazgatói állásának betöltésére szóló pályázat szövegét. Pályázati feltételek:- közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénzügyi-számviteli főiskolai vég­zettség, valamint másoddiplomaként egészségügyi menedzseri szakképesítés;- 5 éves vezetői gyakorlat az egész­ségügy területén;- erkölcsi bizonyítvány;- szakmai önéletrajz;- legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító iskolai bizonyítvány. A megbízatás 1996. július 1-jétől három évre szól. Bérezés a közalkalmazotti törvény szerint. Jelentkezés: Budapest XIII. Kerület Polgármesteri Hivatal személyzeti és munkaügyi vezetője. Budapest XIII., Béke tér 1. Telefon: 140-1743. Jelentkezési határidő: 1996. május 31. Az eljárás tisztasága érdekében A Képviselő-testület rendeletet fo­gadott el az önkormányzati beruházá­sok, felújítások előkészítésének, jóvá­hagyásának, megvalósításának rendjé­ről. A közbeszerzésekről szóló törvény hatálybalépésével szükségessé vált az e témában 1992-ben született szabályzat hatályon kívül helyezése. A rendelet hatálya az önkormányzat polgármesteri hivatalára, valamint az önkormányzat, illetve jogelődje által alapított költségvetési szervekre terjed ki, valamint azok beruházásai, felújítá­sai tartoznak függetlenül a finanszíro­zás módjától. Az eljárás tisztasága ér­dekében elkülöníti az előkészítésben résztvevő szervezetek hatáskörét, meg­határozza az igénybejelentésre, költség- becslésre, véleményezésre jogosultakat. Minden 5 millió Ft nettó összeget meghaladó felújítás és 20 millió Ft összeget meghaladó beruházás előké­szítése során felújítási, illetve beruhá­zási célt kell készíteni. A rendelet tartalmazza a jóváha­gyás, megvalósítás, illetve a beruházá­sokról, felújítások helyzetéről, megva­lósításáról szóló beszámoló szabályo­zását is. Néhány gondolat a kerület költségvetéséről Lehet, hogy furcsán hangzik, de ellenzéki képviselőként is állítom, hogy az adott feladat- és forrásvi­szonyok között arányaiban és célja­iban jó költségvetés készült a XIII. kerületben. Mindannyian köszönet­tel tartozunk a hivatal pontos mun­kájáért. A bevezető mondat ellenére is úgy érzem: néhány dolgot le kell írnom szakmai és politikusi becsü­letünk védelmében. A választópol­gároknak tudniuk kell, hogy az ér­dekeit védjük, közös érdekeinket. A helyi adók növekedése, oktatási és egészségügyi megszorítások nem a képviselő-testület ostobasá­gát vagy rosszindulatát fejezik ki. Ez minden ciklusban előkerülő és megválaszolandó kérdés. Mondhat­nám, hogy pártsemleges. Minden önkormányzati képviselőnek el kell döntenie, vajon a választóit képvi­seli elsősorban vagy valamiféle vélt vagy valós pártérdeket. Úgy tapasztalom, a kerület testületé a választói érdekeket akarja képvi­selni. Kényes téma ez, de beszélni kell róla. Á probléma attól nem tű­nik el, hogy nem mondjuk ki... Mi­lyen kényszerek nyomják a testüle­tet azoknál a döntéseknél, amelyek rosszabb helyzetbe hozzák a kerü­let lakosságát? Felsorolok néhány vitathatatlan tényt, a teljesség igé­nye nélkül.- Az állami intézkedések miatt a kerületi önkormányzat rákény­szerül egyre több jogcímen, egyre kevesebb pénzből, egyre több em­bernek szociális juttatást adni.- A hivatalos inflációt nem le­het figyelembe venni az önkor­mányzatok költségvetésében, mert az inflálódás magasabb azokban az értékcsoportokban, amelyek az ön- kormányzatok kiadásainak nagy ré­szét alkotják.- A megszorító intézkedések (ezek értelmét és hatását egy követ­kező írásban szeretném elemezni) következtében a lakosság egyre ke­vesebb szolgáltatást és terméket tud megvenni. így igen sok vállal­kozás megy tönkre. Ezeknek a vál­lalkozásoknak a tulajdonosai, csa­ládtagjai, alkalmazottai, sőt egyes beszállítói is az önkormányzat ellá­tási körébe kerülnek. Elhelyezke­désükre kevés esély van, hiszen hó­napról hónapra nő a munkanélküli­ek száma. A folyamat nem prog­nosztizálható, nem egyenletes, így szinte képtelenség az ellátásuk ter­vezése.- A helyi adókról csak egy pél­dát szeretnék említeni: a lakosság fizetési készsége egyre alacso­nyabb lesz az olyan adók esetében, melyek semmiféle szolgáltatást vagy előnyt nem nyújtanak neki. Ilyen, de nem az egyetlen a gépjár­mű-adó. A kérdések a következők: tud-e parkolni a polgár, van-e köz- biztonság útjainkon (milyen az esé­lye, hogy bárki is megvédi tulajdo­nát az autőtolvajoktól), tisztítják-e az utakat megfelelő színvonalon és a megfelelő időben, útjainkon köz­lekedve az útburkolatok minősége miatt tönkremegy-e a gépkocsija? Kérdezem: mire fizeti az adót a polgár? És akkor még nem beszél­tem arról, hogy milyen arányt kép­visel a benzin árában az útadó...- A főváros 1996. évi költség- vetése kényelmes pénzügyi gazdál­kodást biztosít a vezetés számára. De ez, hogy nincsenek pénzügyi gondjaik, azon az áron valósul meg, hogy a kerületek kötelező fel­adataik ellátásához, működésükhöz vagyonuk felélésével biztosítanak kiegészítő forrást. Félő, hogy a for­rásmegosztás elfogadott (kikény- szerített) rendszere a főváros cent­ralizációs törekvéseit szolgálja. A főváros elkülönített keretéből kol­dulni kényszerülő kerületi önkor­mányzatok szépen belekényszerül­nek az alattvalói sorba. Partnervi­szony helyett alá-fölérendeltségi viszony jön létre. És egy ilyen for­rásmegosztás után a főváros egyes nyilatkozói az iskolák működésé­nek, bezárásának kényszereit a ke­rületi önkormányzatok problémája­ként, kívülről minősítik! Ez min­den, csak nem elegáns! Csak öt indok volt annak alátá­masztására, hogy szükségesnek éreztem az önkormányzati testület politikai és szakmai becsületének védelmében írásban fordulni a vá­lasztópolgárokhoz. Azt akartam, hogy a lakosság ismerje meg kény­szereinket, és ne a mi ártó szándé­kunkat vagy ostobaságunkat lássa romló helyzetének okaként. Kisebbségben levő, ellenzéki képviselőként nem feladatom a tel­jes testület védelme. Mégis azt mondom, hogy ez a testület, pártál­lásától függetlenül, szándékában és felelősségében túl értékes ahhoz, hogy golyófogó legyen! Boris Gábor önkormányzati képviselő, a Pénzügyi Bizottság 'elnöke Az alkotómunkát nem hagyja abba A 83 éves festőművész az idei március 15-e alkalmából „Buda­pest Főváros XIII. Kerületért” ki­tüntetésben részesült. Nagy élet­mű áll mögötte, amellyel a kiállí­tásai hosszú során át ismerkedhe­tett meg több generáció. Érdemes Művész. A festészeten és a grafi­kai tevékenységen kívül iparmű­vészettel, jelesül gobelinterve­zéssel foglalkozik. Valamennyi műfajban leghűségesebb alkotó­társa az 1992 karácsonyán el­hunyt felesége, Vörös Rozália volt, akinek gobelinjeiből ez év márciusában rendezett kiállítást az Újlipótvárosi Klub-Galériá­ban. Redő Ferenc ma már nélküle él és alkot, új gobelintervek kötik le minden napját. A mestert jó ideje állt szándékomban felkeres­ni, de ehelyett engem keresett meg tavaly novemberben a kö­vetkező levéllel: Redő Ferenc grafikája MEGHÍVÓ nyolc gobelinnek a bemutatá­sára, melyeket az elmúlt eszten­dőben készítettem. A műveket elindító látványok, élmények és gondolatok keletke­zése között néha több évtizedes időkülönbség van. Kapcsolódá­suk többnyire előttem sem vilá­gos, és foglalkozván velük, a ke­letkező újabb asszociációk az összefonódást még bonyolultab­bá teszik. Olyan halom ez, amely­ben sok fontosnak tűnő dologról kiderül, hogy felesleges, sok sze­rényen megbúvó tényező jelentő­séget kap, a látomás kitisztul, és a tulajdonképpeni karton készíté­séhez kezdhetek. A karton akkor készült el, amikor úgy érzem, hogy ami még hiányzik, azt a szö­vőre és a színes gyapjúra kell bízni. A szükséges erővel — amellyel az én koromban már takarékosan kgll bánni - úgy gazdálkodom, hogy ha a figyelmem fárad, rög­tön más terv felé fordulok pihe­nésül. A körülöttem örvénylő, egymásnak gyakran ellentmon­dó, kérész életű információkat nagyon megszűrve engedem csak magamhoz. * * * Az első textiltervemet 1938- ban magam szőttem meg. Akkor még azt sem tudtam, hogy mi a különbség a gobelin és a toron­táli szövés között. Ezután 20 évig nem is gondoltam gobelinterve­zésre. 1959-ben terveztem az el­sőt. Máig kb. 150 gobelinem mű­ködik a világban szétszóródva. Nem tudnék egy életmű-kiállítást megrendezni. Ezért nyitom meg most is, mint már évek óta, mű­termemet november utolsó heté­ben, és hívom meg szeretettel és tisztelettel barátaimat, ismerőse­imet és minden érdeklődőt az el­múlt évben készült gobelinjeim bemutatására. (Ez alkalommal az 1938-ban készült „ mű ” is sze­repel.) Redő Ferenc Új gobelin kartonján dolgozik otthonában és műtermében élte meg, tehát meggyökerezett XIII. kerületi. Honnan érkezett ide?- A VIII. kerületben szület­tem. Aba-Novák Vilmos szabad­iskolájában tanultam a festésze­tet, ahol Iványi Grünwald Béla és Berény Róbert is korrigált. Ugyanezen időszakban, 1932-36 között ebben a nagyszerű iskolá­ban tanult Vörös Rozália is. 1936-ban összeházasodtunk. Ak­kor 23 éves voltam. Az Aradi ut­cában volt a műteremlakásunk, s elkezdtünk képeinkkel szerepelni a nyilvánosság előtt. De hamaro­san kitört a háború, 1940-ben be kellett vonulnom katonának. Amikor hazatértem, a műter­münk romokban hevert, ezért Le­ányfalura költöztünk, ahol krumplit, paradicsomot termesz­tettünk, baromfit neveltünk. De közben elhívtak köztisztviselő­nek a Népművelési Minisztéri­umba, ahol létrehoztam a képző- művészeti osztályt. Ez időben építettük fel itt a kerületben a Máglya közi művésztelepet is.- Hogyan talált rá mostani lakhelyére?- Végre helyrehozattam az Aradi utcai műtermemet és laká­somat, de az, mivel akkor már megszületett a két gyermekünk, nagyon szűkösnek bizonyult. De hát hogyan juthattunk volna na­gyobb lakáshoz? Egy szép napon valamilyen hivatalos ügyben fel­kerestem Elekfy Jenő festőmű­vészt, aki a feleségével itt, ebben a lakásban lakott. Beszélgetésünk közben kiderült, hogy nekik ez nagy, szívesebben mennének egy kisebb lakásba. Nekem nagyon megtetszettek a szép, világos szobák, az ablakokból elénk táru­ló széles, szabad kilátás. Nyélbe­ütöttük a cserét.- Nem bánta meg?- Nem. Most már minden ideköt. S én is eléggé ide vagyok kötve, mert már nehezen járok. Ennek a helynek azonban az a legfőbb kellemessége, hogy száz méteren belül minden bevásárlási lehetőség megtalálható. Voltak azonban hátrányai is. Jelen he­lyen, a Váci út-Lehet utca-Ferdi- nánd-híd-Csanády utca torkola­tában életveszélyes volt az átke­lés a túlsó oldalra, különösen, amikor a gyermekeimet kísértem az iskolába. Azóta ez a helyzet alapvetően megváltozott: a villa­mos-végállomást a templom mö­gé helyezték, a metró és az alul­járók segítették megszüntetni a közlekedési káoszt.- Ezek magánemberi gondok és örömök. De van-e vajon a mű­vésznek kerületi közérzete?- Diákkorom óta vonzódom a Dunához, ahová sportolni jártam. Villamossal döcögtem végig a Váci úton, amely az akkori gyár­épületeivel és vastelepeivel a vá­ros egyik jellegzetes útvonala volt. Ma már ritkábban megyek végig rajta, de akkor nem győ­zöm csodálni a modern korral be­következett változásokat. És mennyire más volt a Duna. Mű­vésznövendékként is nagyon ra­gaszkodtam a Margit-hídtól északra fekvő Duna-parthoz. Ak­koriban nagy volt itt a mozgás. Mindenféle árukat rakodtak ki és be a sleppeken dolgozó emberek. A raktárak és a víz között elhe­lyezkedve sok témát találtam a vásznaim számára. Ezek a raktá­rak külföldi cégeké is voltak, te­hát összeköttetést jelentettek a vi­lággal. Különösen tavasszal volt kedves nekem ez a táj, amikor megcsapott a víz illata.- Az illatot is meg lehet feste­ni?- Festeni mindent meg lehet, méghozzá ezerféleképpen. És sti- láris megkötés nélkül. S hogy nincs abszolút mérték a látás­módra, arra bizonyítékul felhoz­hatom a mestereimet. Az egyik vízparti képem alsó felén mozgó embereket ábrázoltam felettük az éggel. Aba-Novák úgy ítélte meg, hogy jó az impresszionisz- tikus ég, de nem jó a mozgás megfestése. Iványi Grünwald örömmel üdvözölte a mozgást és igen rossznak találta az eget a ké­pemen. Kell-e mondanom, mi­lyen nagy művészek voltak mind a ketten, s én a szögesen eltérő véleményükből tanulhattam a legtöbbet.- De akkor mitől lehet egy műalkotás szép, és mitől csa­lárd?- Kortárs festő barátom, Rozsda Endre, aki Párizsba köl­tözött, s ott alaposan megtapasz­talhatta a festészet világát, mond­ta egyszer nekem: Ott is van szépség, ahol nincs. Számomra ez életelv, mert a legnehezebb időkben is megtaláltam és meg­láttam a szépséget, a gyönyörűt. Ettől boldog az életem, hiszen a munkámban is ezt művelhetem.- Mostanában mennyit dol­gozik egy nap?- Általában 11-től 3-ig, ami­kor a legkedvezőbbek a fényvi­szonyok a műtermemben. S eh­hez erőt és kedvet ad az is, hogy kerületem közvéleménye számon tart és megbecsül. Sas György Ez az önvallomásos invitáció belevilágít abba, hogy némely festői gondolatnak és látomásnak akár évtizedeket befogó az érle­lési ideje, az idő tehát az alkotás fontos tényezője, de termé­szetesen magának az életnek is, amelynek nagyobb felét, 46 évet Redő Ferenc itt, a Csanády utcai GRATULÁLUNK! A szerkesztőbizottság és a kiadó nevében gratulálunk fő- szerkesztőnknek, Sas György úrnak, aki eddigi tevékenysége elismeréseként a MUOSZ részéről kitüntetésben részesült. Büszkék vagyunk arra, hogy március 15-e óta ARANY- TOLL-as főszerkesztő jegyzi lapunkat. XIII. KERÜLETI HÍRNÖK 3

Next

/
Thumbnails
Contents