XIII. Kerületi Hírnök, 1996 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1996. március / 3. szám
§ Dr. Rév Iván gyakori felszólalója a képviselő- testületi üléseknek. Ez nemcsak aktív természetével, hanem azzal a ténnyel is magyarázható, hogy az ön- kormányzati döntéseknek legkisebb részletét is a jogszerűségnek kell meghatároznia és áthatnia. Olykor egy-egy szónak a megválasztását és a szövegbe való beillesztését is a törvényi és a jogászi gondolkodásnak kell vezérelnie. És választói mellett ezt a gondolkodásmódot képviseli dr. Rév Iván a Jogi Bizottsággal együtt, amelynek ő az elnöke. Legelőször is az iránt érdeklődöm, mi vezette őt a helyi politizálás területére. így válaszol:- Minden tudatos felkészülés nélkül, több irányú felkérés alapján vállaltam el a képviselő-jelöltséget. De ez korántsem a politikai, hanem a szakmai múltam miatt történt. Izgalmas csatározások után, kis szavazattöbbséggel az 5-ös egyéni választókerületben választottak képviselővé. Úgy csöppentem az önkormányzati munkába, mint Pilátus a credóba. Az természetesen adott volt, hogy a képviselő-testület mely munkaterületén fogok dolgozni. Valójában egy új bizottság élére választottak meg elnöknek. Eddig ezt a kis testületet ügyrendi vagy közigazgatási bizottságnak nevezték. Úgy gondoltam, általánosabb, átfogóbb, egyben precízebb megnevezést helyes választanunk, ami kifejezi, hogy munkánk jogi irányultságára helyezzük a'hangsúlyt. Éz eredményezte, hogy mi négyen, dr. Kelemen András, Bába Iván, dr. Bíró Endre és én mint jogi bizottság láttunk munkához.- Tartalmilag miben különbözik ez a felfogás a korábbitól?- Az elmúlt évek jelentős joganyag-változása következtében megnőtt a helyi rendeletalkotás követelménye, s erre való tekintettel bizottságunknak a jogalkotásban való részvétel vált elsőrangú feladatává. Csak miután felállt az újonnan választott képviselő-testület, kerülhetett sor a jegyzői állás kiírására. A jegyző urat a Polgármesteri Hivatal átalakításé-, val kapcsolatos feladatok kötötték le, továbbá a hivatal jogászhiányára való tekintettel is a jogi bizottság igen gyakran a testület elé kerülő joganyagoknak, tervezeteknek nem az utolsó ellenőre, hanem az elsődleges szűrője volt.- S ez különleges nehézségekkel járt?- Igen. Ha csupán magamról beszélek, a baj ott kezdődött, hogy én mint képviselő és mint bizottsági elnök teljesen újonc voltam. De termé-. szetesen feltételeztem egy folytonosságot. Úgy véltem, átveszek egy stafétabotot. Sajnos azonban érdemi ' jegyzőkönyvek nem maradtak fenn. Mindent nulláról kellett kezdenünk. Ugyanakkor a különböző törvények, kormány- és fővárosi rendeletek szoros határidőket szabtak meg. Ennek 1995-ben hajszolt munkarend lett a kényszerű következménye. E hajszolt jogalkotási folyamat miatt a jogi bizottság véleménye sokszor csak a testületi ülésen kerülhetett az előter- jesetőkkel ütköztetésre, amit előzetesen egyeztetéssel elkerülhettünk volna. Mindenesetre a polgármester úr jó irányító tevékenységét jelzi, hogy a viták és általában az önkormányzati munka nem terelődött politikai síkra, t\ 4 Dr. Rév Iván a Jogi Bizottságról „Célunk a közérthetőbb és következetesebb jogalkotás” s megmaradhatott a szakmai keretek között.- Ez a jogi szempontok érvényesülését is segítette?- Úgy látom, hogy az önkormányzati döntéseinkkel kapcsolatos törvényességi észrevételek mind számukat, mind súlyukat tekintve elmaradnak az előző periódustól. Vagyis a Fővárosi Közigazgatási Hivataltól kevesebb ilyen észrevétel érkezik, mint érkezett a Fővárosi Köztársasági Megbízotti Hivataltól. Ehhez az eredményhez talán a jogi bizottság is hozzátett egy jottányit.- Mennyiben érinti ez a lakosságot?- Kívülről nézve a jogi bizottság munkája nem mondható látványosnak. Mi sem a lakossággal, sem más szervezetekkel nem állunk közvetlen kapcsolatban. Munkánk gyakorlati eredményének a közérthetőbb és következetesebb jogalkotásban kell megnyilvánulnia. Abban, hogy az állampolgároknak ne kelljen úgymond magyarra lefordítania a rendeleteket. Bizottságunk kis létszáma és szakmai összetétele nem teszi lehetővé, hogy egyedi jogügyletekkel vagy egyedi lakossági panaszokkal foglalkozhasson. Még azt az ellenőrző szerepet sem teszi számunkra eléggé hatékonyan lehetővé, amely az önkormányzati szervek hatósági munkáját érinti. Örülünk, ha képviselő-testületi ügyrendi kérdésekben megnyilatkozhatunk. Nem vagyunk azonban biztosak abban, hogy a társbizottságok munkájában nem mutatkoztak olyan hatáskörükön túlmutató kérdések, amelyekkel kapcsolatban a bizottságunk állásfoglalását kérhették volna. Különben az a véleményem, hogy az idő rövidsége miatt a bizottságok munkáját javítaná, ha olyan témákat, amelyek két vagy több bizottságot érintenek, együttes üléseken tárgyalnának meg.- Eddigi tapasztalatai szerint mivel javíthatnák még a bizottságok a munkájukat?- A képviselő-testületi ülések a tavalyi kéthetenkéntiről az idén háromhetenkéntire ritkultak, mert a működési és szervezeti szabályzatban a testület egyes jog- és hatásköröket a bizottságokra ruházott át. Ez feltétlenül szükségessé teszi a bizottságok munkájának operatívabbá tételét, a bizottságok egymás közti, valamint a hivatali vezetőkkel és dolgozókkal való együttműködésének javítását és elmélyítését.- És mint egyéni képviselő, milyen téren vár javulást?- Feladatom, hogy azoknak a gondoknak, panaszoknak, problémáknak az ügyében, amelyekkel választóim a fogadóóráimon hozzám fordulnak, eljárjak a hivatal illetékes osztályain. Ébben a vonatkozásban egyelőre vegyesek a tapasztalataim. Vannak példásan jók és vannak el- szomorítóan rosszak. Ez utóbbiak leginkább a szóban közvetített ügyekre vonatkoznak. Ilyenkor is gyors és hatékony intézkedést várnék. De sajnos az engem egy-két hónap múlva felkereső panaszosnak csak negatív választ tudok adni, mert én sem kaptam semmiféle visszajelzést. Ezáltal a fogadóóráim formálissá válnak, s nem szolgálják a választóim irántam való bizalmának a bizonyítását. Rendkívül fontosnak tartom a hivatali bürokrácia megszüntetését, aminek egyik alapvető jele, hogy a bejelentett panaszügyek kivizsgálása és érdemi megválaszolása a kötelező 30 napon belül megtörténjen. Vagy ha ez valami elháríthatatlan okból Tisztelt Szerkesztőség! Az 1996. januári számukban rövid híradásban számoltak be a szociálisan hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak és kisnyugdíjasoknak szervezett „Mindenki Karácsonya” című rendezvényről. Környezetemben (magunkat is beleértve) sok nagycsaládos és kisnyugdíjas rászorulót ismerek, akik még hírét sem hallották annak idején e rendezvénynek. A mi családunkban is három gyermek él, az Önkormányzattól rendszeres nevelési segélyt kapunk, tagjai vagyunk a kerületi NOÉ csoportnak, mégsem kaptunk információt erről az eseményről. Ezúton szeretném tehát megkérdezni, hogy milyen szempontok alapján és kik válogatták ki azon szerencséseket, akik részt vehettek ezen az eseményen? Családunkban az egy főre jutó jövedelem alig éri el a tízezer forintot, mi ez, ha nem rászorultság? Az Ön- kormányzat szociális osztályán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem ők szervezték. Hát akkor kik és hogyan? Tisztelettel Bodnár Attiláné Tisztelt Asszonyom! A Hírnök című újság Szerkesztőségének írt megkeresésével kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom: A Kerületi Önkormányzat a nehéz gazdasági helyzete ellenére igyekezett a karácsonyi ünnepet emlékezetessé és anyagi erejéhez mérten gazdagabbá tenni a szociálisan rászorultak részére. Ezen belül elsősorban idős, kisnyugdíjas gondozottjait, valamint a többgyermekes szülőket részesítette előnyben. A támogatottak körét és számát a rendelkezésre álló anyagi fedezet határozta meg. Az önkormányzat az 1995. évben 5 millió forintot fordított nem lehetséges, az ügyfél udvarias levélben tájékoztatást kapjon arról, hogy a hivatal az ügy elbírálására további 30 napot kér. Ennek belső hivatali ellenőrzése nélkül nem lesz előrehaladás.- Az ügyfelet persze 30 vagy 60 napon belül sem örvendezteti meg, ha ügyét az érvényes jogszabályok értelmében számára negatívan bírálják el.- Ez megtörténhet. De van lehetőség jogorvoslatra. És az is lényeges, hogy az ügyfél eleve megismerkedhessen a jogaival, illetve jogi lehetőségeivel. Fájó pontunk a bizottságban, hogy a XIII. kerületi Hírnökben külön betétként nem jelennek meg a lakosságot közvetlenül érintő - például lakbér, szociális, piac stb. - rendeletek szövegei. Akkor talán kevesebben ostromolnák az ügyfelek az ügyfélszolgálati irodát meg esetleg az ügyvédeket, s mégis tájékozottabbak lennének. a karácsonyi megajándékozásra, így 300 család és 1200 kisnyugdíjas karácsonyfája alá került ajándék. Ez az összegű támogatás is az Egészségügyi és Szociális Bizottság anyagi segítségével jött létre. Az ajándékozás lebonyolítását és az ezt megelőző szervezési munkát a Szociális és Gyámügyi Osztály végezte. Az ünnepségnek a Láng Művelődési Ház adott helyet, a műsort lelkes amatőr művészek adták és a meghívottakat meleg teával és pogácsával kínáltuk. (A Művelődési Ház befogadóképessége is korlátozta a meghívandók létszámát.) Sajnos nyilvánvaló, hogy sok nehéz helyzetben élő család és magányos ember maradt ki a meghívottak és megajándékozottak sorából, akik hasonlóan éreznek mint Ön, de az elmondott okok miatt ki kellett jelölni a támogatottak körét. A kiválasztás az önkormányzat különböző nyilvántartása, valamint a területi gondozónők, más szociális munkások és a kerületi bölcsődék javaslata alapján történt. A nagycsaládosok közül a négy vagy ennél több- gyermekes szülők kaptak értesítést és jelentkezéskor karácsonyi csomagot. A kisnyugdíjasok esetében az Angyalföldért Egyesület, a Szociális és Gyámügyi Osztály nyilvántartása volt a meghatározó. Az önkormányzat alapvető feladata, hogy folyamatosan gondoskodjon a hozzáforduló szociálisan rászorultakról, és ennek egész évben köteles eleget tenni. Az év végén önként vállalt kötelezettségként - a megmaradt anyagi eszközökből - megpróbál többlet támogatást adni. Ez csak gesztus értékű lehet - a korlátozott lehetőség miatt - az ön- kormányzat részéről, mivel ennél jóval több szociálisan rászorult család él a kerületben, jóval több gyermek szeretett volna ajándékot kapni, és jóval több kisnyugdíjas igényelt volna odafigyelést, törődést. Udrea Magdolna a Szociális és Gyámügyi Osztály vezetője Sas György Milyen szempontok szerint? Csak gesztus értékű lehet r t
