Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1995. október / 5. szám
Megkezdte munkáját az Egészségügyi Szolgálat Közgazdász-doktor az igazgató Július elsején létrejött a XIII. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata. Igazgatói állásának betöltésére - pályázat megnyerése útján - az önkormányzati testület dr. Várhelyi Krisztinát, a miskolci Szent Ferenc Kórház addigi gazdasági igazgatóját választotta meg. Az igazgatónő közgazdász doktorátussal rendelkezik és most végzi az Egészségügyi Menedzserképző második évfolyamát, amelynek befejezésével megszerzi második diplomáját. Férjezett, két felnőtt fia van. dr. Várhelyi Krisztina Mivel a Szolgálat létrehozása újszerű feladat, az országban és a fővárosban nem terjedt el ez a szervezeti forma, az elindulás különösen kemény feladatot rótt dr. Várhelyi Krisztinára. Tetézte ezt, hogy az első félév egészségügyre szánt költségvetési keretéből az addigi gazdálkodás aránytalanul nagy összeget emésztett fel, így a második félévre a Szolgálat számára bizonytalan pénzügyi helyzet maradt. Egyelőre így állnak, de természetesen a kerület 126 ezer lakosának egészségügyi alapellátása és szakellátása, amelyért az új Szolgálat több mint négyszáz dolgozója fáradozik, nem szenvedhet hiányt. Felkerestük az igazgatónőt, hogy immár mindezek ismeretében nyilatkozzék a Szolgálat feladatairól és az ehhez kapcsolódó feltételekről.- Munkámban mindenekelőtt - fejtette ki - azt tartom szem előtt, hogy a gyógyítás, mint biológiai folyamat, minden egyes mozzanatában egyben gazdasági esemény is. Az egészségügyi ellátás színvonala akkor lehet hatékonyabb, ha az összes rendelkezésre álló erőforrás megfelelő kombinációban, megfelelő időben, szervezett módon a betegellátást szolgálja. Ennek megteremtését, összefogását tartom a Szolgálat céljának és rendeltetésének.- Ezidöszerint ez másként működik?- Az egészségügy szervezetére és működésére nem jellemző a költségérzékenység és a tulajdonosi szemlélet. Hiányzik az önérdekeltség. Ezért jó, ha a betegség- megelőző, gyógyító és betegellátó struktúra mellé megfelelő és felelős gazdasági irányítás társul, úgy hogy ez az egészségügyi szakmák eredményesebb és színvonalasabb munkájában hasznosuljon, vagyis ha a kettő, egészségügy és gazdálkodás egykéz- ben összpontosul.- Tehát ennek a felismerésnek az intézménye az Egészségügyi Szolgálat. De lehet-e az ország válságos gazdasági helyzete, a megélhetési és szociális gondok fokozódása idején ilyen gazdaságossági célokat kitűzni? Akkor, amikor már úgyis a kényszerű takarékosság hat, kormányzati és lakossági szinten egyaránt, ami súlyos terheit, a gyógyászati áremelkedésekben is, a lakosok váltóira rakja.- Úgy gondolom, hogy a mai gazdasági viszonyok között is lehet - és nem csak lehet, kell is - szervezettebb, hatékonyabb, magasabb színvonalú, emberközpontú ellátást létrehozni. Ha például a járóbeteg szakellátást fejlesztenénk és helyeznénk előtérbe, s nem az egyes betegek számára is előnytelenebb, és - nem utolsó sorban - sokkal költségesebb módon, a kórházi fekvőbetegek számát szaporítanánk. Az orvosi rendelőintézetek, ambulanciák jobb műszerezettsége szükségtelenné tenne sok kórházi beutalást, s bizonyára sokkal több beteg szívesebben is gyógyulna otthon. Persze igaz, a mai gazdasági környezetben, amely az egészségügyet is súlyosan terheli, nehéz pozitív jövőképet festeni. A realitás az, hogy a közelmúlt kormányzati intézkedései az embereket és a betegeket hátrányosan érinti. Ennek tudatában kell a munkánkat szervezettebbé tennünk, mert az egészségügyben komoly szervezési problémák is találhatók.- Milyen szervezési elveket igyekszik követni?- Klasszikusakat és hagyományosakat, amelyek ma aktuálisabbak, mint valaha. Olyan szervezési modellt tervezek alkalmazni, amelyben az alá és fölé rendeltsé- gi viszony egyértelmű, a struktúra világos és áttekinthető, a munka- megosztás rendszerezett, a koordináció szabályozott, a hierarchiában elfoglalt hely stabil, az utasítások és intézkedések egységesek, az ellenőrzés összehangolt és az egyszemélyes felelős vezető munkáját testületi, tanácsadó, valamint érdekképviseleti szervek segítik. Alapvetően azonban az egyszemélyi felelősségre alapozott irányítási rendszer alkalmazását tartom helyesnek. Feltéve persze, ha ez a személy az egészségügy iránt elkötelezett közgazdasági és jogi ismeretekkel rendelkező menedzser típusú vezető, aki a hosszútávú működés gazdasági stabilitását garantálja, azáltal, hogy a személyi, tárgyi, gazdasági, szervezeti, szervezési, informatikai feltételek egybehangolására képes.- Vannak gazdasági mércékkel nem igazán mérhető feltételei is a gyógyellátó munkának, mint például az orvosok, ápolók és a többi egészségügyi dolgozók szakmai tudása, elhivatottsága. Ezek hogyan „kalkulálhatók” bele az Ön által felépített gazdasági és szetyezeti rendszerbe?- Úgy, hogy éppen innen kell kiindulni minden kalkulációnak, ezek maximális érvényesülését kell a gazdaságnak és a szervezetnek szolgálnia. A minőségi egészségügyi munka nagy érték, mert igen nagy érték az emberek testi és lelki egészsége is. Megőrzése egyéni, közösségi, társadalmi, nemzetgazdasági érdek. Ebben nyolcvan százalékot meghaladó része van az életmódnak. Ezért a Szolgálat feladatának tekintem a megelőzés különböző fokozatainak felvállalását, a veszélyeztetettek 'speciális szűrővizsgálatának kiterjesztését, kezdeményezését és következetes alkalmazását, továbbá az életmód, a táplálkozási szokások, a mozgás, a higiénia, az egészségkultúra és egészségnevelés helyes irányba történő befolyásolását.- Vagyis az embereket jobban rá kell ébreszteni, hogy az egészségükkel maguk is törődjenek De milyen törődést igényelhetnek, ha már betegek?- Az ellátottak, rászorulók és a kiszolgáló személyzet közti együttműködésnek etikus elveken kell alapulnia. Ezek magukban foglalják az ellátottakkal, rászorultakkal való azonos és lelkiismeretes törődést, az ellátottak autonómiáját, jogaik érvényesítését és tiszteletben tartását - mondta befejezésül dr. Várhelyi Krisztina. S.Gy. Bárki fordulhat az Országgyűlési Biztos Hivatalához Az országgyűlés 1995. június 30-án megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, általános helyettesét és az adatvédelmi, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát. Az ország- gyűlési biztosok hivatalba lépésüket követően megkezdték a feladataik ellátását segítő szakemberek kiválasztását és a közös hivatali szervezet kialakítását. Az országgyűlési biztosok és az Országgyűlés Biztos Hivatala címére a már eddig beérkezett több mint ötszáz állampolgári bejelentés feldolgozását már megkezdtük, amiről a bejelentőket minden esetben értesítjük. Az eddigi tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy az állampolgárok nincsenek minden esetben tisztában azzal, hogy a panaszokat, bejelentéseket hogyan fogalmazzák meg és hová címezzék, s erről a hatóságok és a közszolgáltatást végző szervek sem tudnak minden esetben pontos felvilágosítást adni. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló LIX. törvény szerint az Országgyűlési Biztos Hivatalához bárki fordulhat, ha megítélése szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefiggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, illetve számára jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva. A törvény rendelkezései szerint az állampolgárok az Országgyűlési. Biztos Hivatalához az alábbi címen juttathatják el panaszaikat, és a hatóságok is erre a címre továbbíthatják a hozzájuk érkező bejelentéseket: Országgyűlési Biztos Hivatala 1054 Budapest, Tüköry u. 3. Az Országgyűlési Biztos Hivatala 1995. szeptember 15-től a fenti címen megnyitotta Panaszirodáját is, ahol az állampolgárok személyesen is bejelenthetik sérelmeiket, illetve érdeklődhetnek az Ország- gyűlés Biztos Hivatalához megküldött beadványaikkal kapcsolatban. Dr. Polt Péter az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese 2
