Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1995. augusztus / 3. szám

t Látogatás a polgári védelem parancsnokánál Veszélyben senki sem marad magára Bemutatjuk kerületünk polgári védelmi parancsnokát, Tóth Fe­renc pv-századost, aki harmincéves, családjával - amelyben egy 3 éves kislány és egy 2 éves kisfiú jelenti a jövő generációt - Káposz- tásmegyeren él. Második éve végzi munkáját a XIII. kerületi pol­gári védelemben. Erről, feladatairól kérdezzük, amelyből az is ki­derül, miért Sárkányölő Szent György a százados fiának védő­szentje. A Béke tér zöldellő parkja vá­lasztja el csupán a polgármesteri hi­vatal épületétől a XIII. kerületi Pol­gári Védelmi Parancsnokság sze­rénynek mondható házát, amely az Országbíró utca 43. számot viseli. Ám a benne folyó munkának erős kisugárzása van kerületünk egészé­re. Belül kerülve a parancsnok szo­báján, először is a polgári védelem lényegének meghatározását kérem tőle.- A polgári védelmi szervezet - ismerteti - alapvetően két tényező: a fegyveres összeütközések, s ezen­felül a katasztrófák hatásai ellen vé­di a polgárokat.- Engedje meg, hogy rögtön megkérdezzem: mit nevezhetünk ka­tasztrófának?- Összefoglalóan az olyan ese­ményeket, amelyek kis területen rö­vid idő alatt nagy pusztítást idéznek elő emberéletben és anyagi javak­ban. Kis kitérőként hadd szúrjam közbe a sok definíció egyikét, amely szerint ezek az események azért katasztrofálisak, mert túl rit­kán fordulnak elő ahhoz, hogy az élővilág egyedei megszokják őket. Egy krízishelyzet természetesen azonnali beavatkozást követel a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők részéről, de harmonikusan idekap­csolódik az a szervezettség, amellyel nekünk, a polgári védelem parancsnokságának kell rendelkez­nünk a lakosság körében, hogy ha­ladéktalanul közreműködhessünk a mentési munkában, az erre szolgáló tartalékforrások megjelölésével, a szükséges személyi állomány és technikai felszereltség biztosí­tásával.- A katasztrófák veszélye, gon­dolom, a XIII. kerületben sem na­gyobb, mint a többi fővárosi kerü­letben. Mégis, mi az, amire különös gonddal kell figyelniük?- Nem, nem nagyobb a veszé­lyeztetettségünk. A kérdésre vála­szolva megjelölhetem az abból az óriási forgalomból származó poten­ciális veszélyeket, amelyek a kerü­letünket átszelő országos főközle­kedési (2. számú) útvonalon, a Váci úton, valamint az Árpád-hídon ke­letkezhetnek.- Mennyiben tekinthető új szol­gálatnak a polgári védelem ?- Szervezetünk nem most, nem is aJközelniúltban jött létre. Már hatvan éves múltra tekint vissza. 1990-ig a Honvédelmi Minisztéri­um kötelékébe tartozott, azt követő­en került át a Belügyminisztérium irányítása alá. Budapesten minden polgármesteri hivatal mellett műkö­dik polgári védelmi parancsnokság. A mienk az észak-pesti kiemelt kör­zetparancsnokság: hozzánk, mint középszintű vezetési lépcsőhöz tar­tozik a IV, VI., XIV., XV. és XVI. kerületi parancsnokság is.- Milyen a kapcsolat a kerületi parancsnokságok és a polgármeste­ri hivatalok között?- A jogszabályi előírások sze­rint a polgári védelem első számú felelőse minden kerületben a pol­gármester. Felelősségi körében azonban nem minden feladatot egyedül, hanem közös tevékenység keretében old meg, van ugyanis kerületünkben egy védelmi bizott­ság, amelynek elnöke a polgármes­ter, titkára-a jegyző, tagjai a rendőr- kapitány, a tűzoltóság parancsnoka, a tisztifőorvos és a polgári védelmi parancsnok. Ez igen hatékony koor­dinációt teremt a védelmi feladatok tekintetében.- Az önkormányzati képviselők­kel milyen az együttműködés?- Jogszábályilag a polgári véde­lem nem tartozik a képviselő-testü­let hatáskörébe. Személy szerint azonban kölcsönösen igyekszünk jó viszonyt kialakítani a képviselők­kel. Adott esetekben konzultálunk egymással. A hivatal vezetőivel a munkakapcsolat jóval szorosabb, s ugyanakkor eredményes, ezt bátran állíthatom.- Milyen feladatok végrehajtá­sán dolgozik jelenleg a parancsnok­ság?- Két nagy feladatot végzünk most. A 37/1995. (IV. 5.) kormány- rendelet értelmében valamennyi életvédelmi létesítményről felmé­rést kell készíteni, valamint számba kell venni minden megerősíthető pincét. A nyilvántartásunkban sze­replő mintegy 400 lakossági óvó­hely mellett még megannyi pince található a kerületben, amelyek életvédelmi célra alkalmassá tehe­tők. Ezen feladat végrehajtásában koordinatív szerepet tölt be a pa­rancsnokság.- A kerületben is igen sok pince ment át a lakásokkal együtt a ko­rábbi bérlők tulajdonába. Függ-e vajon az ő hozzájárulásuktól az ilyen célra történő igénybevétel?- Nem függ, mert honvédelmi kötelezettség írja elő az ilyen jelle­gű igénybevételt. Itt hadd szóljak egy ide kapcsolódó tényről: voltak a privatizálás kezdetén az óvóhe­lyekkel kapcsolatos tevékenység te­rén bizonyos hiányosságok. Nem került maradéktalanul betartásra az a rendelet, amely szerint csak a pol­gári védelmi parancsnokság enge­délyével lehet óvóhelyeket elidege­níteni. Ezért a kerületben 47 társas­ház alapító okiratának erre vonatko­zó része jogellenes létrejötte miatt semmisnek minősül. Megijedni azonban nem kell, mert az önkor­mányzat vezetőivel történt konzul­táció alapján ezt a jogellenes álla­potot visszamenőlegesen feloldjuk a hozzájárulás megadásával - abból kiindulva, miszerint osztatlan közös tulajdonban is jó kézben lesznek ezek az óvóhelyek. Jelenleg a tár­sasházak alapítása már csak úgy történhet, hogy az életvédelmi léte­sítmény önálló telekkönyvi albetét- ként kerül bejegyzésre, így elidege­nítése esetén is egy tulajdonosa le­het. Ezek után hadd térjek át a má­sik nagy feladatunkra. Kerületünk­ben 33 riasztásra szolgáló sziréna található. Anélkül, hogy a technikai részletekre kitérnék, el kell monda­ni, hogy a korábbi távvezérlésű és helyi indítású riasztási rendszerről átallunk az egységes helyi indítású riasztásra. Ez azzal jár, hogy a ri­asztó őrsöket, melyek eddig csak papíron léteztek, fel kell töltenünk. A beosztásra kerülő kerületi lako­sok névre szóló határozatot kapnak arra vonatkozóan, hogy amennyi­ben szükséges, kinek-kinek melyik szirénát kell bekapcsolnia - termé­szetesen megfelelő felkészítés után. Ez az állapot csak átmeneti lesz, mivel ugyanekkor kialakításra kerül egy technikailag fejlettebb, hangf­rekvenciás vezérlésű riasztási rend­szer is, melynek teljes átadása még egy kis időbe telik.- A lakosság, ha ne adj Isten, megszólalnak a szirénák, megtud- hatják-e abból, milyen védelmi cél­ból riasztják őket?- Kétféle, jól megkülönböztet­hető hangjelzés riaszt légiveszély, illetve katasztrófa esetén. Meghatá­rozó lehet a bekapcsolt szirénák száma is, attól függően, hogy az egész fővárosra vagy csak egy sző­kébb területre, tehát mondjuk, a mi kerületünkre kiterjedő riasztórend­szer bekapcsolása válik szükséges­sé. Ez utóbbi csak katasztrófák ese­tén kerülne alkalmazásra. Tervez­zük, hogy a kerületi kábeltelevízió­ban megismertetjük a nézőket a két­féle riasztójelzéssel. S mivel nagy súlyt helyezünk a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítésére, ez évtől az évenként megrendezésre kerülő ifjúsági versenyeinken is be­mutatjuk nekik a szirénajelzéseket.- Tudvalevő, hogy a budapesti metróhálózatot úgy építették meg, hogy azok polgári védelemre is al­kalmasak legyenek. A kerületünk­ben, a Váci út alatt végigvonul a 3- as metróvonal. De ennek nagyobb része nálunk nem mélyvezetésű, csupán kéregvasút. Megfelelnek-e ezért ezek a metróállomások forgal­mi feladataikon túl tömeges óvóhe­lyül?- Ha ez megnyugtatásul szolgál, kijelenthetem, hogy megfelelnek. A kék metró 6 Váci úti állomása is kettős rendeltetésűnek épült. A köz­lekedési funkcióról át lehet állítani életvédelmi funkciók ellátására. Olyan zsilipkapukkal vannak fel­szerelve, amelyek képesek hermeti­kusan lezárni az állomás területét, így megóvni a romboló erőktől az embereket. A BKV alkalmazottai is megkapják az ehhez szükséges ki­képzést.- Ön szerint a lakosok közér­zetét nem rontja-e, ha ennyire nyil­vánosan beszélünk és írunk olyan rossz emlékezetű intézményekről, mint az óvóhelyek, riasztószirénák?- Nem közvetlenül fenyegető okok kényszerítenek erre minket. De a megelőzés, az elhárítás, a ri­asztás, a védelem lehetőségeinek és eszközeinek megteremtése és bizto­sítása minden időben, így a mostani békeidőben is az állam kötelessége. Ügy gondolom, a közérzetet csak javíthatja, ha az emberek tudják, amit példák is bizonyítanak, hogy váratlan vészhelyzetek bekövetke­zése esetén az arra hivatott társ­szervekkel együtt nem hagyjuk fel­készületlenül és védtelenül a lakos­ságot - mondta befejezésül Tóth Ferenc pv-százados. S. Gy. Tóth Ferenc a kerület térképe előtt 3

Next

/
Thumbnails
Contents