Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1. szám

Hajózni szükséges! Az ókori latin mondás szerint „hajózni szükséges”. Hangsú­lyozva a gazdasági alap élet­fontosságát, tehát a tengeri kereskedelemét, a szállítások­ét. „Navigare necesse est” - a mai magyar valóságban létjo­gosultsága van. Se többet, se kevesebbet nem jelent, mint a vállalkozások támogatását, fenntartását. Azokét, amelyek az angyalföldi környezetben képesek arra, hogy ne csak a családtagoknak biztosítsanak munkát, hanem megerősödve a munkanélküliekké váltaknak is. Környezetüknek talpraállá- sukat, izmosodásukat nem in­dulatoktól fűtve kell figyelniük, hanem rájátszani felnőtté válá­sukra: minél előbb a kerület­ben minél több ezer megélhe­tését biztosítsák. Ma, amikor vitathatatlan az élet, a gazda­sági környezet - nem is szólva a munkanélküliek számáról - már ' bizonyította: szocialista óriásokra a piacgazdaságnak nincs szüksége - de életterü­ket is elvesztették. Viszont a piac igényeihez gyorsan al­kalmazkodó vállalkozásokra, munkaadókra annál inkább. „Hajózni tehát kell." Még ak­kor is, ha a közember - a kerü­let életét irányító hivatallal el­lentétben - még mindig nem ismerte fel az amerikai tanme­se igazát. Hogy is szól az? „A szomszéd jól tejelő tehenét lát­va a farmer imigyen imádkozik: Istenem, adj nekem egy ilyen tehenet!” Mifelénk még mindig más a fohász: „Istenem, dög- leszd meg a tehenét...” Pedig minél jobban „tejel” a szomszéd, vagy az önkormány­zat tehene - pláne az utóbbi, hi­szen a kerület javát szolgálja - annál biztosabb, hogy fogy a munkanélküliek tömegében lévő rátermett, szakszerűen dolgo­zók száma Tehát létrejöhet egy egészséges szelekció, melynek során a kisvállalkozások kapaci­tása felszippantja a legképzet­tebb munkaerőt. De ehhez „ha­józni szükséges”, s a hajót víz- rebocsátót támogatni... LASZ Elismerés A honvédelmi miniszter többgyermekes édesanyákat tüntetett ki, köztük Bíró Gyuláné, Visegrádi u. 53. sz. alatt lakó édesanyát, akinek öt fiúgyermeke teljesített sorkatonai szolgálatot. Az elismerést a kerületi önkormányzat támogatta, és az ehhez járó pénzjutalmat Szabó Miklós polgármester adta át. Vállalkozók és hivatalnokok Napjainkban a kerületben nyolc-tízezer vállalkozóval számolhatunk. S hogy miért nincs pontos adat? Azért, mert a törvény megosztja a vállalkozók nagy családját. Az egyéni kérvényezőknek a polgármesteri hivatalban ad­nak engedélyt, viszont a tár­saságokat a Cégbíróság jegy­zi be. Ezek a vállalkozók nem tartoznak bejelentkezési kö­telezettséggel. Az önkor­mányzatnál csak akkor vesz­nek tudomást róluk, ha a kerületben felfedezik cég­táblájukat. Vagy ha lakossági bejelentés érkezik. Márpedig érkezik, még­hozzá szép számmal. Az önkormányzati laká­sokban például nem lehet olyan tevékenységet végez­ni, ami zavarja a lakók, a szomszédok nyugalmát. Vannak fura dolgok bármi­lyen hihetetlen, de akad vál­lalkozó, aki kocsmát nyitott egy lakóház ötödik eme­letén, egy másik pedig mo­torszerelői műhelyt... Igazán felkapottak egyes vállalkozási formák, különbö­ző vendéglátóhelyek, a peep- show, a pénznyerő automaták, biliárdtermek. Ezek persze zavarják a környékbelieket, még akkor is, ha a vállalkozó igyekszik termeit alaposan szigetelni a lakók nyugalma érdekében. Az éjjel is nyitva tartó vendéglőknél ez mit sem számít, hiszen a gépkocsik aj­tajának csapkodása is elég a folyamatos zajkeltéshez. A polgármesteri hivatal munkatársai meglehetősen nehéz helyzetben vannak, ugyanis a jogi szabályozók ellentmondásosak. Nincs hatósági jogosítványuk ah­hoz, hogy kialakíthatnának egy szabályozott, jó színvo­nalon működő, ésszerűen telepített kereskedelmi háló­zatot, természetesen a fo­gyasztók érdekeinek figye­lembevételével. A hivatal kötelessége az, hogy egyforma súllyal kezel­je a lakosságot és azokat is, akik vállalkozásra adták fejü­ket. Ugyanis utóbbiak közül számosán hatalmas kölcsö­nöket vettek fel, mindenüket az új cégbe ölték, érthető, ha nem akarják fél év múlva be­zárni a boltot. Mindenesetre a vendéglősök, kocsmárosok jó, ha ügyelnek arra: könnyen lakat kerülhet üz­letükre, ha a helyiség közelé­ben alsó- és középfokú okta­tási intémény található, esetleg orvosi rendelő vagy kórház. A fenti mondatok valójá­ban nem érnek többet ártat­lan ejnye-ejnye figyelmezte­tésnél. A lakótelepek föld­szintes lakásai ugyanis na­ponta átalakulnak. Műhely, virágárus, büfé, ételbár és ki tudja, mi minden születik. A kérdés csak az: szükség van-e valamennyire. Jó hiva­talnok csak az lehet, aki pszichológus, jogász, adó­szakértő és tb-ügyintéző egyszemélyben, vallják az il­letékesek. Jó néhány olyan vállalkozó akad, aki nem rendelkezik megfelelő isko­lai végzettséggel, és gyakor­lattal. Ha valakinek már tized­szer magyarázza az ügyin­téző ugyanazt, nos, akkor sem mérgelődhet. Nem te­het ilyet, azért fizetik, hogy felvilágosításokat adjon és kiadja a szükséges papírokat. A hivatal, lakosság és vál­lalkozó háromszög, ha nem is döccenőmentesen, de mű­ködik. Együtt élünk, egy­másból élünk. Ideje hát, hogy jobban figyeljünk a másikra. Ezt úgy hívják, hogy tolerancia... K. A lakástörvényről 2. . ■ . A***, * ■ mmmmm Rengeteg levelet kapott szerkesztőségünk a lakás­törvényről, a bérbeadó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban. Sorozatunkban most erről szólunk. • A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfele­lően, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot­ban köteles a bérlőnek átadni, s a lakásbérlet fennál­lása alatt tartozik a lakással összefüggő, a szerződés­ben vállalt kötelezettségeit teljesíteni. • A bérbeadó megállapodhat a bérlővel, hogy a lakást a lakó hozza rendbe, tegye rendeltetésszerű haszná­latra alkalmassá, s szerelje fel a komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. Ebben az esetben megállapodásban rögzíteni kell a felmerülő költsé­gek megtérítésének feltételeit. • A tulajdonos önkormányzat feladata az épület kar­bantartása, a központi berendezések üzemképes álla­potáról való gondoskodás, a közös használatú helyi­ségek berendezéseiben keletkezett hibák megszün­tetése. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy a lakó a tulajdonostól átvállalt munka fejében milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. • A bérlő igazolt költségeinek egyösszegű megtéríté­sét kérheti a bérbeadótól, abban az esetben, ha he­lyette azonnali beavatkozást igénylő (életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, vagy a lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó) hibát hárí­tott el. • A bérlő igazolt költségeit a bérbeadónak haladékta­lanul egy összegben meg kell térítenie. Ha nem azonnali beavatkozást igénylő, de a bérbeadóra tartozó karbantartási, felújítási munkát a bérbeadó a bérlő felszólítása ellenére sem teljesít, a bérlő a bíró­ságtól kérheti, hogy kötelezze a tulajdonost a hiba kijavítására, de lehetőség van arra is, hogy helyette és költségére a munkát elvégeztesse. (folytatjukj Ifi ÖNKORMÁNYZATI LAP_ 3

Next

/
Thumbnails
Contents