Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
11-12. szám
Csípőficámom miatt ki- si korom óta, nem tudok :gyedül járni. Szüleimmel lek, édesapám és édes- nyám, már nyugdíjasok. Nélkülük nem is tudnék étezni. Bedolgozó vagyok z egyik ipari vállalatnál, ényszedő munkát végzek zámítógéppel itthon, de lavonta legfeljebb két-há- om ezer forintot keresek. Sokat vagyok a négy fal :özött, pedig szeretnék zínházba járni. A színház i mindenem. Egy évvel ez- :lőtt vettünk egy 13 éves ’eugeot 305 dízel autót, le mindig van valami hiba. \z elmúlt egy év alatt rá- nent a nyugdíj, a biztosí- ást is alig tudtuk kifizetni, i aj nos most megint elrontott az autó. Hengerfej reJáték: Őrzés, nyugalom, biztonság pedést állapítottak meg a szerelők, és a motort is meg kéne javítani. Először 35 ezerért akarták vállalni a javítást, később 80-90 ezret mondtak. Édesanyám érte ment, és hazahozták a házunk elé. A hengerfejet leszerelték, ott van a csomagtartóban. Nem tudom mi lesz vele télen. Ezt az autót egy mozgássérült vásárlási utalványra vettük, amire 5 évig vártam, és egy ilyen autó lett belőle. Boldog lennék, ha kaphatnék egy kis anyagi támogatást, hogy meg tudjam csináltatni a kocsit, vagy akadna egy kedves, segítőkész szerelő...” • „Ötvenkilenc éves nyugdíjas vagyok, 13.000 forintból élek, ennivalóra 3000 forintom marad havonta. Napi 100 forint! - panaszolja Szűcsné. Arra kérem, segítsenek találni valakit, aki szerény két szoba összkomfortos lakásom egyik szobáját kibérelné, havi 8000 forintért. Ennek úgyis csak az egyharmada az enyém, a többi lemegy rezsire, meg adóra. Ugye nem sok? De mégis lenne valami, hogy meg tudjak élni.” • Csala Kálmánná egész listát küldött azokról a hiányosságokról, amelyek pótlásában, javításában segítséget remél. Rossz a mosógépe, egyhelyben forgatja a ruhát. Rossz a varrógépe, összeszedi a cérnát. Három méter vezeték és egy villásdugó hiányában nem működik a csillár. Hilti fúró kellene, hogy a polcait a falra fel tudja rakni. Fémlemez szekrényéről hiányzik a nyitópánt és a zár, rossz az ablakkeret, eldugultak a csapok.” • Kovács Árpád budapesti olvasónk arról ad hírt levelében, hogy a VIII. kerületi Dobozi utcában van egy idős asszony, akinek elromlott a centrifugája, meg kellene javítani. De nem nagyon jut rá pénze. Kéri azokat, akik segíteni tudnának, jelentkezzenek. • Berecz Lajos figyelmünkbe ajánlott egy miskolci rokkant férfit, akit csupán levelezésből ismert. Mint írja: hat iskolás gyermek apja, árusító bódét szeretne létesíteni, engedélye van hozzá, de pénze (20.000 Ft) hijján nem tud nekikezdeni. Az Önök felhívását, a szegények konkrét támogatására sajnálatosan időszerűnek és szükségesnek tartom, A Társadalmi Kamara, negyvenkét ország civil szövetség tömörülése. Karácsonyonként eddig is osztott ruhát, élelmet a legrászorultabbaknak. Ezért az IN-KAL felhívásához magánemberként is, a Társadalmi Kamara ügyvezető elnökeként is szívesen csatlakozom. Gratulálok a kezdeményezéshez. Budapest, 1994. november 30. Szabó Miklós Társadalmi Kamara elnöke BETÖRÜNK A PIACRA Demszky Gábor főpolgármester levélben csatlakozott felhívásunkhoz Szívből gratulálok lapjukhoz, ami rendszeresen eljut hozzám. Támogatom kezdeményezésüket, mert úgy érzem, hogy a közügyet szolgálják. Konkrét, gyakorlati bűnmegelőzési tanácsokkal segítik az állampolgárokat, ami a jelenlegi közbiztonsági helyzetben nagyon fontos. Budapest főpolgármestereként nap mint nap találkozom ezekkel a gondokkal. Találkozom idős emberekkel, akik szégyenkezve mondják: világ életükben keményen dolgoztak, s most nincs miből kiváltaniuk a méregdrága gyógyszereket. Mintha nekik kellene szégyenkezni ezért, s nem a társadalomnak, ahol ilyen méltatlan helyzetbe kerülhetnek életük alkonyáh a tisztes polgárok! De azt is el kell mondanom, hogy panaszkodó idős emberrel az elmúlt évek során nem túl gyakran találkoztam. Megrendítő számomra az az erő és méltóság, ahogy a nyugdíjasok viselik a nehézségeket. A panaszok helyett inkább arról hallok, hogy a kisnyugdíjból is megfőzik unokáiknak a kedvenc ételét. Arról azonban már nem tudhat semmit a család, hogy ennek mi az ára. Az, hogy utána hét közben már jó, ha zsíroskenyérre telik a nagyszülőknek... Mai világunkban a bűnmegelőzés egy nagyon fontos feladat, mert a jó közérzethez hozzátartozik, hogy mindenki biztonságban éljen. Én magánemberként csatlakozom az IN-KAL Security felhívásához, mert különösen fontosnak tartom azokat a nemes kezdeményezéseket, amelyek az arra rászorult embereket, nyugdíjasokat, szociális hátrányú embereket segíti. Gratulálok kezdeményezésükhöz, sok sikert kívánok további munkájukhoz. Budapest, 1994. november 30. Demszky Gábor 7