Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. szám

Harcban a vörös kakassal Amióta ember él a földön két természeti csapás fenyegette folyamatosan: a tűz és a víz. A katasztrófák ellen a korszerű technika, főleg pedig a megelőzés vé­delmet nyújt, ám az emberi felelődenséget nem lehet bekalkulálni. A magyar Tűz­oltóság mindig is a világ él­vonalába tartozott, igyeke­zett lépést tartani a fejlődés­sel, szakembereinek hírneve túljutott a határokon. De most maradjunk szűkebb pátriánkon belül, a főváros XIII. kerületében. Az angyalföldi tűzoltók parancsnokával, Gombik Károly alezredessel öröme­ikről és gondjaikról beszél­gettünk. Ezer kivonulás Tűzoltóink 24 órás szolgála­tot tartanak a Keszkenő utca 20-30 számú épületben - kezdte a parancsnok. - Már egy éve vagyunk itt, ideigle­nesen, s csak 1996-ban köl­tözhetünk új laktanyánkba, a várhatóan minden igényt ki­elégítő Zsinór utcai bázisra. Korábban a Teve utcában, a kerületi rendőrséggel egy épületben kaptunk helyet, ami abból a szempontból volt jó, hogy intézkedéseink során a fizikai közelség sokat segített. Megtudtuk, hogy a jelen­legi elhelyezés meglehető­sen sok problémával jár együtt. Ha például a tűzol­tók a harmadik emeleti étte­remben tartózkodnak, akkor hatvankilenc lépcsőn kell leszáguldaniuk ahhoz, hogy a szertárba jussanak, hiszen itt nincs csúszda. Ez termé­szetesen időveszteséget je­lent és ráadásul balesetve­szélyes. Évente mintegy ezer alkalommal vonulnak ki a tűzoltók, s nem csupán a ke­rületbe, hanem a főváros egész területére, s ha úgy adódik, akkor Pest megyébe is, hiszen például egy pilisi erdőtűz koncentrált erőket igényel. Sok az adminisztráció Az alezredes mindent tud a szakmájáról. Több mint húsz éve, 1971-ben szerelt fel, aztán rövidesen tiszti is­kolába került, majd a Fővá­rosi Tűzol tóparancsnoksá­gon teljesített szolgálatot. 1985-ben nevezték ki a XIII. kerületi Tűzoltóparancsnok­ság élére.- Akkoriban Angyalföld Budapest legnagyobb ipari kerületének számított - em­lékezik Gombik Károly. A nagy vállalatok a rendszer- váltással darabokra hulltak, vagy éppen megszűntek, az egykori Csavargyár helyén például jelenleg hatvan ki- sebb-nagyobb cég működik. Ez alapvetően megváltoztat­ta munkánkat, más szóval: több a tennivalónk, mert ne­hezebb összefogni a tűzvé­delmi feladatokat. Sajnos előfordul, hogy az új vállal­kozások vezetői nem jelentik be tevékenységüket, sőt, ha jelentkezünk náluk, zaklatás­nak veszik. Megtudtuk, hogy a 91/XX-as törvény alapján elvették a kerületi Tűzoltó­parancsnokságok hatósági jogkörét, ezt most a fővárosi polgármesteri hivatal főjegy­zője gyakorolja. Szerencsére volt tűzoltók dolgoznak mellette, ők lát­ják el a szakértői feladatokat. Most több az adminisztrá­ció, ugyanis a kerület pos­tázza szakvéleményét a fővá­rosnak, onnan elküldik az ügyfélnek, aki ezzel elmegy a kerületi polgármesteri hi­vatalba.- Manapság sok az építke­zés, átalakítás - folytatja a parancsnok. Ennek követ­keztében szakhatósági tevé­kenységet éppen úgy folyta­tunk, mint hatóságit. Az előbbi esetben részt veszünk tűzvédelmi szempontból a kivitelezésben, az utóbbiban ellenőrizzük a tűzvédelmi szabályok betartását - még a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal. Tudni kell minden vállalkozónak, hogy a létesítménye tűzvédelmi helyzetéért ő maga felelős. Kárelhárítás és tűz Az angyalföldi tűzoltók munkájának hetven százalé­kát a kárelhárítások teszik ki. Vagyis kivonulnak minden súlyosabb balesethez: a met­róhoz, a villamospályákra, az országutakra. Akkor is ők vannak jelen, ha valamelyik ház tetején megcsúszik a cserép. Persze nem ritkán lakossági tűzeseteknél is se­gítséget nyújtanak. Minden bejelentésre azonnal reagál­nak, még akkor is, ha „vak­lármáról” van szó. Sajnos még mindig előfordul, hogy valaki csupán azért telefonál, mert szeret gyönyörködni a tűzoltók kivonulásában...- Azt valljuk, hogy inkább kimegyünk tízszer feleslege­sen, mint egyszer késve - módja Gombik Károly. Soha nem lehet tudni, hogy mennyire komoly egy beje­lentés, mi valamennyi hívást feladatnak tekintünk. Persze néhányszor megesik, hogy vékony fiistcsík szivárog ki valamelyik ajtón, vagy abla­kon. Lehet, hogy valaki csu­pán a gázlángon felejtette az ételt, ám ebben az esetben is intézkednünk kell. A kerületben még műkö­dő néhány nagyvállalat, így a Szikra Lapnyomda, a Ricco kötszerművek, vagy az Akku­mulátorgyár s még pár cég továbbra is alkalmaz vállalati tűzoltókat. Valamikor több mint hetven vállalatnál segí­tették a hivatásos tűzoltók munkáját, mára ez a szám húszra csökkent. Ott működ­nek jól a helyi csoportok, ahol a vállalat vezetése erköl­csileg is anyagilag is segíti őket. A kerületi polgári vé­delmi parancsnoksággal jö­vőre közös ellenőrzéseket tartanak az óvóhelyeken, ez is erősíti majd a közös mun­kát. Kerületünkben sok hon­védelmi létesítmény találha­tó, ezek zárt területek. A tűz­oltók együttműködési szer­ződést kötöttek a katonákkal, így tűz esetén beléphetnek a HM épületekbe. Persze nem csak akkor, ha baj van, más­kor is, például tűzvédelmi oktatás alkalmával. A tűzoltók is várják az új tűzvédelmi törvényt, amely előkészítés alatt áll. Ez való­színűleg kedvezőbb lesz mint a jelenlegi, ugyanis egysége­sebbé válik majd a szakhatósá­gi és a hatósági munka. K.L. 8 ÖNKORMÁNYZATI LAP.

Next

/
Thumbnails
Contents