Hír 13, 1994 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
Budapest VII., Erzsébet krt. 24.1. e.- (Telefon: 121-4343). |/1M • - fC III., (Békásmegyer) Boglár u. 3. Megnyitottunk üzletünket Dorog, Bécsi út 50. szám alatt is Robert Lyons kungfu-világbajnok Nálunk, az IN-Kal center üzleteiben mindennap olcsóbb valami! A bolti árakhoz képest 25%-kal olcsóbban vásárolhat műszaki, híradástechnikai és háztartási cikkeket. Az csak ráadás, hogy minden 15 000 Ft-os vásárlás után rádiós órát kap ajándékba. Üzleteink: A hirdetés felmutatója további kedvezményt kap! Nemrégiben bombariadó volt az egyik polgármesteri hivatalban. Torzított férfihang telefonon fenyegetőzött. Az épületet kiürítették. A tűzszerészek vizsgálódtak, úgy,—mint máskor, máshol. Megszokott módon, rutinszerűen. Bombát persze nem találtak. Szerencsére csak egy kvázi bomba igazi riadója volt. A veszélyforrást most is meg kellett szüntérni. Addig is állt a lakáskiutalás, a szociális segély, az iskolai ügyek intézése, de nem olcsó mulatság a szakemberek és fegyveres testületek tagjainak bombariadóval való ugrabugráltatása sem. A polgármesteri hivatalban sok kisgyermekes, vagy rokkantnyugdíjas ember szorong a folyosókon, de itt is, mint máshol védtelen emberek kerülnek veszélybe. Elképzelni is szörnyű, mi történne, ha pánik törne ki köztük a veszély hallatán. Annak, aki a robbantással fenyeget, ilyesmire is gondolnia kellene. Valójában félő, hiába is próbálnánk őrültünk „értelmére” hatni. Hiszen ő nem kíváncsi más véleményére. Nem akar párbeszédet. Sunyi névtelenségbe rejtőzik. Vele szemben pedig itt állnak a tisztességes emberek ezrei. Védtelenül? S mennyivel lesz jobb?! Ki tudja.-LAA BOMBA ÁRNYÉKÁBAN Ín-kM_ A bűnözők nem pihennek Ritkán adódik alkalom, hogy a szerkesztő közvetlenül, kötetlen formában fordulhat olvasóihoz, de most az ünnepi hangulat, a karácsony előtti felkészülés napjai ezt indokolttá teszik. Nyomban mondandóm közepébe vágok. Önök tudják, tisztelt olvasók, a legjobban, hogy mit szeretnének olvasni kiadványunkban. Mi egyrészt legfeljebb kitalálhatjuk, másrészt érdekes információkat szerezhetünk abból a sok száz olvasói levélből, amelyek rendszeresen érkeznek hozzánk. Kiadványunk az elmúlt időszakban népszerű újsággá nőtte ki magát. Amikor a fővárosi utcákra kerülünk, jóleső érzés látni, hogy az aluljárókban, a metróban, villamoson és autóbuszon sok ezren lapozgatják kiadványunkat. Jelenleg 200 ezer példányban jelenünk meg, ami azt jelenti, hogy nyolcszázezer-egymillió olvasóhoz jutnak el információink. Ezt kevés újság mondhatja el magáról ebben az országban. Néhányan azt gondolják, hogy ami ingyenes, az nem ér sokat. Bízunk benne, hogy sikerül ezt megcáfolnunk. Igyekszünk Önöket olyan tanácsokkal ellátni, amelyek hozzájárulnak biztonságunkhoz. Jól tudjuk, hogy a növekvő bűnözési hullám a polgárok többségét félelemmel tölti el. Éppen ezért törekszünk, hogy ötleteinkkel, tanácsainkkal védjük, segítsük őket. Olyan tippeket adjunk, amelyek segítségével mindenki, ki-ki saját kis hajlékában nyugodtan hajthatja álomra a fejét. Lapunk kiadását, szerkesztését ötleteink továbbadása, nem pedig anyagi haszonszerzés motiválja, mert az effajta tevékenységet nem is lehetne havi fizetésért csinálni. Mi a közügyet szolgáljuk. Minden sora Önnek szól, azzal a céllal, hogy a főváros dzsungeljében olykor tétován bolyongó polgárok kezébe jól működő iránytűt adjunk. Kiadványunkkal nem az a célunk, hogy az arra hivatottaktól átvállaljuk a bűnmegelőzést, de azt vállaljuk, hogy ráirányítjuk a figyelmet a kritikus pontokra, ami mindenképp óvatosságra ösztönözhet. Lapunkat olyan szakemberek segítik, akik évtizedek óta szolgálnak a bűn ellen. Vannak tapasztalataik, amelyeket, úgy érzik, kötelességük megosztani a náluk gyanútlanabbakkal. Nemsokára itt a Nagy Ünnep. Karácsonyra készülünk. Erre vártunk már egész évben. Azt szokták mondani, hogy az ünnepnapokon békesség költözik a szívekbe, az emberek eltelnek szeretettel és még a kőkemény bűnözők is jó útra térnek. Higgyék el, nem így van. Éppen a karácsonyt használják ki sokan, éppen a családok legszentebb ünnepén lopnak, rabolnak, fosztogatnak azok, akik mindenre képesek, csakhogy pénzhez jussanak. Ezúton figyelmeztetjük főleg az idős, magányos embereket, főleg azokat, akik az ünnepekre sem várnak senkit, hogy vigyázzanak. Ne nyissanak ajtót idegeneknek, még akkor sem, ha az illető könyörög, vagy mézesmázos szavakkal, a karácsonyra hivatkozva kér bebocsátást. Sajnálom, de le kellett írnom ezeket a sorokat. Muszáj volt, hiszen féltem a kiszolgáltatott embereket. Jó lenne egyszer arról beszélni, hogy a karácsony valóban a szeretet ünnepe, s ilyenkor álljanak nyitva az ajtók, kertkapuk, látogassuk egymást, fogadjuk be a fázót, éhezőt, a hajléktalant. Talán - nem is olyan sokára - ezt is megérjük. LASZ GYÖRGY BETÖRÜNK A PIACRA 3
