Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. február / 2. szám
hatjuk. Nekem úgy tűnik, alkalom nyílik arra, hogy közönséges állampolgár létemre tevékenyen beavatkozhassam a magyar belügyekbe. Ez soha vissza nem térő alkalom, amit — úgy döntöttem — megpróbálok megragadni. Nem az számít, hogy mii a foglalkozásom, mert én a politikához mit sem értő — igaz, az eseményeket figyelő, a változásokat nyomon követő —, de ha úgy tetszik, a politikához dilettáns átlagpolgár vagyok. Viszont szerintem a képviselőnek nem is az a feladata, hogy vezesse az országot, hanem hogy ellenőrizze a vezetőket. a kormányt. Ez az egyik érv, hogy dilettáns létemre miért vállalkozom erre a feladatra. A másik pedig: megfigyelhetjük, hogy a profi politikusok hová vezették az országot, milyen állapotba került a gazdaság-, kül. és belpolitika. Én azt mondom: elég volt az ilyen „profizmusból”, akkor már inkább jöjjenek a dilettánsok! — Miért az SZDSZ, tehát a Szabad Demokraták Szövetsége színeiben indul? — Ok kerestek meg, és — úgy tűnik — ők képviselik azokat az elveket, amelyek az én gondolkozásmódomhoz a legközelebb állnak. Melyek ezek az elvek? Az Európához — Nyugat-Európához! — valló felzárkózás, a gazdaság liberalizálása, a merev, mozdíthatatlan, bürokratikus rendszer fellazítása. Ugyanakkor szociális elkötelezettségüket illetően én kétségkívül ebben a pártban látom egy modem, európai Magyarország leghatározottabb és legkonzekvensebb képviselőit. Ezért vállaltam, hogy jelöltnek indulok ennek a. pártnak a színeiben, de mint hangsúlyozottan párton kívüli, ha úgy tetszik, független képviselő gyanánt. Noha az SZDSZ színeiben veszek részt a választásokon, mindez nem jelenti majd azt, hogy mindenféleképpen, mindig szolgaian és automatikusan az SZDSZ politikán álláspontját fogom képviselni. Kizárólag a saját lelkiismeretem' szerint tudok és fogok szavazni egy törvénytervezet fölött. Amennyiben az én álláspontom összecseng az SZDSZ-ével, akkor ez problémamentes együttműködést jelent majd. Előre tisztáztuk, hogy én párton kívüli és független képviselőjük óhajtok lenni, kizáró' lag a saját lelkiismeretem szerint tudom kialakítani az álláspontomat politikai kérdésekben. — Van valamilyen személyes kötődése ehhez a kerülethez, szorosan: Űjli- pótvároshoz ? ■.űr» Ha szabad így mondanom, én ezt a kerületet belükről élem át. Ennek a kerületnek a szellemisége — a genius loci —, ennek a helynek a varázsa hozott létre egy olyan tipikus városi, polgárt — ha úgy tetszik — kispolgári réteget, amely mélyen beleavatkozott ennek a városnak ae arculati kialakításába. Ez a kerület volt az, amelyik európaivá tette ezt a várost a maga polgárságával. Az itteni vállalkozók rétege igazi rizikót vállalt, amikor tőkét, tudást fektetett be, és ez a kerület teremtette meg saját magának — nagyképű szóval — kultúrtemplomát, a Vígszínházát. A színház Ditrói Mór, később Jób Dániel és végül Várkonyi Zoltán igazgatása alatt élte a „csúcsidejét”. Engedtessék meg, hogy magamnak azzal hízelegjek, hogy Várkonyi „uralkodása” idején jómagam is szerény részese voltam ennek a folyamatnak. Büszke vagyok arra. hogy ennek a színháznak voltaim hosszú ideig egyik fontos tagja, és erre alapozom azt a véleményemet is, miszerint alkalmasnak tartom magam arra, hogy éppenséggel az Országházban képviseljem iazt a szellemiséget, amely ezt a iszínházat illétrehozta. A Vígszínházát a kerület egyik fontos és alapvető intézményének tartom — meglehet, elfogult vagyok —, de azt hiszem, hogy más kerületekben élő emberek is egyetértenek velem abban, hogy a Vígszínház nem születhetett volna meg máshol. — Ha megválasztják, gondolom, nem köszön el a színpadtól. — Az új Országgyűlésben lesznek olyanok is, akik megmaradnak orvosnak, parasztnak, munkásnak, színésznek. Ebben az esetben én megmaradok színésznek. Pluszmunkában vállalom ennek a feladatnak az elvégzését, és bizonyára nem én leszek az egyetlen ilyen. — ön igen népszerű, közkedvelt művész, biztosan sokan szavaznak majd önre. — Én mint színész vagyok népszerű. A színházban megszerzett népszerűség nem konvertálható át a politikába. Nem hinném, hogy ez befolyásolná a választások eredményét. Pillanatnyilag nincs az az isten, aki prognosztizálni tudná, hogy mi lesz a választások kimenetele... ★ Kerületünk Polgárai! Meghatódva számolgattuk azt a rengeteg ajánlócédulát, amelyet két képviselőjelöltünkre, Darvas Ivánra és ifj. Rajk Lászlóra adtak. Felemelő volt számunkra az így kifejezett támogatás, amelyet az új politikában első alkalommal volt szerencsénk érezni. A népszavazás nagy közös sikere óta új politika részesei vagyunk, amelyhez továbbra is kérjük támogatásukat. Köszönjük azoknak, akik rögtön, köszönjük azoknak, akik várakozás, tépelő- dés után csatlakoztak, köszönjük azoknak, akik — sokszor távolról — gyűjtőhelyeinkre fáradtak ajánlócéduláikkal. Politikai irányunk helyességét látjuk ebben a támogatásban, és megerősít bennünket a kommunista ideológia elleni következetes politikai harcban. TUDJUK! MERJÜK! TESSZÜK! Szeretettel várjuk érdeklődésüket, javaslataikat választói irodánkban, a Róbert Károly körút 60. szám alatt — telefon: 149->1061, illetve péntekenként 18 órától a Róbert K. krt. 72. szám alatt tartott csoportgyűlésen — telefon: 140- 9053. VISZONTLÁTÁSRA JELÖLTJEINK BEMUTATKOZÓ RENDEZVÉNYEIN! az SZDSZ XIII. kerületi csoportja Magyar Néppárt a társadalom nemzeti centrumának radikális pártja. Útja nem kanyarodik sem jobbra, sem balra, a magyar út a felemelkedés útja, amely egyenesen előre vezet. A párt kerüli a felelőtlen szélsőségeket, a gyűlölködést, a viszályt. Célja a társadalmi-politikai stabilizáció biztosítása, a gazdasági zuhanás megfékezése, a mielőbbi kibontakozás feltételeinek biztosítása szoros együttműködésben a nemzeti centrum más felelős erőivel. A párt tiszta erkölcsöt, tiszta közéletet, tiszta gazdálkodást, tiszta nemzeti művelődést, tiszta levegőt, tiszta környezetet követel. Legyen a magyar társadalom központja, alapja, jövőjének biztos támasza a család! A Magyar Néppárt arra törekszik, hogy a magyar családok békében, társadalmi és gazdasági biztonságban nevelhessék gyermekeiket, szorgalmas munkával építhessék saját jövendőjüket, az egész nemzet biztos jövendőjét! A Magyar Néppárt számít az egészséges társadalmi erők, a polgárság, az értelmiség, a nyugdíjasok, a családok támogatására! A Magyar Néppárt nem hatalomra tör, hanem szolgálatot vállal: a csendes többség szolgálatát, kép- viseletét. TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! Köszönti önt a Szakszervezetek Budapesti Képviseletének a Magyar Néppárt Budapesti Szervezetének listáján induló kerületi képviselőjelöltje, dr. Németh Tibor újságíró, és bizalommal terjeszti elő pártja és saját programját az idei március 25-i országgyűlési választáson való sikeres részvétele érdekében. Nem kétséges, sorsfordító időket élünk. Tudnunk kell, hogyan és merre haladjunk. Teljesen és-tisztán kell látnunk: nem akarunk cseberből vederbe kerülni. Mindenekelőtt szabad nemzet akarunk tenni. A második világháború után szégyen- béiltyeget raktak ránk. Arra kényszerítettek, hogy lehajtott fejjel járjunk. Utolsó csatlósnak 'nevezitek, pedig csak az utolsó áldozat voltunk. 1956-os forradalmunkat az egész világ csodálta, idebent pedig megtapostak bennünket érte. Mindennek most vége! Ismét becsülhetjük magunkat! Ezt tanítják pártunk volt vezetői, nemzetünk kiemelkedő írói, gondolkodói, szellemi nagyságai: Bibó István, Illyés Gyula, Kovács Imre, Németh László, Tamási Áron, Veres Péter és többen mások. Jó belpolitika nélkül nincs szabad nemzet. Nekünk most legelsősorban erre kell törekednünk. Szomorú tény: a maihoz sokban hasonló korszakfordulóit, 1945-öt nagy anyagi és emberveszteséggel, s még tetézve végtelen jóvátételi adóssággal kezdtük. Most, a nagyobb szabadság küszöbén is rakva vagyunk terhekkel: eladósítottak bennünket és fogyó, öregedő nemzetté tettek kontár, tehetségtelen és önhitt államvezetők. Kedvet és lehetőséget kell adni a magyar embernek, hogy ismét boldogulhasson, hogy higgyen a jövőben.
