Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)

1990. február / 2. szám

kéből nőtt ki. Magját azok az értelmi­ségiek alkotják, akik az aktív tiltakozás útját váilaisztottáik. Már a csehszlovákiai bevonulást nyilvánosan elutasították, sokan közülük 1973-ban elvesztették ál­lásukat is. A rendszeresebb akciók 1977- ben, a Chairta ’77 aláírói mellett szoli­daritási nyilatkozattal kezdődtek. A demokratikus ellenzék nagy fegyverté­nye volt a második nyilvánosság meg­teremtése, állandó házkutatások és rendőri zaklatások között. Készleteik éá nyomdagépeik alkalmankénti elkobzása ellenére több mint egy évtizeden keresz­tül sikerült kiadni és terjeszteni azokat a könyveket, amelyeket a rendszer til­tott, és amelyeknek fontos szerepe volt a nemzet történeti tudatának, politikai tisztánlátásának ébrentartásában (AB független kiadó). Az illegális könyvek terjesztőhelyéül szolgáló lakás, a Ga­lamb utcai úgynevezett „Rajk-butik” fo­galommá vált a másképp gondolkodó értelmiség körében. Folyóiratokat is ki­adtaik, ezek közül' a legfontosabb a ma­gas színvonalú politikai elemzéseket közlő Beszélő volt, amely ma már (ez év elejétől) legálisan úis folytatja tevé­kenységét. A demokratikus ellenzék 1988 tava­szán szerveződött mozgalommá Szabad Kezdeményezések Hálózata néven, eb­ből alakult 1988. november 13-án a Sza­bad Demokraták Szövetsége. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a következetes rendszerváltás pártja. Békésen, törvényes úton, vér és boszorkányüldözés nélkül, de nagyon következetesen fel akarja számolni a pártállam politikai és gazdasági struk­túráit, és meg akarja akadályozni a párt hatalmának átmentésére irányuló kí­sérleteket. Az SZDSZ hívta fel a figyel­met a párt gazdasági hatalomátmentési kísérletére, a Next 2000-ine és a BM le­hallgatási törvénysértéseire. Történelmi jelentőségű népszavazási kezdeményezé­sének és győzelmének eredménye lett a pártállam felszámolásának három sar­kalatos mozzanata, a munkásőrség meg­szüntetése, az MSZMP munkahelyekről való kitiltása és vagyonával való elszá­moltatása. Az SZDSZ kezdettől fogva hirdette, hogy nem hajlandó koalícióra a kommunista párttal vagy bármely utódszervezetével. Az SZDSZ volt az első magyar párt, amelynek részletes, kidolgozott kor­mányprogramja volt, a „Rendszerváltás programja” c. kis könyv nem egy vo­natkozásiban mintául szolgált más pár­toknak. Sarkalatos tézisei: Az SZDSZ az euró­pai és magyar liberalizmus hagyomá­nyait követő párt, a szabadság és szoli­daritás pártja. Következetesen küzd a diktatúra minden formája ellen, az egyéni szabadságjogok kiteljesítéséért, a közösségek szabad önkormányzatának megvalósításáért, szabad emberek sza­bad közösségeiért. P>z egyetemes magyar nemzet határo­kon kívül rekedt részeivel szolidárisnak tekintik magukat, kivették részüket a romániai forradalom megsegítésében is. Hazánk jövőjét a nemzeti függetlenség maradéktalan megvalósítása után az egyesült Európában, a Nyugathoz való csatlakozásban és felzárkózásban látják. Ennek része a korszerű piacgazdaság megteremtése, a magyar gazdaság vál­ságát nem apránként adagolt, hanem radikális reformokkal kelül megoldani. Létre kell jönnie a magántulajdon leg különbözőbb formáinak, a mai 90"',rig állami, gazdaságot privatizálni kell, a külföldi tőkét és technikát lehetőség szerint bevonni. Ugyanakkor az SZDSZ is fellép a spontán privatizáció ellen­őrizhetetlen végrehajtása ellen. Az SZDSZ a vállalkozások, a magán gazdaság elsőbbségét hirdeti. Gondosan kidolgozott szociális védőhálóval, pozi­tív diszkriminációval kíván gondoskod­ni a szegényekről és lemaradókra'1, hogy azok teljes jogú, esélyes résztvevőként reintegrálódhassanak a társadalomba. SZABAD, BOLDOG, VIRÁGZÓ, EURÓPAI MAGYARORSZÁGOT AKARUNK! NINCS HARMADIK ÜT! Jelöltjeink: A 19. körzetben Darvas Iván. öt nem kell részletesen bemutatni, az egyik leg­nagyobb és az utóbbi harmincöt évben az egyik legnépszerűbb színész. 1925. június 14-én Csehszlovákiában született, és kamaszkoráig ott is élt, ott szívta magába a nemzetek békés együttélésé­nek, a toleranciának eszméjét. 1956 augusztusában bátyja koncepciós peré­ben felfüggesztett börtönbüntetést ka­pott, amit a forradalomban való részvé­tele (bátyja és más foglyok kiszabadítá­sa, tagság több forradalmi bizottságban, felhívások szövegezése) miatt halmozot­tan kiróttak rá. Amnesztiával szabadult 1959-ben, majd évekig segédmunkás volt, és csak 1963-ban kezdhette újra színészi pályáját, először vidéken. A Vígszínház ma már nyugdíjas, de aktív tagja, nős, két gyermeke van. Hitvallá­sa: „...szociális elkötelezettségű, libe­rális gondolkodású, páneurópai pacifis­tának tartom magam. Még mindig hi­szek az emberi jóakaratban, a népeket átfogó valódi szolidaritás erejében. Hi­szek a kételkedésben, amely lerombolja a halott dogmákat, és hiszek az emberi értelemben, amely elősegíti a haladást. Hiszek Európában és azon belül hiszek Magyarországban. Keresztény vagyok. Hiszek a Megváltó máig ható erejében." Jelöltünk a 20. körzetben ifj. Raji; László, aki a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt már az illegali­tásban is. 1949. január 26-án született. Ekkor édesapja már börtönben volt, és édesanyja szabadulásáig, 6 éves koráig még a nevét sem engedték viselni, ne­velőszülőknél őrizték. A forradalom után a Nagy Imre csoport tagjaival együtt elrabolják, és 2 évre Romániába internálják. Építészmérnök, részt vett egy olcsó lakásépítéssel foglalkozó egye­temi kutatócsoport munkájában, a ka­nadai McGill egyetemen doktorált, épí­tész-tervezőként és filmdíszlettervező­ként számos fontos munkája van. 1969­ben modern művészi mozgalmakban va­ló részvétele miatt letartóztatják, fél év múlva szabadul a vizsgálati fogságból. Kezdettől fogva részt vesz a demok­ratikus ellenzék tevékenységében. Az ő lakása a „Rajk-butik”, az illegális sajtó központja — házkutatások és előállítá­sok eredménye hatósági kilakoltatás. 1985-ben elindult az országgyűlési vá­lasztásokon. A jelöltlistára való felke­rülését a hatóságok központilag szerve­zett csalással megakadályozták. Munká­jában megpróbálták lehetetlenné tenni, neve sehol sem jelenhetett meg. 1986- ban elvesztette állását. 1986-ban az ő általa készített interjú-film (az angol te­levízió segítségével) az első tárgyilagos kép édesapjáról. 1988-ban ő készítette a plakátot ai párizsi Pere Lachaise temető Nagy Imre-emlékművéről, 1989-ben a Hősök terén megtartott gyászünnepség látványtervezője. Egyik alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségé­nek, tagja all tagú ügyvivői testületnek, A romániai forradalom hírére ő vezeti (Magyar Bálinttal) az első nagy segély­konvojt (első éjszaka) és ő az első ma­gyar politikus, aki a forradalom vezetői • vei tárgyalt. SZAVAZATÁVAL A MODERN MA­GYARORSZÁG LÉTREJÖTTÉT SEGÍ­TI, ÉS AZT A HARCOT, AMELYET A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉ­GE TISZTA MÚLTTAL FOLYTAT A TISZTA JÖVŐÉRT! Az SZDSZ XIII. kerületi csoportja — —■Hl ■ HUI■!III Ilii Az SZDSZ színeiben, független képviselőként: Darvas Iván Nincs abban semmi meglepő, ha egy színművész országgyűlési képviselő- jelöltséget vállal, 'lásd Kállai Ferenc, Avar István vagy Bánffy György köz­szereplését. Azon mégis meglepődtem, hogy Darvas Iván a XIII. kerület egyik választókörzetének jelöltjeként indul a választásokon. Miért vállalta ezt a „sze­repet”? — kérdeztük a Vígszínház mű­vészétől. — Negyvenöt éven keresztül itt azt sulykolták a fejekbe, hogy tiéd az or­szág, magadnak építed; hogy minden hatalom a dolgozó népé, és én úgy lá­tom, most jött el az a pillanat, amikor ezeket a jelszavakat végre megvalósít-

Next

/
Thumbnails
Contents