Angyalföld, 1990 (15. évfolyam, 1-5. szám)
1990. február / 2. szám
kéből nőtt ki. Magját azok az értelmiségiek alkotják, akik az aktív tiltakozás útját váilaisztottáik. Már a csehszlovákiai bevonulást nyilvánosan elutasították, sokan közülük 1973-ban elvesztették állásukat is. A rendszeresebb akciók 1977- ben, a Chairta ’77 aláírói mellett szolidaritási nyilatkozattal kezdődtek. A demokratikus ellenzék nagy fegyverténye volt a második nyilvánosság megteremtése, állandó házkutatások és rendőri zaklatások között. Készleteik éá nyomdagépeik alkalmankénti elkobzása ellenére több mint egy évtizeden keresztül sikerült kiadni és terjeszteni azokat a könyveket, amelyeket a rendszer tiltott, és amelyeknek fontos szerepe volt a nemzet történeti tudatának, politikai tisztánlátásának ébrentartásában (AB független kiadó). Az illegális könyvek terjesztőhelyéül szolgáló lakás, a Galamb utcai úgynevezett „Rajk-butik” fogalommá vált a másképp gondolkodó értelmiség körében. Folyóiratokat is kiadtaik, ezek közül' a legfontosabb a magas színvonalú politikai elemzéseket közlő Beszélő volt, amely ma már (ez év elejétől) legálisan úis folytatja tevékenységét. A demokratikus ellenzék 1988 tavaszán szerveződött mozgalommá Szabad Kezdeményezések Hálózata néven, ebből alakult 1988. november 13-án a Szabad Demokraták Szövetsége. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a következetes rendszerváltás pártja. Békésen, törvényes úton, vér és boszorkányüldözés nélkül, de nagyon következetesen fel akarja számolni a pártállam politikai és gazdasági struktúráit, és meg akarja akadályozni a párt hatalmának átmentésére irányuló kísérleteket. Az SZDSZ hívta fel a figyelmet a párt gazdasági hatalomátmentési kísérletére, a Next 2000-ine és a BM lehallgatási törvénysértéseire. Történelmi jelentőségű népszavazási kezdeményezésének és győzelmének eredménye lett a pártállam felszámolásának három sarkalatos mozzanata, a munkásőrség megszüntetése, az MSZMP munkahelyekről való kitiltása és vagyonával való elszámoltatása. Az SZDSZ kezdettől fogva hirdette, hogy nem hajlandó koalícióra a kommunista párttal vagy bármely utódszervezetével. Az SZDSZ volt az első magyar párt, amelynek részletes, kidolgozott kormányprogramja volt, a „Rendszerváltás programja” c. kis könyv nem egy vonatkozásiban mintául szolgált más pártoknak. Sarkalatos tézisei: Az SZDSZ az európai és magyar liberalizmus hagyományait követő párt, a szabadság és szolidaritás pártja. Következetesen küzd a diktatúra minden formája ellen, az egyéni szabadságjogok kiteljesítéséért, a közösségek szabad önkormányzatának megvalósításáért, szabad emberek szabad közösségeiért. P>z egyetemes magyar nemzet határokon kívül rekedt részeivel szolidárisnak tekintik magukat, kivették részüket a romániai forradalom megsegítésében is. Hazánk jövőjét a nemzeti függetlenség maradéktalan megvalósítása után az egyesült Európában, a Nyugathoz való csatlakozásban és felzárkózásban látják. Ennek része a korszerű piacgazdaság megteremtése, a magyar gazdaság válságát nem apránként adagolt, hanem radikális reformokkal kelül megoldani. Létre kell jönnie a magántulajdon leg különbözőbb formáinak, a mai 90"',rig állami, gazdaságot privatizálni kell, a külföldi tőkét és technikát lehetőség szerint bevonni. Ugyanakkor az SZDSZ is fellép a spontán privatizáció ellenőrizhetetlen végrehajtása ellen. Az SZDSZ a vállalkozások, a magán gazdaság elsőbbségét hirdeti. Gondosan kidolgozott szociális védőhálóval, pozitív diszkriminációval kíván gondoskodni a szegényekről és lemaradókra'1, hogy azok teljes jogú, esélyes résztvevőként reintegrálódhassanak a társadalomba. SZABAD, BOLDOG, VIRÁGZÓ, EURÓPAI MAGYARORSZÁGOT AKARUNK! NINCS HARMADIK ÜT! Jelöltjeink: A 19. körzetben Darvas Iván. öt nem kell részletesen bemutatni, az egyik legnagyobb és az utóbbi harmincöt évben az egyik legnépszerűbb színész. 1925. június 14-én Csehszlovákiában született, és kamaszkoráig ott is élt, ott szívta magába a nemzetek békés együttélésének, a toleranciának eszméjét. 1956 augusztusában bátyja koncepciós perében felfüggesztett börtönbüntetést kapott, amit a forradalomban való részvétele (bátyja és más foglyok kiszabadítása, tagság több forradalmi bizottságban, felhívások szövegezése) miatt halmozottan kiróttak rá. Amnesztiával szabadult 1959-ben, majd évekig segédmunkás volt, és csak 1963-ban kezdhette újra színészi pályáját, először vidéken. A Vígszínház ma már nyugdíjas, de aktív tagja, nős, két gyermeke van. Hitvallása: „...szociális elkötelezettségű, liberális gondolkodású, páneurópai pacifistának tartom magam. Még mindig hiszek az emberi jóakaratban, a népeket átfogó valódi szolidaritás erejében. Hiszek a kételkedésben, amely lerombolja a halott dogmákat, és hiszek az emberi értelemben, amely elősegíti a haladást. Hiszek Európában és azon belül hiszek Magyarországban. Keresztény vagyok. Hiszek a Megváltó máig ható erejében." Jelöltünk a 20. körzetben ifj. Raji; László, aki a demokratikus ellenzék egyik vezéralakja volt már az illegalitásban is. 1949. január 26-án született. Ekkor édesapja már börtönben volt, és édesanyja szabadulásáig, 6 éves koráig még a nevét sem engedték viselni, nevelőszülőknél őrizték. A forradalom után a Nagy Imre csoport tagjaival együtt elrabolják, és 2 évre Romániába internálják. Építészmérnök, részt vett egy olcsó lakásépítéssel foglalkozó egyetemi kutatócsoport munkájában, a kanadai McGill egyetemen doktorált, építész-tervezőként és filmdíszlettervezőként számos fontos munkája van. 1969ben modern művészi mozgalmakban való részvétele miatt letartóztatják, fél év múlva szabadul a vizsgálati fogságból. Kezdettől fogva részt vesz a demokratikus ellenzék tevékenységében. Az ő lakása a „Rajk-butik”, az illegális sajtó központja — házkutatások és előállítások eredménye hatósági kilakoltatás. 1985-ben elindult az országgyűlési választásokon. A jelöltlistára való felkerülését a hatóságok központilag szervezett csalással megakadályozták. Munkájában megpróbálták lehetetlenné tenni, neve sehol sem jelenhetett meg. 1986- ban elvesztette állását. 1986-ban az ő általa készített interjú-film (az angol televízió segítségével) az első tárgyilagos kép édesapjáról. 1988-ban ő készítette a plakátot ai párizsi Pere Lachaise temető Nagy Imre-emlékművéről, 1989-ben a Hősök terén megtartott gyászünnepség látványtervezője. Egyik alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének, tagja all tagú ügyvivői testületnek, A romániai forradalom hírére ő vezeti (Magyar Bálinttal) az első nagy segélykonvojt (első éjszaka) és ő az első magyar politikus, aki a forradalom vezetői • vei tárgyalt. SZAVAZATÁVAL A MODERN MAGYARORSZÁG LÉTREJÖTTÉT SEGÍTI, ÉS AZT A HARCOT, AMELYET A SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE TISZTA MÚLTTAL FOLYTAT A TISZTA JÖVŐÉRT! Az SZDSZ XIII. kerületi csoportja — —■Hl ■ HUI■!III Ilii Az SZDSZ színeiben, független képviselőként: Darvas Iván Nincs abban semmi meglepő, ha egy színművész országgyűlési képviselő- jelöltséget vállal, 'lásd Kállai Ferenc, Avar István vagy Bánffy György közszereplését. Azon mégis meglepődtem, hogy Darvas Iván a XIII. kerület egyik választókörzetének jelöltjeként indul a választásokon. Miért vállalta ezt a „szerepet”? — kérdeztük a Vígszínház művészétől. — Negyvenöt éven keresztül itt azt sulykolták a fejekbe, hogy tiéd az ország, magadnak építed; hogy minden hatalom a dolgozó népé, és én úgy látom, most jött el az a pillanat, amikor ezeket a jelszavakat végre megvalósít-
