Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)

1989. december / 5. szám

a József Attila Művelődési Központ Negyven év nagy idő. Még egy ntézmény életében is. A kerek ívforduló megálljt parancsol egy jillanatra, visszatekintést a meg­lett útra, hogy erőt merítve a si­kerekből és okulva a kudarcokon, íjult erővel folytatódjék a mun­ka, a népművelés igen nehéz, fá­radságos, ám mégis szép és fel- írnelő munkája. A József Attila Művelődési Központ vezetői már tavaly, az dei terv készítésénél gondoltak a ubileumra, s elhatározták: egész vben e kerek évforduló jegyében ágnak dolgozni. Hétköznapjaik isztességes munkájával köszönte- ü mindazokat az elődöket, akik Vngyalföld népműveléséért, az mgyalföldi gyerekekért, dolgo­sokért, Angyalföld jó hírnevéért jecsülettel helyt álltak. Szeretné­lek a jóiknak méltó utódai lenni, tervbe vették, felderítik az intéz, nény 40 éves múltját. Pályázatot íirdettek, amelynek kapcsán irömmel fogadtak minden olyan árgyi emléket, visszaemlékezést, ímely hozzájárul a művelődési iáz történetének és eddigi tevé­kenységének jobb megismerésé­lez, A kezdetek még a 40 évnél is nesszebbre nyúlnak. A gondolat, íogy a régi Tripoiisz szomszéd­ágában új lakótelepet építenék, i ehhez egy művelődési ház is lapcsolódna, .még 1939-ben merült el. Az ostrom azonban félbesza­kította az előkészületeket, s csak l háború után folytatódott az pítkezés a módosított, a nagyobb gényekhez igazított tervek szé­kit. A lakosok közül sokan dol- oztak itt társadalmi munkában, aások téglajegyek vásárlásával árulták hozzá a háború utáni el- ő budapesti területi művelődési özpont elkészüléséhez. 1949. de- ember 30-án nyílt meg, a Rákosi iátyás nevét viselő kultúrház gy vidám szilveszteri program­iak A~szocialista kultúra ikialakí- ásában és terjesztésében fontos zerepet vállalt a ház. Elsőként a estőkör alakult meg Fischer Er­ői festőművész ikezdeményezésé- e, de hamarosan olvasó-, termé- zettudományi-, technikus-, szín- átszó-, zenei-, tánc-, irodalmi-, ilm-, fotó-, sport- és dekorációs őr is működött az épületben. Fi- yelemre méltó ikiállítások nyíl­ik, széleskörű érdeklődést ikivál- i színházi előadások születtek. Itt lűködött 8 évig a nagy múltú budapesti Kültelki Munkás Dal- ör. A kultúrház programjából írmészetesen nem hiányozhatott politikai-világnézetii formálást lősegítő ismeretterjesztő munka em. A művelődési ház 1956 szeptem­berében nevet változtatott, ettől kezdve József Attila Művelődési Házként szerepelt. Bár az irány­elvek pontosan meghatározták az elérendő célokat, különböző okok miatt a népművelő munka lehanyatlott. 1961 őszén a vezetés színvonalának emelésére személy- cserék történtek, aminek követ­keztében némileg javult a mun­ka. Üj kapcsolatok születtek, együttműködés alakult ki külön­böző tömegszervezetekkel, üze­mekkel szocialista szerződéseket kötöttek. 1972-ben megint vezető­ségváltozás történt, hogy a jelent­kező újabb feladatoknak is meg tudjon felelni az intézmény. Fon­tos program volt a műveltség ter­jesztése mellett a szocialista élet­mód és magatartás kialakításának segítése, a közösségi szellem erő­sítése, a közéleti aktivitás fejlesz­tése. A legrégibb múltra vissza­tekintő képzőművész kör 1975-ben felvette Moholy Nagy László ne­vét, is ekkor már több képző- és iparművészeti csoportot foglalt magába. Újabb fellendülésről ta­núskodott a megalakuló Pécsi Sándor Irodalmi Színpad, a Móra Ferenc Gyermek Irodalmi Szín­pad, a sikerrel szereplő Angyal­földi Kórus, az ötvös Marionett Bábstúdió, későbbi nevén a „Si­rály” Bábcsoport, a Mimikri Pan­tomim Együttes, amely utóbb An­gyalföldi Pantomim Stúdió néven szerepelt. Komplex művészeti programot nyújtott a „Garabon­ciások” Gyermekjátszó Köre, és még sorolhatnánk hosszan. A lel­kes munkatársak azonban egyre nehezebb körülmények között voltak kénytelenek dolgozni az épület korszerűtlensége és roha­mosan romló állapota miatt. Az 1972/73-as színházi évadban be kellett zárni a színháztermet. Majd nosszas huzavona után megkezdődött a felújítás. Majd­nem öt évig bukdácsoltak a ge­rendákon, költöztek hol ide, hol oda, aszerint ahogy az építkezés haladt előre. Az épület felállvá­nyozva, a bejárat elbarikádozva, de a munka folyt, sőt kimagasló eredmények is születtek. Ebben az időben lett a Moholy Stúdió a fővárosi művelődés vizuális központja és kapott ezüst és arany minősítést a William Byrd kórus. Aztán 1985 őszén végül csak el­készült a ház, lebontották az áll­ványerdőt, s előtűnt az épület csupa üveg homlokzata, az elő­csarnokot is átadták, s 1986. feb­ruár 13-án ünnepélyes műsor ke­retében megnyitották a 90 millió forintért újjávarázsolt színházter­met is, amely Angyalföldi Néző­tér néven kezdte meg működését. A szépen rendbehozott színházte­rem és az előcsarnok most már megvolt, de az akkori vezetés nagyratörő terveiből vajmi kevés valósult meg s 1987-ben a műve­lődési központ jelenlegi igazgató­ja, Gergely Amália igen nehéz örökséget vett át. A jelenlegi hely­zetről már őt kérdeztük. — A jubileum kapcsán most nem szeretnék arról beszélni, hogy ebben a nagy múltú, szép eredményeket elérő házban szinte elölről kellett mindent kezdeni, a szabályszerű könyveléstől kezdve az ügyrend kialakításán keresztül az elpártolt látogatóik visszacsa­logatásáig. Inkább az ötnapos ju­bileumi ünnepségsorozatunkról szólnék, amelyet úgy állítottunk össze, hogy a résztvevők a prog­ramokon keresztül megismerhes­sék múltunkat, jelenünket, bepil­lanthassanak mindennapi éle­tünkbe, teljes képet kapjanak te­vékenységünkről. December 11-éin kezdődik a rendezvénysorozat a történeti nappal. Előadás ismerte­ti az intézmény 40 éves múltját, majd megtekinthető az a kiállí­tás, amelyet az Angyalföldi Hely- történeti Gyűjtemény anyagából és a pályázatra beküldött doku­mentumokból állítunk össze. Mindkét program segíti' a vetél­kedőn részt vevő diákokat, akik abban versenyeznek, ki tud töb­bet rólunk? — A második a gyermekek nap­ja. Mindig is nagy figyelmet fordítottunk munkánk során az ifjúságra, nyelvtanfolyamok, kép­ző- és iparművészeti szakkörök, a testedzést szolgáló torna, tánc- művészeti, sportgimnasztikai cso­portokat szerveztünk számukra, valamint számítógépes programo­zó tanfolyamot, színjátszó csopor­tot, diákmozi működik nálunk és sokszor vannak egész napos ren­dezvények, mint legutóbb szep­tember 27-én a honvédelmi nap, amikor 2000 gyerek érezte jól ma­gát itt. December 12-én is színes program, játszóházak, film- és videovetítés és gyermék diszkó várja őket. Délután pedig egy tár­lat megnyitójára invitálunk min­denkit: a vizuális hónap kereté­ben mi rendezzük meg az iparmű­vészeti kiállítást. — A szerda nyitott nap. Meg­tekinthetők a különböző klubok, tanfolyamok és. a Moholy Stúdió foglalkozásai, s az itt készült mű­veket kiállításon is megtekinthe­tik az érdeklődőik. December 14-ét kerületi napnak neveztük el. Ek­kor Angyalföld oktatási intézmé­nyeiben működő amatőr művé­szeti csoportok látogatnak el hoz­zánk és adnak műsort. — Az ünnepségsorozat befejező napjára meghívjuk mindazokat, akik az elmúlt 40 évben itt dol­goztak. Ide várjuk a társintézmé­nyek és a kerület vezetőit, e vá­rosrész lakóit, főleg azokat, akik részt vettek .pályázatunkon, hiszen ekkor kerül sor a pályadíjak át­adására. A gálaesten intézmé­nyünk és a kerület több művelő­dési házának művészeti csoport­jai mellett hivatásos művészek is szerepelnek majd. — Befejezésül még egyszer megismétlem, mindenkit szeretet­tel várunk a József Attila Műve­lődési Központba december 11 és 15 között. Aba Judit ANGYALFÖLD 7

Next

/
Thumbnails
Contents