Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)

1989. október / 4. szám

Napjainkban a társadalmi- és politikai élet változásai kihatnak a gyermek- és ifjúsági mozgalmakra is. A pluralizmus nyomán várható, hogy új gyermekszervezetek alakulnak, különféle ideológiai alapokkal, közülük eddig már ismertek a cserkészek. Ez a tény mindenképpen kihívást jelent a több évtizedes úttörő- mozgalom számára. A megújulásról, az egymás elfogadásáról beszélgetünk Romhá- nyiné Pápai Máriával, a XIII. kerületi úttörő elnökkel.

— Hogyan került az angyalföldi szervezet élére?

— Szeretném előrebocsátani, hogy én augusztus 1-je óta mint megbízott úttörő elnök koordinálom a kerületi gyermekmozgalmat. A kerületi úttörő elnökség három jelölt közül engem tisztelt meg a bizalmával. Novemberben majd az angyalföldi úttörővezetői

értekezleten a testület szavazással dönt arról, hogy egyet- értenek-e az elnökség határozatával. vagy esetleg mást kívánnak helyettem megválasztani.

— Mióta dolgozik az úttörőmozgalomban?

— Testnevelés és földrajz szakos tanár vagyok, Békásmegyeren öt évig, a Futár utcai iskolában egy évig tanítottam. Mindkét helyen csapatvezető voltam. Szeretem a tanítást, a gyermekekkel való foglalkozást, bízom az úttörőmozgalom megújulásában.

— Hogyan képzeli el ezt a megújulást?

— Először is fontosnak tartom az önkéntességet! . Nem szükségszerű, hogy automatikusan minden gyerek úttörő legyen, amikor eléri azt a korhatárt. Meg kell adni a választás lehetőségét, hisz ezentúl a tanulók beléphetnek más gyermekszervezetekbe is. Fontosnak tartom az úttörőcsapatok önállóságának az erősítését, hiszen minden iskolának van valamiféle profilja, hagyománya, amely alakítja a csapatok arculatát pl.: sport, képzőművészet, természetjárás stb. A túlzott ellenőrzés és a központosított irányítás egysíkúvá, sematikussá teszi a csapatmunkát. Én a fővárosi úttörőmozgalom és a kerület csapatai között inkább koordinálni szeretnék és nem utasítgatni.

— ön szerint a jövőben ki legyen úttörő?

— Említettem már az önkéntességet. Ezen felül fontos lenne, hogy csak azt a gyereket avassák fel és fogadják be a szervezetbe, aki ezért valamiféle próbaköveteilményt teljesített.

I— Elképzelhetőnek tartja az úttörőmozgalom és más gyermekszervezetek együttműködését?

— Igen, bár ki kell mondanunk, ezek elsősorban ideológiai alapon különböznek egymástól. Nem szabad azonban hagyni, hogy a gyermekmozgalmak politikai csatatérré váljanak. Meg kell keresni azokat a pontokat, amelyékben közösek az érdekeik, gondolok itt hazafiságra, a humanizmusra, a természet- és környezet óvására, a múlt értékeinek az ápolására.

— Milyen konkrét feladatok várnak a kerület úttörőcsapataira a jövőben?

— Novemberben, a Fogászati Hónap keretében „Alma Klubot” alakítanak a csapatok, ahol is a helyes fogápolásra és a testkultúrára tanítják a pajtásokat. November 18-tól január 14-ig történelmi játékot szervezünk a kerület csapatai között, Angyalföld felszabadulásának a tiszteletére. A győztesek a jövő nyáron táborozáson vehetnek részt a Velencei-tónál. Kerületi Ki mit tud? vetélkedőt rendezünk, az egyes művészeti ágakban legeredményesebben szereplő gyerekéket pedig továbbjuttatjuk a budapesti versenyre. Az Országos Üttörő- tanács minden évben ki ad egy központi ajánlást a csapatok felé. 1990-re a „Holló a pajzson” című játékot hirdette meg Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Kerületünk csapatai is részt vesznek a történelmi játékban, pályázatokkal, vetélkedőkkel és jelmezversenyekkel.

— Milyen intézményei vannak a kerületi úttörőmozgalomnak?

— Elsőként említeném a Szendrő Sándor ÍJttörőházat, ahol számtalan szakkör és rendezvény várja Angyalföld gyermekeit. Szeretném hangsúlyozni. hogy intézményünk nemcsak úttörőket fogad. A Velencei-tó mellett a XIII. Kerületi Tanács táborában, továbbá 'Mátranovákon, a kerületi úttörő elnökség táborában nyaralhatnak nyáron a pajtások.

— Elképzelhetőnek tartja, hogy ezekben a táborokban idővel cserkészek és úttörők együtt nyaraljanak?

— Nem tartom kizártnak, mivel az eszmék és különböző ideológiák békés egymás mellett élését már gyermekkorban el lehet, sőt kell kezdeni.

Kőhidi

RÉDEI MIKLÓS:

(Emlékezés Beára) Lépteimre zizzenve Rebben szét az. avar, Sárga levél a pirosnak Szerelmet hadar. Sejtelmes suttogást Kerget a szél,

Egy szőke,

leányarcú nyárról mesél.

KALLIN ÖDÖN:

Napról napra nő az árnyék A fény egyre kevesebb,

Borús sötét a reggelünk. Szívem ezért kesereg.

Felhő takarja a napot,

Csillag se jő esteien,

Már előre megérzem én, Szomorú lesz a telem.

Az aszfalton eső kopog, Áztatja a kalapom,

Az utcai víztócsában Tükröződik alakom.

Még hullanak a pesti fákról A szomorú levelek,

Ügy hatnak rám, mint utolsó Nyártól jövő üzenet.

Hulljatok csak levelecskék, Fújdogálj te őszi szél,

Hisz nekem egy új tavaszról Mesél minden falevél..

A Berzsenyi Dániel Gimnázium alapításának 131. évfordulóján, 1989. október 4-énaz iskola igazgatója felavatta dr. Domonkos Imre művész-tanár Berzsenyi verseit illusztráló képeit, melyeket az iskola számára ajándékozott.

ANGYALFÖLD

9

r\£ U11V-/ f vj 111U Z.VÜ d I vJ í í í I vix vJ y V? i i i 1 IxCTl 11 vi7