Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)
1989. május / 2. szám
Hogyan tovább? BESZÉLGETÉS A KERÜLETI NÉPFRONTÉRTEKEZLET ELŐTT, A XIILiIV. KÖRZETI BIZOTTSÁG TITKÁRÁVAL Napjainkban a demokratizmus szélesedésével, a többpártrendszer bevezetésével újabb és újabb kihívások érik a népfromtmozgalmat. Sokan megkérdőjelezik a szervezet létjogosultságát, életképességét, pedig a jövőben is lesznek pártonkívüliek, a csendes többség, akik szorgalmasan végzik a munkájukat. A megújulás jegyében e csendes pártonkívüli többségnek kíván szószólója, érdekképviselője lenni a Hazafias Népfront. A mozgalom fő színterei ezentúl a lakókörzetek lesznek, ennek jegyében lakossági gyűléseket hívnak össze a kerületekben. A IV. körzeti bizottság titkárával, Tóth Jánossal beszélgetünk a lezajlott lakossági gyűlés tapasztalatairól, a bizottság eddigi munkájáról, a jövő tennivalóiról. — Mekkora az a lakókörzet, amelyben körzeti bizottságuk dolgozik? — A Radnóti Miklós utca, a Rajk László ut'ca, Victor Hugó utca és a Visegrádi utca által határolt terület, mintegy 73 lakóház tartozik hozzánk, ez kb. 4900 lakost, vagyis három tanácstagi választó- körzetet ölel fel. — Angyalföldnek ez a körzete jelent valamilyen speciális feladatot a munkájukban? — Jelent, mivel sok az idős régi lakos. Középiskola nincs a körzetünkben, csak általános iskola, tehát aktíváinkon keresztül legkönnyebben ezt a két csoportot tudtuk megközelíteni. — Hogyan tudják képviselni, segíteni az idős lakótársakat? — Munkatervünkben kiemelt feladatként szerepel az időskorúakkal való foglalkozás. Fokozottabban tesszük ezt az egyedülállók, a betegek és a kisnyugdíjasok esetében. Nyugdíjas-munkabizottságunk több érdekfeltáró és érdekvédelmi feladatot végzett az elmúlt időszakban. Ilyen volt pl. egy eltartási szerződés felbontásának az ügye, ahol tanúként megjelentek a bíróságon, vagy egy magatehetetlen házaspár gyógykezelésének, intézeti ellátásának a megszervezése. A lakóbizottságokkal karöltve segítenek az olyan napi gondok megoldásában is, mint az ebédhordás, esetenkénti bevásárlások, takarítás, a lakáson belüli kisebb javítások elvégzése. A Balzac utca 5. szám alatt nyílt meg a nyugdíjasklub, amelyet a lakosság hozzájárulásából, a tehó-ból létesítettek. Segítettünk a klub építésénél, örömünkre szolgál az a tudat, hogy sok idős lakótársunk értelmes időtöltést, a magányosok társaságot találtak általunk. — Bizottságuk hogyan teremtett kapcsolatot a gyermekekkel? — A szülői munkaközösségen keresztül közelítettük meg az iskolát és a diákokat. Tájékozottságunk révén segítséget tudtunk adni a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermekek nevelésében, gondozásában, de segédkeztünk a helyi úttörőcsapat 40. évfordulójának sikeres megünneplésében is. Az iskolán keresztül igyekeztünk az úttörőket bevonni az idősek segítésébe, pl. vásárlás, újságfelhordás stb. A gyerekek részt vettek a lakókörzet szépítésében, virágo- sításában is. Ez a korosztály fogékony, beszélgetni, foglalkozni kell velük, ha értelmes feladatot adunk nekik, akkor örömmel, lelkesen tevékenykednek. — Szóltunk már a nyugdíjasokról, a gyermekekről, de hogy tudják aktivizálni a kö- zépkorúakat és a fiatalokat? — Sajnos a lakosságnak ehhez a számottevő rétegéhez nehezen tudunk hozzáférni. A körzetben nincs középiskola, amely összefogja a fiatalokat, a családos középkorúak pedig a napi gondoktól annyira leterheltek, hogy a lakókörzeti társadalmi munkára nem jut az idejükből. Ezen mindenképpen szeretnénk változtatni, mivel ők is itt élnek közöttünk és az ő korosztályuk problémáit a hozzájuk hasonlók tudnák a legaktívabban képviselni. — A megváltozott társadalmi, gazdasági és politikai helyzetben hogyan kívánják tevékenységüket még hatékonyabbá tenni? — A változó és növekvő feladatokhoz körzeti népfrontbizottságunk munkája felülvizsgálatra szorul. A tervszerűség jegyében rendszerezni kívánjuk munkánkat. A körzet sajátosságait figyelembe véve, a munkabizottságok helyett témafelelősöket bíznánk meg. Tevékenységüket a közjogi, város- és környezetvédelmi, információs, béke, szociális és nyugdíjas témafelelősi körökre határolnánk be. Bizottságunkat cselekvőképesebbé szeretnénk tenni, az aktivizálható fiatalok felkutatásával és bevonásával. A májusi kerületi népfrontértekezletre három társunkat delegálta a lakossági gyűlés. Küldötteink közvetlen élő kapcsolatot tartanak majd a kerületi népfrontértekezlettel. — Említette a májusi kerületi népfrontértekezletet, szólna erről pár szót? — A tervek szerint a kerületi népfrontértekezlet lesz a jövőben a legmagasabb folyamatosan működő népfront- fórum, amely szükség szerint bármikor összehívható. A népfrontértekezleten a körzeti bizottságok választott küldöttei képviselik a lakosság érdekeit. Megbízatásuk nem egyszeri alkalomra, hanem a következő választásokig lesz érvényben. Lakossági gyűlésünkön a jelenlevők Molnár Józsefné, Pethő Károlyné és Jelinek Károlyné bizottsági tagokat delegálták a kerületi népfrontértekezletre. Munkájukra számítunk, mivel a jövőben a kerületi mozgalmi munka legfontosabb színterei a körzeti népfrontbizottságok lesznek. Fel kell zárkóznunk, hogy a közelgő új tanácstagi, és országgyűlési képviselői választásokon kellő súllyal vehessünk részt a munkában. Kőhidi Erika A magyarországi Tanácsköztársaság és Angyalföld A Tanácsköztársaság kikiáltásának tiszteletére emlékkiállítás nyílt az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben. A tárlat rendezője dr. Demeter Ákos gyűjteményvezető, a jubileumi bemutatón nem csak a már ismert történelmi folyamatokat illusztrálja, hanem felsorakoztatja azokat az emlékeket és dokumentumokat is, amelyek Angyalföldhöz kötődnek, ezáltal a bemutatott anyag közelebb kerül a kerület lakosaihoz. Üveglap alatt olyan nyomtatványok másolatai olvashatók, mint a magyarországi Tanácsköztársaság kormányának első felhívása, amely „Mindenkihez!” megszólítással a társadalom valamennyi tagjához szólt, továbbá Lenin szikratáviratának szövege, amelyben üdvözölte a magyarországi szocialista forradalmat. A tanácskormány köztulajdonba vette az oktatási és művelődési Intézményeket. Ebből az időből való Herédi Ferenc angyalföldi kisfiú 1919-ben kiállított iskolai bizonyítványa. Az államosított gyárakat, intézményeket a Vörös őrség védte a szabotázs cselekményektől. A Károlyipalotát őrző Lenin-fiúk fotója szintén a tárlóban nyert elhelyezést. A földosztás elmaradása miatt a közellátás rendkívül nehéz volt, ezért hosszú sorok kígyóztak mindenütt a városban. Az angyalföldi rászorulóknak a fényképek tanúsága szerint teherautóról fát, a pályaudvaron kenyeret osztottak. Az első szabad május elsejét országszerte megünnepelték. A Berlini tér (mal Marx tér) és a Nyugati pályaudvar dekorációját a korabeli fényképész megörökítette. Az 1919-ben alapított Proletár Múzeum anyagából maradt fenn az a légifelvétel a május 1-jét ünneplő városról, amely most a kiállításon látható. A tanácsállam fennállásának első hónapjában életre hívták a Vörös Hadsereget. A proletár hatalom védelmében a Vörös Hadsereg mozgósításakor az angyalföldi munkások is jelentkeztek. A kerület vöröskatonáit ábrázoló képek alatt Németh István szabómester, Kámány János, Csa- jághy János vasöntő, Marosán József, Szili Gyula, Wetzler Dezső, Mogyorósi és Pongrácz Géza neve olvasható. A mozgósítás során az üzemekből egész műhelyek léptek katonai szolgálatba. E tényt rögzíti a Láng gyári vöröskatonák csoportképe. A lelkesedést, az önfeláldozást legyőzte a külső és belső ellenforradalmi erők szervezkedése, a megszálló intervenciós csapatok erőfölénye. A hetven év előtt történtek ma Is tanulságul szolgálhatnak mindnyájunknak, így a fiataloknak is. A XIII. kerületi úttörő elnökség, a Szendrő Sándor Üttöröház a kerület úttörőcsapatainak a dicsőséges 133 nap emlékére versenyt hirdetett. A gyerekek tanácsköztársasági dokumentumokat gyűjtöttek, idős emberek elbeszéléseit hangszalagra rögzítették. A verseny eredményét március 31-én értékelték a XIII. kerületi pártbizottság épületében, majd ugyanitt a gyűjtött anyagból bemutatót rendeztek. Az úttörő- csapatok a verseny záróprogramjaként megtekintették a helytörténeti gyűjtemény kiállítását. Kőhidi ANGYALFÖLD
