Angyalföld, 1989 (14. évfolyam, 1-5. szám)

1989. március / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) aktivistái, valamint a kerületi ifjúsági és alternatív szervezetek képviselői egy­aránt részt vesznek. Párbeszédet az új szervezetekkel — Itt szóba kerültek az alternatív szervezetek is, amelyek közül több is megkezdte szervezkedését a kerületben. A pb hogyan kívánja alakítani a velük való viszonyát? — A kerületünkben tevékenységet folytató különböző társadalmi szervező­désekhez való viszonyunkat mindenkor a konkrét programjuk alapján fogalmaz­zuk meg. Készek vagyunk velük folya­matos párbeszédet folytatni, a Hazafias Népfront keretein belül. Készek vagyunk arra is, hogy a konstruktív állásfoglalás­sal, a reformok kidolgozásában és meg­valósításában segíteni hajlandó erőkkel együttműködjünk. Ennek az együttmű­ködésnek a tartalmát a mi vélemé­nyünk szerint a társadalmi gondok meg­oldásáért, a kerület lakosságáért közösen végzett tevékenység jelentheti. Mi azt szeretnénk, ha a szocializmus érdekében felelősen tenni akaró politikai erők köz­pontjává a pártmozgalom válna, s ha a kommunisták ezzel is bizonyságot tehet­nének arról, hogy nem elkülönülni akar­nak a társadalom másként gondolkodó csoportjaitól, hanem vállvetve dolgozni velük azoknak a gazdasági és társadalmi reformoknak a megvalósításáért, ame­lyekben az egész magyar társadalom ér­dekei testet öltenek. — Hogyan lehet a pártmozgalomban érvényre juttatni a megújulás igényét, hogyan lehet új tartalommal megtölteni a párton belüli fórumok kereteit? — Kiindulópontunk az, hogy a májusi országos pártértekezlet — a politikai in­tézményrendszer reformjának, a demok­ratizálás feladatainak megfogalmazása­kor — a párt belső életének alakítására is új követelményeket állított mindany- nyiunk elé. A pártmunkában következe­tesen, de új módon kell érvényesíteni a demokratikus centralizmust. Vélemé­nyünk szerint ennek oly módon kell to­vábbfejlődnie, hogy elsősorban az alap­szervezetekre épüljön, és egyértelműen biztosítsa a párttagság többségi vélemé­nyének politikai akarattá formálódását. Ugyanakkor teret kell engedni a kisebb­ségi vélemények érvényesülésének, a platformszabadságnak, lehetőséget nyújt­va megfelelő politikai fórumokon a vé­lemények szabad ütköztetésének, a vitá­nak. A demokratikus centralizmus másik elengedhetetlen eleme az, hogy minden szinten garanciát nyújtson a választott vezetők közvetlen és folyamatos ellen­őrzésére és lehetővé tegye a visszahívá­sukat is. Szeretném aláhúzni: határozott szándékunk ezeket az alapelveket a ke­rület pártmozgálmában valóra váltani, de kezdeményezően szeretnénk közremű­ködni abban, hogy ezek a párt egészé­ben, tehát a kerületen kívül is a szer­vezeti élet alapelveivé váljanak. A pártszékház váljék mozgalmi centrummá — Konkrétan hogyan kívánják a kerü­leti pártmozgalomban a közvetlen ellen­őrzés és a visszahívhatóság feltételeit biztosítani? — Ügy, hogy a kerületi pártmozgalom legfőbb döntéshozó, irányító és ellenőrző szerve az évente legalább egyszer — szükség esetén gyakrabban is — tanács­kozásra összeülő kerületi pártértekezlet legyen, amelynek küldötteit folyamatos megbízatással az alapszervezetek vá­lasztják. A küldöttek folyamatosan el­lenőrzik és figyelemmel kísérik a párt- bizottság munkáját. A pártbizottság két pártértekezlet közötti időszakban, végre­hajtó bizottság nélkül tevékenykedik. Dönt a hatáskörébe utalt minden kérdés­ben és — amit külön is alá szeretnék húzni — gondoskodik arról, hogy állás- foglalásai, döntései megfelelő nyilvános­ságot kapjanak, ismertté váljanak a párt­tagság és valamennyi érintett körében. A pártbizottság — mely minden pártérte­kezleten értékeli a kerületi pártmozga­lom helyzetét és részletesen számot ad saját munkájáról — mindenütt támo­gassa a problémákra megoldást kereső, az új törekvéseket felkaroló politikai kezdeményezéseket, tegye rendszeressé a rétegtanácskozásokat, gondoskodjék arról, hogy a kerületi pártszékház valódi moz­galmi, politikai centrummá váljék. Fon­tosnak tartjuk, hogy a pártszervezetek együttműködésre és befogadásra készek legyenek a párthoz közeledők irányában. Alapvető követelménynek tekintjük a kommunisták egymás iránt érzett fele­lősségét, a vezetők jeUemszilárdságát, tiszta és kikezdhetetlen életvitelét. Kü­lönösen nyitottá és vonzóvá kell tenni a pártot a fiatalok számára, teret nyújtva politikai érdekeik érvényesítésére. Ez már annál is inkább szükséges, mert az ifjúság vállaira nehezedő gondokban ma a társadalom egészére jellemző problé­mák is kifejeződnek. Csak akkor szol­gáljuk helyesen a párt céljait és az or­szág jövőjét, ha egyértelműen ifjúság­párti politikát folytatunk! Az eszmei zavar leküzdéséért — önnek, mint a pártbizottság ideoló­giai titkárának, bizonyára sokan és sok­szor felteszik a kérdést: hogyan lehet a pártban ma jelentkező ideológiai bizony­talanságon úrrá lenni? — Az ideológiai bizonytalanság nap­jainkban országos jelenség. Ahhoz, hogy fokozatosan léküzdhessü'k, naprakész, tu­dományos igényű politizálásra van szük­ség. Elengedhetetlen feltétel, hogy a tu­domány eredményeit folyamatosan átvi­gyük a politikai gyakorlatba. Vállalni kell a vitát, méghozzá két fronton: egy­idejűleg küzdve a marxizmust dogmád­ként kezelő nézetek és a polgári ideoló­giák térhódítása ellen. Mi azt valljuk: a marxizmus csak úgy újulhat meg, ha minden alkotó gondolatot felhasznál és magába épít. Ez megköveteli tőlünk, hogy megteremtsük a politizálás szellemi műhelyeit, fórumok, vitáik, eszmecserék szervezése formájában. A viták központi kérdésének az intézményrendszer és a társadalompolitika fejlesztését tekintjük. A megélénkülő belpolitikai élet megkö­veteli, hogy olyan alapvető fontosságú kérdésekben, mint például az új alkot­mány, a választási törvény, a többpárt­rendszer gyakorlatának kibontakozása —, ne csak a most zászlót bontó új szerve­zetek tagjai mondjanak véleményt, ha­nem a párt tagjai is. Arra, hogy a leg­különbözőbb nézeteket képviselő moz­galmakkal párbeszédet folytathassunk, a megújított pártpropagandának kell fel­készítenie a pártszervezetek vezetőit és tagjait. El kell határolni magunkat a múltban elkövetett hibáktól, de szembe kell szállnunk minden olyan felfogással, amely az elmúlt négy évtizedet csupán hibák sorozataként próbálja feltüntetni Véleményem szerint mindez elengedhe­tetlenül szükséges ahhoz, hogy a párt­tagság visszanyerje az önbizalmát és a párt visszaszerezze a társadalom bizal­mát. Célunk az, hogy a párttagság ma­gabiztosan, igazunk és törekvéseink he­lyességének tudatában készüljön fel an­nak a versenyhelyzetnek az erőpróbájá­ra, amelyet a többpártrendszer kialaku­lása hoz magával. Ebben szeretnénk ma­gunk mellett tudni Angyalföld vala­mennyi kommunistáját — mondotta be­fejezésül dr. Kiss Péter, a XIII. Kerületi Pártbizottság titkára. (h. gy.) A vonatkozó jogszabályok szerint a ta­nács ülései nyilvánosak. Szívesen látjuk az érdeklődőket az üléseken, melyeket ál­talában az AUTOVILL Kultúrtermében (Bu­dapest, XIII., Balzac u. 5—7.) tartunk meg. A változásokról a tanácsülés végleges idő­pontjai előtt 4-5 nappal az Esti Hírlap „ap­ró hírek” rovatában értesítjük a lakossá­got, ahol közöljük a soros ülés pontos időpontját és helyét. A tanács munkaterve szerint !989-ben az alábbi időpontokban a következő napiren­deket tárgyalja: Március 30.: 1) Javaslat a tanács és szer­vei 1989. évi pénzügyi tervére; 2) Beszá­moló a Fővárosi Tanácstagi Csoport 1988. évi tevékenységéről. Május 18.: 1) Jelentés a XIII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat 1988. évi kivitelezé­si címjegyzékének teljesítéséről; 2) Beszá­moló a szociális-egészségügyi- és gyámügyi csztály tevékenységéről; 3) Beszámoló az egészségügyi- és szociálpolitikai bizottság megválasztása óta végzett tevékenységéről; 4) Beszámoló a művelődési- ifjúsági- és sportosztály tevékenységéről; 5) Beszámoló a művelődési- és sportbizottság megválasz­tása óta végzett tevékenységéről. Június 29.: 1) Jelentés a tanács 1988. évi gazdálkodásáról; 2) Tájékoztató a kerületi telefonellátás helyzetéről, fejlesztési elkép­zelések ; 3) Tájékoztató a kerületi szolgál­tatás-ellátás helyzetéről; fejlesztésének főbb elképzelései; 4) Beszámoló a XIII. Kerületi Ingatlankezelő Vállalat tevékenységéről. Szeptember 7.: 1) Beszámoló az ipari-ke­reskedelmi osztály tevékenységéről; 2) Be­számoló az ellátási- és szolgáltatási bizott­ság megválasztása óta végzett tevékenysé­géről ; 3) Tájékoztató a tanácstagi beszá­molók kerületi tapasztalatairól. Október 26.: 1) Beszámoló a műszaki- és kommunális bizottság megválasztása óta végzett tevékenységéről; 2) Tájékoztató a Polgári Védelmi Parancsnokság munkájá­ról, a kerület polgári védelmi helyzetéről; 3) Jelentés a kerület nyugdíjas korú la­kossága életkörülményeinek javítására ké­szült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról. December 21.: i) Jelentés a VII. ötéves terv végrehajtását segítő vb cselekvési program időarányos teljesítéséről; 2) Ja­vaslat a XIII. Kerületi Ingatlankezelő Vál­lalat a., 1990. évi felújítási címjegyzékére, b., Vili. ötéves tervére, c., 1991. évi ter­vezési címjegyzékére. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG üléseit ha­vonta tártjai; ülései a vonatkozó jogszabá­ly előírások szerint nem nyilvánosak. A választók képviselete biztosított azonban az által, hegy a vb-üléseken tanácskozási jog­gal részt vesz 2 tanácstag meghívottként. A vb-üléseken megvitatott és a lakosság széles körét érintő, vagy érdeklő témák­ról azonban szeretnénk folyamatosan tájé­koztatni a lakosságot, ezért e lap hasáb­jain a jövőben rendszeresen visszatérünk a döntésekre. 2 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents