Angyalföld, 1988 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1988. szeptember / 2. szám
Kerületünk szakmai és társadalmi vezetése hívta fel figyelmünket a Fürst Sándor utcai, Szabó Ferenc zeneszerző nevét viselő Állami Zeneiskola eredményeire. Ezek objektív értékmérői közé tartozik a növendékmegtartó erő, a zenei pályára történő felkészítés hatásfoka és a versenyeken elért helyezések, melyekben a Fővárosi Pedagógiai Intézet összehasonlító értékelései szerint az elsők között szerepelnek. Üjságíróként és gyakorló szülőként egyaránt érdekelt a téma, miként lehetett mindezt elérni, s egyáltalán, milyen szerepet vállalhat a nevelésben, emberré formálásban a zeneiskola. Minderről még a nyári szünetben, egy ügyeleti napon beszélgettem irodájában Szegedi Enikő igazgatónővel. Szegedi Enikő a második tanévet zárta igazgatóként, egy évig megbízással, majd pályázati úton — a kerületben elsőként —, a tantestület választása alapján. Egyedüli jelöltként is mód lett volna megvétózni személyét, a titkos szavazásnál azonban egyhangúlag bizalmat kapott. Ami talán nem is meglepő, ha tudjuk, hogy ezt megelőzően 9 éve tevékenyke- iett az iskola igazgatóhelyetteseként (két magas kitüntetést is kiérdemelve), s már 1966-ban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora-, szolfézsszakának elvégzését követően itt kezdett tanítani a kerületben, a zeneiskola kihelyezett tagozatán, a Thälmann u. 47—49. Sz. Általános Iskolában. — Emberileg, szakmailag nagyba becsültem és sokat köszönhe- ;e'k ia két éve nyugdíjba vonult gazgatómnak, Győriványi Béla* ténak. Eredményeinkben az ő nunlká járnák' személyiségének lágy szerepe van. De eddigi sikereink záloga feltehetően az. is, logy az 54 tagú tanári kar iszak- nai felkészültsége magas színvonalú — szinte kivétel nélkül felsőfokú zenei képesítéssel rendelkeznek —, szakos ellátottságunk LO0 százalékos, munkánkat emel- ett kiváló szaktanácsadók is segítik. Kollégáim nyitották az új- ■a, egymás módszereinek megismerésére, átvételére, jó a légkör, i fluktuáció minimális. Ehhez gyekszünk hozzájárulni azzal is, íogy lehetővé tesszük pedagógu- laimk számára olyan területen lolgozni, ahol örömmel és nagy latásfokkal a legoptimálisabbat tudják nyújtani. — Megvallom őszintén, hogy bennem is most, a beszélgetésünk kapcsán tisztázódott, mi a különbség a zenei általános és a zeneiskola között. Vagyis, hogy az utóbbi meghatározott tan- és óratervvel, működési renddel bi- ró iskola, de nem kötelező és kizárólag zenei tárgyakat oktat, maximálisan alkalmazkodva az általános iskolák órarendjéhez. Mit jelent a tanítás szempontjából a kihelyezett tagozat? — Itt helyben 3(H), a kerület 14 általános iskolájában pedig 550 növendékünk kap zeneórát úgynevezett kihelyezett tagozaton. — Gondolom, Angyalföld .területi nagyságát és sokszínű társadalmi összetételét tekintve, nem teljesen azonos feltételek között dolgoznak? — Valóban nem. Itt a központi zeneiskolában irigylésre méltó a helyzetünk, hiszen 250 fős %A zenetanu iránti igény nem csökken hangversenyteremmel is rendelkezünk. A közművelődésben való részvételünknek és munkánk elismerésének bizonyítékát látom az irányunkban megnyilvánuló figyelemben ás többirányú segítségben. Az általános iskolák is egyre inkább igénylik és az oktatás- részének tekintik a zenei nevelést. Gondot ókoz azonban a legtöbb helyen az önálló zeneterem hiánya, pedig erre a nyugodt oktatás mellett a hangszerók megóvása érdekében is nagy szükség lenne.-— Mit tart elsődleges feladatuknak, a zene 'megszerettetését vagy a kiemelkedő tehetségek gondozását? — Ha lehet egyáltalán sorrendet felállítani, az amatőr képzés talán -fontosabb, hiszen enélkül a másik sem valósulhatna meg. Emellett meggyőződésem, hogy mindkét esetben az igazi cél a szép dolgok befogadására való igény felkeltése. — Milyen eszközök, módszerek alkalmasak ennek elérésére? — A csoportos oktatási formák, mint a szolfézs, zeneirodalom, zeneelmélet mellett nagyon nagy lehetőségék rejlenek a hangszertanításnál az egyéni foglalkozásokban. Ilyenkor a kötődés, a bizalom, a kreativitás könnyebben kialakítható, a gyermek személyisége sokkal inkább formálható. A különböző koncertek látogatásával az élő zenét igyekszünk közel hozni a gyerekekhez. Bérletsorozatunkat pedig úgy állítottuk össze — korosztály, tudás és színvonal szerint —, hogy érzékelhetővé tegyük a tanulók számára, honnan, hová lehet eljutni. — Gazdasági gondoktól terhes környezetünkben milyennek látja a zenetanulás, a zeneiskola jövőjét? — Egyrészt van egy olyan aggodalmam, hogy ha az iskola nem tudja kellő mértékben fedezni a hangszervásárlás, -karbantartás költségeit, s a szülőknek kell azokat megvenni, esetleg nem a tehetség, hanem a te- hetősség dönti el, hogy ki tanulhat zenét. Másrészt úgy érzem, a zenetanulás iránti igény nem csökken, s a közeljövőben a demográfiai hullámvölgy következtében az általános iskolák terem- gondjai mérséklődni fognak, ami számunkra is kedvezőbb helyzetet teremthet. Dák Andrea ÖlB'J jíeií-ßfcx nov £>.-191 ddß-193 Tlf m-9: Teho-hírek 1988. június 24-ig összesen 2 029 966,— Ft érkezett a lakosságtól teho befizetés címén. (Az 1988. évi előirányzat 10 400 000 Ft.) A kerületi tanács az 1988. június 30-án megtartott ülésén — figyelemmel az egyre csökkenő befizetésekre, s a lakosság mind nagyobb számú kritikai megnyilvánulásaira — 3 főből álló ideiglenes bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a kerületi tanács tagjai és rajtuk keresztül a választók. illetve a körzeti párt- és társadalmi szervezetek vezetőségeinek állásfoglalását kikérve javaslatot készítsen a tanácsülésre a teho további sorsát érintően. A kerület lakóinak településfejlesztési hozzájárulásából létesítették 1986-ban — amint arról lapunkban már beszámoltunk — a Népszigeten azt a napközis gyermek- és ifjúsági tábort, ahol kéthetes turnusokban mintegy 60 hátrányos helyzetű gyermeket fogadnak. Szakképzett pedagógusok látják el a gyermekek felügyeletét, akik gondoskodnak a változatos programokról is. Mozgásigényük kielégítésére játszótér, salakos kézilabdapálya, valamint több pingpongasztal áll a csemeték rendelkezésére. Rossz idő esetén a csónaktárolóból kialakított nagyméretű ebédlő nyújt védelmet és ad terí# számukra a foglalkozásokhoz. A kabinok a gyerekek holmijának elhelyezését, továbbá az ebéd utáni pihenést szolgálják. Képünkön egy izgalmas játszma pillanatai (Hégráth) MEGÚJULÓ KÓRHÁZ Üj létesítményekkel bővült a Róbert Károly Körúti Kórház. A közelmúltban adták át a 200 ágyas belgyógyászati hotelt és diagnosztikai részleget, továbbá röntgenlaboratóriu- mot és az új telefonközpontot. A kórház büszkesége a 2000 adagos konyha, ahol mérvre- szólóan mintegy 600 beteg részére biztosítják qiz egyéni tálcás tálalásit. A gyógyítás infrastruktúrájában a közvetlen betegellátást szolgáló létesítményeken kívül igen fontos feladat hárul a különféle kiszolgálór&zlegekre is, mint a mosoda, a raktárak és műhelyek — mondja Bakonyi János gazdasági igazgató. — Ezek a részlegek sajnos nem nyújtanak megfelelő munka- körülményeket az ott dolgozóknak, s ezen rövid időn belül változtatni kellene. A legégetőbb gondunk azonban az erősen megrongálódott, rendkívül rossz műszaki állapotú 110(!) éves elmerészleg, amelynek felújítása sokáig nem halogatható. Kép és szöveg: Hégráth Gyula
