Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
A jövő útja: MEGŐRIZNI A MÚLTAT A cím akár mottója is lehetne annak a helytörténeti kiállításnak, amelyet 1985. február 13-án nyitott meg Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára. A kiállítás a Hazafias Népfront Váci út 50. szám alatti székházában, külön erre a célra berendezett helyiségben kapott helyet. Az anyagok ízléses és mértéktartó elrendezésben tárulnak a látogató elé. Megtalálhatók itt az 1880-as évektől napjainkig Angyalföldet és az itt élő munkásság életmódját, hagyományait bemutató képek, tárgyi emlékek. Használati tárgyak, amelyek a falusi eredetű lakosságra utalnak éppúgy, mint első és második világháborús emlékek, a felszabadulás előtti iskolahálózat, az ellenállási mozgalomban való helyi részvétel dokumentumai is, és a felszabadulás utáni első munkáskórusok, dalos hangversenyek relikviái. De láthatók eredeti Gedő szénrajzok a harmincas évekből, ugyanebből az időből Angyalföld jellegzetes utcáit, házait ábrázoló amatőr festmények és Angyalföldről írt, vagy itt született írók, költők művei, köztük Kassák Lajos 1926-os kiadású, Angyalföld című könyve, vagy Adametz Gyula Angyalföldről írt monográfiája, amely egyetlen e tárgyban. A bejárattal szembeni falon, kiemelten láthatók a mai Angyalföldet bemutató képek, az üzemek, gyárak makettjai, hűen tükrözve azt a hatalmas változást, amelyet a kerület az eltelt évszázad alatt átélt. Aki mindezt bemutatta nekem, igen nagy hozzáértéssel és részletességgel, szinte minden tárgynak, képnek elmesélve még a történetét is, Jelenics József, a Hazafias Népfront helytörténeti, honismereti klubjának vezetője. Tőle kérdeztem meg, hogy milyen gyűjtőforrásokból táplálkozik a kiállítás. — Egy részét a Kiscelli múzeumból Gerelyes professzor úr segítségével válogattuk ki, a többi tizennégy évi1 gyűjtőmunkánk eredménye. — Hogyan tudtak ennyi anyagot összegyűjteni? — Ez még nem is a teljes gyűjtemény, a többi még feldolgozásra vár. 1971-ben alakult meg a honismereti baráti kör, amelynek vezetője lettem. Itt foglalkozunk a munkáséletmóddal, hagyományokkal, a munkásság történetével és üzemtörténettel, történelemmel. A baráti kör tagjai rengeteg segítséget nyújtottak munkámhoz úgyis, hogy ők meséltek, hoztak anyagokat, úgyis, hogy bemutattak olyan embereknek, akiktől ilyeneket kaphatok. így kaptunk egy kisiparostól saját gyűjtésű szitaszövő szerszámokat, amelyek szintén láthatók a kiállításon. Sok idős emberrel élő személyes kapcsolatom van ma is. Az egykori segítőtársak köziül sajnos sokan nem élnek már. — Meddig tart nyitva a kiállítás, és mi lesz az anyagok sorsa a továbbiakban? — Ügy tervezzük, hogy másfél évig tekinthető meg, tehát állandó kiállítás, mégis változó, hiszen időnként szeretnénk felfrissíteni érdekesebb, újabb gyűjtésekkel, vagy olyanokkal, amelyek ma még feldolgozás előtt állnak. A gyűjtemény további részét folyamatosan feldolgozzuk, rendszerezzük. Ebben segítséget nyújt a Szabó Ervin Könyvtár 7. számú fiókjának kollektívája, a kiscelli múzeumtól katalóguskészítéshez adnak segítséget, a könyvtárrész rendezését pedig egy nyugdíjas bácsi vállalta. — Célunk a gyűjtemény gyarapítása, megismertetése. Ez utóbbi érdekében a történelmi munkaközösséggel közösen iskolák látogatását kívánjuk megszervezni, akár a negyedik osztályos környezetismeret tantárgy keretében, akár hetedik-nyolcadik osztályos tanulók részére. Kutatáshoz is fel lehet használni majd az anyagokat, például szakdolgozat készítéséhez. A teljes gyűjtemény is ebben az épületben marad, annál is inkább, mert a továbbiakban itt működik a helytörténeti-honismereti klubunk ás. A negyven főt számláló baráti kör várhatóan tíz fővel bővül e népfrontakció eredményeként. A kiállítás hétfő kivételével mindennap szeretettel várja a látogatókat. D. A. Müller Judit felvételei ANGYALFOLD 9
