Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. december / 4. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) foglalkozó, a lakosságot közvetlenül érintő várospolitikai viták, tapasztalatcserék elősegítették a kerületi tanács törekvésednek megismertetését, jobb összehangolását a lakossági igényekkel. A kerület fejlesztési céljainak megvalósításához az angyalföldi népfrontmozgaloon jól megszervezett társadalmi- munkaakciókkal, a lakosság széles körű bevonásával járult hozzá. A fokozódó aktivitást tükrözd az egy lakosra jutó társadalmi munka értékének alakulása: ez 1980-ban 116 forintot, 1984-ben már több mint 260 forintot tett ki. A mozgalom politikai ismeretterjesztő tevékenysége megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a társadalmi, kulturális és közösségi élet, a szocialista életmód kérdéseivel, a gazdasági építőmunka országos, budapesti és helyi feladataival. A közoktatás társadalmi támogatását szolgálja a szülőd munkaközösségek működése, a körzeti bizottságok és az általános iskolák elmélyülő kapcsolata. A helytörténeti-honismereti munkabizottságok mindinkább gazdagodó kutató és gyűjtőmunkájával, az állandó Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény létrehozásával hozzájárult Angyalföld múltjának és jelenének jobb megismeréséhez, a szocialista hazafiság és a lokálpatriotizmus érzésének elmélyítéséhez. A lakosság művelődési igényeinek kielégítésében nagy szerephez jutó önművelődő baráti csoportok, klubok működését, a lakóterületen mind nagyobb számban — lakossági összefogás eredményeként — létrehozott közösségi helyiségek, barkácsműhelyek, kondicionálótermek kialakítását a mozgalom szívesen támogatta, helyenként egy-egy körzeti bizottság kezdeményezte, szervezte. A lakóterületen nőtt a sportrendezvények és a résztvevők száma is. ■Egyenletesen fejlődött az elmúlt öt évben az angyalföldi népfronitmozgalomnak a béke, barátsági és szolidaritási munkája, hozzájárulva a nemzeti egység erősítéséhez, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus elmélyítéséhez a köztudatban. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó fórumok a kerület lakosságának fokozódó érdeklődését tükrözték. — Alkotó, demokratikus légkör A testületek munkamódszerét elemezve, a beszámoló megállapítja, hogy a kerületi népfrontbizottság munkáját felelősségtudat, kezdeményezőkészség és alkotó, demokratikus légkör jellemzi. Az elnökség két bizottsági ülés között eredményesen szervezte és ellenőrizte a népfrontbizottság állásfoglalásainak végrehajtását, segítette és irányította a körzeti bizottságok tevékenységét. A körzeti népfrontbizottsá- gok az eltelt öt esztendőben fokozódó felelősségtudattal, önállósággal és kezdeményezőkészséggel munkálkodtak a mozgalomra háruló feladatok teljesítéséért. Tömegpolitikai munkájuk színvonalának emeléséhez, lakossági kapcsolataik erősödéséhez hozzájárult az 1984-ben végrehajtott szervezet-módosítás, amelynek eredményeként 19 körzeti bizottság helyett 30 alakult a kerületben. Tevékenységükben különösen a várospolitikai, környezetvédelmi, közjogi, béke és barátsági, valamint a szociálpolitikai feladatok ellátásában szembetűnő a fejlődés. Munkájuk eredményességéhez hozzájárult az a tény, hogy a lakóterületi pártszervezetek többsége helyesen értelmezte és a gyakorlatban is segítette érvényre juttatni a népfront szervezeti önállóságát. A népfrontmozgalom együttműködése a kerület politikai, állami, társadalmi szervezeteivel a legutóbbi öt évben ki- szélesedett, tartalmilag gazdagodott. A kerületi pártbizottság elvi-politikai irányítása maradéktalanul érvényre jut, s a párt testületéi a döntések park kialakításához nyújtandó társadalmi közreműködést. 1987-ben a kerület üzemeivel, vállalataival közösen megrendezik a III, angyalföldi környezetvédelmi tanácskozást. A békemozgalmi munka erősítése során 1986-ban megalakítják az Angyalföldi Külpolitikai Klubot, amelybe elsősorban a fiatal generáció tagjait szeretnék bevonni. A körzetekben kezdeményezik újabb helyi 'klubok és közösségi helyiségek létrehozását, támogatják szervezett programokkal történő működtetésüket. „A kerületi népfrontértekezlet felkéri a mozgalom társadalmi munkásait, Angyal- gyalföld lakosságát, hogy cselekvő részvételükkel segítsék politikai, társadalmi célkitűzéseink megvalósítását, a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa állásfoglalásának valóra válását” — fejeződik be az állásfoglalás. Hozzászólások, vita előtt rendszeresen kikérik a népfront véleményét, a végrehajtásban is igénylik cselekvő részvételét. Különösen szoros az együttműködés a kerületi tanáccsal. Közösen törekszenek arra, hogy a lakosságot a kerület fejlődésének, mindennapi életének fontos kérdéseiről tájékoztassák, a tervekhez, elképzelésekhez kikérjék a véleményét, javaslatait. A beszámolási időszakban nőtt a társadalmi aktivisták száma, akik részben a körzetekben, részben a kerületi bizottság kilenc munkabizottságában fejtik ki tevékenységüket. A legkiemelkedőbbek munkáját évente több ízben országos, fővárosi kitüntetésekkel, Kiváló és Érdemes Társadalmi Munkás jelvénnyel jutalmazták. A mozgalom előtt álló legfontosabb tennivalókat foglalja össze a népfrontértekezlet elé terjesztett állásfoglalás tervezete. A kerület népfront- mozgalmának kiemelt fontosságú feladataként határozza meg a szocialista demokratizmus fejlesztését a lakóterületen, a különböző fórumok továbbfejlesztését. A mozgalomnak sajátos eszközeivel hozzá kell járulnia a VII. ötéves terv gazdaság- és várospolitikai feladatainak megvalósításához. A településfejlesztést segítő társadalmimunka-akciók között külön is megemlítik a Népfürdő utcai szábadidő„ ... A népfront munkája közszolgálat: dolgozzunk egy akarattal legjobb tudásunk szerint hazánk és népünk jö- vőjén” — olvashattam mottóként kerületünk népfrontértekezletén a VII. kongresszus e gondolatát. S a vitát végighallgatva magam is úgy éreztem, hogy valamennyi hozzászólásban, javaslatot tevőben ez a szellem munkált. Mert bármilyen területen tevékenykedünk is, egy ügyet szolgálunk. Tóth János, a 4-es körzet inépfronttitkára a nemzetközi helyzet feszültségeire utalva a békemozgalmi munka jelentőségét hangsúlyozta. Nem elég a békét óhajtani — mondta —, ezért tenni is kell valamit. Keresni kell az újszerű formákat, a sajátos megmozdulások lehetőségeit, mert a béke létkérdés. Sarbó Andor, a 6-os körzet titkára a szűkebb környezettel, a lakóbizotttságok szerepével, helyével foglalkozott. A közügyek iránt érzékenyebb lett a lakosság, jogos kérdéseik meghallgatását, gondjaik megoldását várják, hiszen a számunkra kis kérdésnek tűnő problémák nekik fontosak, „nagy kérdések” lehetnek. Szót ejtett a működési feltételek gátló- hátráltató tényezőiről, a megnövekedett feladatokról. Dr. Popovics Béla, az 1-es körzet népfrontbizottságának elnöke hozzászólásával sokak szimpátiáját megnyerte. A településfejlesztési hozzájárulást elő kellett volna alaposabban készíteni; a nők helyzetén a jobb, olcsóbb, gyorsabb szolgáltatásokkal segíthetnénk; a művészet-politikával keveset foglalkozunk; nem a rendezvények számát, hanem az aktivitást kell növelni —, hogy csak néhány gondolatát idézzük. Kalló Istvánná a 22-es körzetből, a család, az iskola, a szülői munkaközösségek szerepére utalt elsősorban. A nyíltság, az őszinteség, a demokrácia megteremtése a céljuk, de hangsúlyozta a családok alapozó szerepét is. Az iskolák nyitottak a körzetek felé, s közös összefogással, akarattal halaszthatatlanul tenni kell a A Kalló Istvánná 2 ANGYALFÖLD
