Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
A PÁRTÉRTEKEZLET VITÁJÁBÓL Az első két napirendi pont vitájában 'ötvennél több kül- lött jelemtkezett hozzászólásra, közülük 26-an jutottak szó- ioz: Steiner Arnold, a Magyar Hajó- és Darugyár pártbizott- ágának titkára, Herczeg Ferenc, az Akkumulátorgyár igazgatója, Egresi Károly nyugdíjlas, Szabó Gyula, a Láng Gépgyár művezetője, Tauszik Péterné, a Kender-Juta és Politex- ál Gyár raktárvezető-helyettese, dr. Bornemissza Sándor, a terül éti tanács elnöke, Pusztai József, az ELLETT géplakatosa, Molnár Péter, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára >sztályvezetője, Suba Lajosné nyugdíjáé, a 25-ös körzeti lalap- szervezet titkára, Gomány József, a Magyar Elektrotechnikai Sllenőrző Intézet főosztályvezetője, Pella László kerületi rend- irkapiitány, Sági Judit, a Dózsa György úti Általános Iskola gazgaitóhelyettese, Ráczki Imre, a Csaivardpari Vállalat főosztályvezetője, dr. Gellai Imre, a Danubius Szálloda és gyógyüdülő Vállalat vezérigazgatója, Bartók János, a kerületi "ílSZ-bizottság titkára, Csuzi Kálmán, a Gyár- és Gépszerelő Vállálat pártbizottságának titkára, Szűcs Istvánná, a Ganz Közlekedési Műszergyár csoportvezetője, dr. Rózsa Imre, az Drvostovábbképző Intézet professzora', Kurucz László, a man- iátumvizsgáló bizottság elnöke, Bálint Gyula, a Volán 20-as Vállalat autóbuszvezetője, Nemeslván, a Múzsák Könyvkiadó igazgatója, dr. Angyal Adám. a Magyar Hajó- és Darugyár /ezérigazgatója, Láng László nyugdíjas, Teres András, az Elektromos Művek dolgozója, Gábor Péter, a Medicor pártbizottságának 'titkára és Szarka Sándor, a Láng Gépgyár csoportvezetője. Tükrözte i sokszínű életet Az élénk és tartalmas vita felszólalói a pártszervezetek íövekvő szerepét és felelősségét érzékeltették a sokarcú kerület életében. Az üzemek iommunistáinak küldöttei ar- ■ól adtak számot: hogyan se- 7ítik a hétköznapi munkában i gazdaság hatékonyságának :okozását. A mozgalom veterán harcosai o nyugdíjasok életkörülményeit, a körzeti üapszervezeteknek a lakóte- -ületen végzett munkáját vá- lolták. A kerület rendőrkapi- ánya kritikus hangon beszélt i bűnüldözés személyi és tár- lyi feltételeiről, a kerület bűnügyi helyzetéről. A pedagógus íz iskolák belső légköréről, az oktatás követelményeinek emelkedéséről szólt. A Danubius vezérigazgatója az idegenforgalom helyzetével, ezen belül is kiemelten a gyógy-ide- genforgalom eredményeivel és gondjaival foglalkozott. Az orvosprofesszor a gyógyító-meg- előzö munka időszerű kérdéseit, s az egészségügy etikai gondjait állította reflektor- fénybe. A Volán autóbuszvezetője elmondta, hogy az érdekeltségi feltételek és a hozzá kapcsolódó agitáció eredményeként milyen jelentős megtakarítást értek el az üzemanyagfelhasználásban. A kiadóvállalati igazgató bíráló hangvétellel beszélt a közművelődés helyzetéről, s utalt a művelődési intézmények felszerelésének, karbantartásának gondjaira. Az Elektromos Művek alapszervezeti titkára a villa- mosenergia-ellátás mai körülményeit s a vállalat szerelőinek tevékenységét tárta a pártértekezlet nyilvánossága elé. Az MHD vezérigazgatója az ipari nagyüzemek kiemelkedő szerepét hangoztatta a népgazdaság exportfeladatainak teljesítéséiben. Különösen nagy figyelem kísérte azokat a felszólalásokat, amelyekben egy-egy munkahely kommunistáinak képviselői kollektívájuknak kritikus körülmények között való helytállásáról adtak számot. A Láng Gépgyár dízelüzemének dolgozói például másik munkahelyen voltak kénytelenek folytatni munkájukat, mert üzemcsarnokukat a vállalat — veszteségeinek csökkentése céljából — átadta az Autovill részére. Nem volt könnyű az érdekelt munkásokkal megértetni a döntés indokait, de azt is be kellett látniuk: a munkások elvárják, hogy felnőttként kezeljék és a döntések előkészítésébe is bevonják őket. Az Akkumulátorgyár vezetése sem volt könnyű helyzetben, amikor a gyár 1981-ben visszanyerte önállóságát. Helyesen ismerték fel, hogy a megújulás útjára lépve, csak saját erőforrásaikra támaszkodhatnak. Korszerűbb gépekkel új gyártmányok készítéséhez fogtak hozzá és eredményes munkájukkal igen jelentős importmegtakarítást tettek lehetővé. Az Autovill számára nagy erőpróbát jelentett, hogy a világpiac korszerűbb termékeket követelt meg tőlük. Gyártmányaik fejlesztésével, a magasabb minőségi követelmények teljesítésével biztosították stabil helyüket az exportpiacon. A tanácsi munka növekvő szerepe Dr. Bornemissza Sándor tanácselnök felszólalásában kiemelte, hogy a munkáskerületek 10 évvel ezelőtt elhatározott gyorsabb ütemű fejlesztése — amelynek eredményeként Angyalföld is dinamikus fejlődésen ment át — nem más városrészek hátrányára történt, hanem az igazságtalan, öröklött elmaradások pótlását jelentette. Szólt arról, hogy a tanácsok az elmúlt öt évben — azzal, hogy a városfejlesztés mellett gondoskodtak a lakosság megfelelő színvonalú ellátásáról — a belpolitikai stabilitás igen fontos tényezőivé váltak. Utalt a kerületi tanács szélesedő lakossági kapcsolataira: a tanácstagi beszámolókon, lakossági fórumokon, városkörzeti tanácskozásokon mintegy 75-80 ezar ember vett részt és mintegy ötezren nyilvánítottak véleményt a kerület életéről, a tanács munkájáról. A helyi tanácsok felelős gazdái az ifjabb nemzedék oktatásának és nevelésének. A kerületi tanács — a főváros segítségével — az erőforrások korlátozottsága ellenére nagy erőfeszítéseket tett az általános iskolai oktatás szinten tartására, egyes területeken a fejlesztésére. A tanulólétszám gyors növekedése ellenére továbbra is biztosítani tudták a délelőtti oktatást és minden azt igénylő gyermek számára a napközis ellátást. (Folytatás a 6. oldalon.) Öten a felszólalok közül: Pella László Gábor Péter pb-titkár Suba Lajosné körzeti Szűcs Istvánná Dr. Rózsa Imre rendőrkapitány (MEDICOR) párttitkár csoportvezető orvosprofesszor ANGYALFÖLD
