Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
► A demokratikus númozgalom jubileumán Felszabadulásunk 40. évfordulójával együtt emlékezünk meg ezen a tavaszon azoknak a demokratikus szervezeteknek a jubileumáról, amelyeknek tevékenysége ugyancsak 1945-ben indult meg és amelyek azóta elért eredményeinknek tevékeny részesei voltak. 1945 februárjában kezdte meg működését a demokratikus «nőmozgalom szervezete, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége. Három olyan asszonynyal ülünk az asztal körül, akik kezdettől fogva aktív munkásai voltak ennek a tömegszervezetnek: dr. Pándi Ilonával, Roder Mihálynéval és Nagy Lajosáéval. — Egy kétszobás Katona József utcai lakásban kezdtük — emlékszik visz- sza Pándi Ilona, aki már 1931 óta részt vesz a munkás mozgalomban. — Az V. kerület akkori kommunista párttikárának, Kelen Bélának a megbízásából kezdtem hozzá a mőmozgalom szervezéséhez. Saját magunk hoztuk rendibe a helyiséget is, súroltunk, takarítottunk, csinosítottuk a második otthonunkat. Akkor még éppen csak feljöttek az emberek a pincéből, s a nőszervezet azzal fogott munkához, hogy a gyermekek tetvetlenítését, a csecsemők tejellátását szervezte meg. Ez utóbbihoz Zamercev tábornok, Budapest legendás hírű szovjet városparancsnoka nyújtott számukra segítséget. A Nemzeti Segéllyel együttműködve egy tejkonyhát létesítettek, megszervezték a gyermekek orvosi ellátását. Első segítőtársaik zömmel kommunista asszonyok voltak, akik a nőmozgalomban végzett munkát kapták pártfeű- adatul. Akkoriban kezdett munkáihoz a Gyapjúmosó, az akkori V. kerület legjelentősebb ipari üzeme. Az ott dolgozó asszonyok alkották a nőszervezet egyik legfőbb bázisát. Hamarosan új, tágasahb helyiségbe költözhettek át, a Csanádi u. 19-be. A hatszobás lakásban hosszabb időre berendezkedhetett az MNDSZ. Tevékeny munkájuk mind nagyobb számban vonzotta a párton kívüli és más koalíciós pártokhoz tartozó asszonyokat, lányokat is az MNDSZ soraiba. Sokirányú tevékenységük egyik legfontosabb területe továbbra is a szociális gondoskodás volt. Bölcsődét hoztak létre a Szent István parkban, majd később egy óvodát a Vág utcában. Ezzel is segíteni kívántak a korábban kettős elnyomás alatt, a háztartáshoz bilincselve élő asszonyoknak,' hogy munkát vállalhassanak. Eleinte az anyák vonakodtak bölcsődébe adni a kisgyermekeiket, sok előítélet volt még a közvéleményben. Aztán lassan benépesült az első bölcsőde, az óvoda, mind többen vitték el gyermekeiket a gyermekorvosihoz is. Az MNDSZ-nek természetesen nem csak szociális tevékenysége volt. A Csanádi utcai helyiség mind jobban politikai központtá is vált, ahol rendszeresen összejöttek az asszonyok gyűlésekre, klubdélutánokra. Ez utóbbiakra sokan egész tálakkal hoztak saját sütésű me- laszos süteményeikből. Rendszeressé vált a műsoros délutánok szervezése: Basilides Máriát, Pa22 lotai Erzsit látták vendégül műsoraikon, amelyeknek szervezését Kelen Hugóné vállalta. Hangversenyt is rendeztek a Zeneakadémián, amelynek bevételét a gyermekek támogatására használták fel. Pándi Ilona, a szervezet titkára 1945- ben az MKP listáján képviselőjelöltként is szerepelt, de mivel akkor a párt még csak 17 százalékot kapott, nem választották meg képviselőnek. 1946 elején a már izmosodó szervezet három körzetre tagolódott. A külső körzet a Tisza utcában jutott helyiséghez. Ebben a körzetben tevékenykedett Roder Mihályné és Nagy Lajosné is (utóbbit ekkor még Bereczkinének hívták). A munkáslakta környék asszonyai szívesen mentek el a rendezvényeikre, s vettek részt az általuk szervezett nőtüntetéseken, amelyeknek fő jelszava ekkor — az infláció nehéz hónapjaiban — az volt: „Halál a feketézőkre!” A nőmozgalom ebiben az időszakban valóban forradalmi szerepet játszott abban, hogy öntudatra ébresztette az eddig minden politizálásból kirekesztett nőket. Egy Dráva utcában lakó asszonyt említenek, aki akkor — 45 éves korában — tanult meg írni-olvasni. — Az első hónapokban. 60 tagunk volt — emlékszik vissza Nagy Lajosné —, ruhákat gyűjtöttünk a sokgyermekes családok segítésére. Szerveztük a BCG-oltásokat, felvilágosító munkát végeztünk, mert az anyák egy része nem akarta elvinni gyermekét a védőoltásra. Aztán egyre .többen lettünk, 1947-ben átköltöztünk egy tágasabb helyiségbe a Hegedűs Gyula utcába, ahol műkedvelő csoportunk rendszeresen adott műsorokat, sőt nagy sikerű szilveszteri mulatságot is rendeztünk. Beszélgető partnereim sorsa nagyon eltérően alakult. Dr. Pándi Ilona 1946- tól 1948-ig az MKP V. kerületi pártbizottság osztályvezetőjeként, 1948-tól 1950-ig az MDP II. kerületi pb első titkáraként dolgozott. Később a pártoktatás volt a munkaterülete, a történet- tudományok kandidátusa lett, végül is az ELTE tudományos szocializmus tanszékének vezetőjeként ment nyugdíjba. Roder Mihályné csaknem egy évtizeden át a Központi Statisztikai Hivatalban, majd 17 évig a KNEB munkatársaként dolgozott, ahonnan 1975-ben ment nyugdíjba. Nagy Lajosné ma is aktív házfelügyelő, ő már évtizedek óta az ifjúságvédelem társadalmi aktivistájaként tevékenykedik. Veszélyeztetett gyermekeknek viseli gondját. Az MNDSZ megkezdett művét 1957 óta a Magyar Nők Országos Tanácsa irányításával az üzemekben a nőtanácsok, a lakóterületen a népfront kebelében működő nőbizottságok folytatják. Tevékenységük manapság is a családok életére, gondjainak megoldására összpontosul. S ha az eltelt négy évtizedben nagy utóit tettünk meg a nők közéleti aktivitáísámak fokozásában, egyenjogúságuk kiteljesítésében — ebben hervadhatatlan érdemei vannak a demokratikus nőmozgalomnak. (gy.) ANGYALFÖLD "T\. T pp ° oo p rNonapi umnepseg A nemzetközi nőnap tiszteletére 1985. március 7-én ünnepséget rendeztek a népfront kerületi székházában. Az ünnepségen részt vett szép számú kerületi és körzeti népfrontaktíva között örömmel köszönthettük az ideiglenesen hazánkban tartózkodó Déli Hadseregcsoport szovjet tisztjeit és családtagjaikat is. Az ünnepi köszöntőt Horváth Kálmán, az OTP XIII. kerületi fiókigazgatója, a HNF kerületi bizottságának tagja tartotta. Ezt követően kitüntetéseket adtak át a lakóterületi társadalmi munkában kiemelkedően tevékenykedő aktíváknak. Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetést kapott: Vatutin Miklósné, a kerületi tanács vb-titkárságának dolgozója, Finka Lajosné, a XIII/15. számú körzeti alapszervezet párttitkára, Bánfalvy Győző- né, a kerületi népfrontbizottság tagja, Vinczei Rezsőné kerületi tanácstag, Tomann Györgyné, a XIII/15. körzeti népfrontbizottság társadalmi aktívája. Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetésben részesült: Kollányi Gézáné, a kerületi tanács tagja, Bogdán Sándorné, a XIII/4. körzeti bizottság tagja. Tóth Lászióné, a XIII/11. körzeti bizottság tagja, Vincze Ferencné, a XIII/18. körzeti bizottság tagja, Szilágyi Endréné, a XIII/8. körzet pártbizalmija, Hámori Gyuláné, a XIII/4. körzet lakóbizottsági tagja, Jóga Istvánná, a XIII/4. körzet lakóbizottsági tagja, Pataki Lászlóné, a XIII/4. körzet lakóbizottsági elnöke, Nagy Im- réné, a XIII/9. körzet lakóbizottsági tagja, Scheer Endréné, a XIII/20. körzet aktívája, Kocsis Andrásné, a XIII/ 20. körzet aktívája, Gádor Istvánná, a XIII/20. 'körzet aktívája, Nagy Lajosné, a XIII/5. körzet aktívája, Szekeres Gyuláné, a XIII/15. körzet aktívája, Raus- nitz Jánosné, a XIII/18. körzet aktívája, Elismerő oklevélben részesült: Gulogi Lászlóné, a XIII/4., Mezei Lenke, a XIII/4., Ottucsák Györgyné, a XIII/4., dr. Asztalos Istvánná, a XIII/2., Öllé Ernőné, a XIII/6., Lukács Jánosné a XIII/6., Lakatos Béláné, a XIII/17., Hídvégi Sándorné, a XIII/17., Nagy Ernőné, a XIII/17., Sólyom Ilonka, a XIII/17., Mikula Mihályné, a XIII/17., Szűcs Ágnes, a XIII/17., Takács Zoltánná, a XIII/17., Frank Endréné, a XIII/29., Kreizingerné Fábián Teréz, a XIII/29., és Czinkóczki Józsefné, a XIII/29. körzet aktívája. %
