Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
választókerületben nem lenne legalább két jelölt, hét navon belül újabb jelölő gyűlést kell szervezni. A jelöltek megismertetése A jelölteknek nyilatkozniok kell arról, hogy a jelölést elfogadják és arról is, 'hogy sajátjuknak tekintik a Hazafias Népfront programját és annak megvalósításán kívánnak munkálkodni. Ezzel tulajdonképpen minden jelölt a Hazafias Népfront jelöltjévé válik. A kettős vagy többes jelölés érdemi döntés elé állítja a választókerület választópolgárait, 'hiszen a szavazás során ők döntik el, ki képviselje érdekeiket az országgyűlésben, illetve a helyi tanács testületében. Dönteni azonban csak akkor képesek, ha ismerik a jelölteket, életútjukat, fogalmat alkothatnak maguknak közéleti jártasságukról, a párt politikáján és a Hazafias Népfront programján alapuló egyéni elgondolásaikról stb. A népfront fontos kötelessége, hogy segítségére legyen a (választóknak jelöltjeik megismerésében. Ezért a jelölés napjától a szavazást megelőző napig választói gyűléseket kell szerveznie a jelöltek és programjuk megismertetésére. E gyűlések célja az, hogy a választók tudják, kire szavaznak. Megnő a szavazás jelentősége A szavazás alkalmával minden választópolgár három szavazólapot kap kézihez: egyikük az országos választási listát, a másik, a választókerületi országgyűlési képviselőjelöltek, a harmadik a helyi tanácstagjelöltek nevét tartalmazza. A szavazófülke igénybevétele kötelező, a szavazás titkosságának minden körülmények között érvényt kell szerezni. A szavazás megnövékedett jelentősége feltétlenül megkívánja, hogy a szavazásban részt vevők pontosan tudják, hogyan nyilváníthatnak véleményt jelöltjeik támogatásáról. Az egyéni választókerület képviselőjelöltjeit, illetve tanácstagjelöltjeit tartalmazó szavazólapokon annak a nevét kell meghagyni, akire a választó szavazni kíván. A többi jelölt nevét mind a két szavazólapon át kell húzni, ez lényegében érdemi állásfoglalást igényel minden egyes szavazótól. A szavazat érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy a szavazatok összeszámlálásakor a szavazólapról megállapítható legyen: kire szavazott a választópolgár. Az említettekből kitűnik, hogy megnövekedett felelősség hárul a szavazásiján közreműködő társadalmi szerv, a izavazatszedő bizottság elnökére és tagjaira. Nékik kell szavatolniok a szavalás titkosságát és törvényes lebonyolítását. S a többes jelölés következtében negnő a felelősségük a szavazatok ösz- izeszámllálásáiban, az eredmény megállapításában is. Ahhoz, hogy valamely választókerület képviselő-, vagy tanácstagjelöltjét megválasztottnak jelenthessék ki, két teltétel megléte szükséges: 1. az, hagy a választókerületben a választóknak több, mint a fele leadja a izaxmzatát, ANGYALFÖLD 2. az, hogy a leadott érvényes szavazatoknak több, mint a felét megkapja. Az országos listán megválasztott képviselőnek az a jelölt tekinthető, aki az országban leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta, — feltéve, hogy a szavazásban az ország választópolgárainak több mint a fele részt vett. Pótképviselő, póttanácstag A törvény rendelkezései szerint az a jelölt, aki a választókerületben — a megválasztott (képviselő, illetve tanácstag mellett — megkapta az összes érvényes szavazatoknak legalább az egynegyedét, pótképviselő, illetve póttanácstag lesz. Ennek az intézménynek választási rendszerünkbe való beiktatása két szempontból is jelentős. Egyrészt segít eloszlatni azt a korábbi felfogást, amely a meg nem választott jelöltet mintegy „bukott emberként” kezelte. (Másrészt a pótképviselő, illetve a póttanácstag a helyi közélet állandó részese lesz, és ha a megválasztott képviselő, illetvé tanácstag megbízatása a mandátum lejárta előtt valamilyen okból megszűnik, helyébe a pótképviselő lép elő iképvise- lővé, vagy a póttanácstag tanácstaggá., Ez az intézkedés lehetőséget nyújt arra, hogy — az országgyűlés, illetve a tanács megbízatásának ötéves időtartamán belül — a képviselő vagy a tanácstag halála, lemondása, visszahívása, összeférlhetetlenségének kimondása miatt az eddiginél ritkábban kelljen időközi választást kitűzni. Arra az esetre, ha a szavazás során egy választókerületben a képviselőjelöltek vagy a tanácstagjelöltek egyike sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, vagy pedig a választópolgárok felénél kevesebben vettek részt a szavazásban, a törvény pótválasztás kitűzését írja elő, az első választástól számított 15 napon belül. Erre a többes jelölés kötelezővé tétele után minden bizonnyal gyakrabban lesz szükség, különösen olyan körzetekben, ahol a jelöltek száma .több kettőnél, s a szavazatok jobban megoszlanak. A pótválasztást is jelölő gyűlés előzi meg, amelyen ugyancsak legalább két jelölt állítása kötelező. A szavazásnál azonban már eltérő szabály érvényesül: a megválasztáshoz nincs szükség az érvényes szavazatok több mint a felére. Az lesz a megválasztott képviselő, illetve tanácstag, aki a pótválasztáson a legtöbb szavazatot kapta. A fővárosi, megyei tanácstagok megválasztása A képviselők, tanácstagok választóik érdekeinek képviseletére kapják megbízatásukat. Az országgyűlési képviselők és helyi tanácstagok — akiket közvetlenül a választókerület választópolgárai választanak meg — a testületben választóik érdekeit kell, hogy képviseljék, s erről kell számot adniuk rendszeres beszámolóik alkalmával is. Más a helyzet a fővárosi, illetve a megyei tanácstagok esetében. Nekik egy-egy nagyobb egység — fővárosi kerület, város, egy vagy több község — érdekeinek képviselete a feladatuk. Ennek megfelelően ők nem közvetlenül a választópolgároktól, hanem a fővárosi kerületi, illetve községi, városi tanácsi tesületektől kapják a mandátumukat. Az új választási törvény — más tanácsi testületekhez hasonlóan— a fővárosi és megyei tanácstagok létszámát is csökkentette. E szabályozásnak megfelelően a Fővárosi Tanácsba a kerületi tanácsok — az egyes kerületek (lélekszámúval arányosan — összesen 151 tanácstagot választanak. A törvény rendelkezése értelmében a fővárosi és megyei tanácstagokat a helyi tanácstagok megválasztását követő 30 napon belül, általában a helyi tanács alakuló ülésén kell megválasztani. A jelölésnél az irányadó az, hogy a fővárosi, megyei tanács tagjainak legalább kétharmad részben a helyi tanácsok tagjai közül kell kikerülniök. A jelölésnél a javaslattétel joga a Hazafias Népfront helyi szervét, valamint a helyi tanács tagjait illeti meg. Itt is fennáll az a lehetőség, hogy több jelöltet állítsanak, mint ahány tanácstagot meg lehet választani. A többes jelölés azonban a fővárosi, megyei (tanácstagok megválasztásánál nem kötelező. A jelölés nyílt szavazással történik, azonos módon, mint a helyi tanácstagok megválasztásakor. A szavazás itt is titkos, a szavazás joga a helyi tanács tagjait illeti meg. A megválasztás feltétele az, hogy a fővárosi vagy megyei tanács tagja a helyi tanácstagok létszámándk felénél több szavazatot kapjon. Ha több jelölt is megkapja d megválasztáshoz szükséges szavazatot, mint ahány tanácstagot a helyi tanács megválaszthat, a fővárosi (megyei) tanács tagjai azok lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják. A visszahívás Választási rendszerünk demokratizmusának egyik jellemző vonása az, hogy a választópolgárokat nem csupán képviselőik, helyi tanácstagjaik választására jogosítja fel, hanem arra is, hogy a tisztségre méltatlanná vált személytől megvonják bizalmukat. Ezt a visszahívás joga biztosítja. Választási törvényünk új szabályozása szerint a visszahívást az érintett választókerület választóinak legalább tíz százaléka, vagy a Hazafias Népfront illetékes szerve kezdeményezheti (ország- gyűlési képviselő esetében a HNF Országos Tanácsa, helyi tanácstag esetében a helyi népfrontbizottság). A visszahívásról titkos szavazással az érintett választókerület választói döntenek. Ahhoz, hogy érvényes döntés szülessen, a választópolgárok több mint felének a .szavazásban való részvétele szükséges, továbbá az, hogy az érvényesen szavazók több mint a fele a visszahívás mellett döntsön. Országos listán megválasztott képviselő visszahívásáról az országgyűlés dönt. Ily módon a tisztségre való megválasztásnak és a bizalom megvonásának egyaránt döntő eleme a választópolgárok demokratikus módon, felelősséggel történő akaratnyilvánítása. 15
