Angyalföld, 1985 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1985. március / 1. szám
Részesei voltak i történelem alakításának IATALOK TALÁLKOZÁSA AUNKÁSMOZGALMI VETERÁNOKKAL Üttörők köszöntik a veteránokat A Magyar Kommunista Ifisági Szövetség XIII. kerületi izottsága február 11-én a íossuth filmszínházban ün- epséget rendezett, a kerület inulóifjúsága és a nagyüzemi ISZ-szervezetek aktív részételével, Budapest felszaba- ulásának 40. évfordulója al- almából. Az ünnepség után emutatásra került a „Valahol urópában" című nagy sikerű lm. Az ünnepség Bartók János- ak, a KISZ XIII. kerületi bi- ittsága első titkárának sza- aival vette kezdetét, majd tiffel József szervező titkár léitatta az évfordulót. A má- il szólok kiemelte: — A tör- inelemcsinálás színpadán ott annak a béke erői! Nem fo- adlhatjuk el azt a hamis állí- ist, hogy a békéhez a mérhe- :tlen arányú fegyverkezés veit el, amint azt az Egyesült llamok vezetői állítják, öt ildrész országaiban egyszerre iizdenek a békéért, a társa- almi fejlődésért. Visszate- intve az eltelt évtizedekre, a éjárt útra, büszkék lehetünk ért vívmányainkra. Alig egy "nberöltő távlatában még urópa legszegényebbjei közé irtóztunk, s ma már fejlett >ari-agrár ország vagyunk. ma forradalmisága elvá- szthatatlan a hétköznapi lunkánktól — attól, hogy a ize tők tegyenek meg min- ?nt a legjobb képességeik és idásuk szerint a munka, és tálában a munkafolyamatok ►bb megszervezéséért — le- wn elegendő munka, ami egélhetést, jó, kiegyensúlyo- >tt körülményeket teremt az z ünnepség résztvevői egyén, a szűkebb közösség és valamennyi állampolgár számára a Magyar Népköztársaságban. Kedves mozzanata volt a megemlékezésnek, amikor a kerület tanulóit jóságának képviselői veterán elvtársakkal találkoztak, beszélgettek. E sorok írójának is megható volt a pillanat. Mert nemcsak a történelemkönyv leírt sorai keltek életre, hanem édesanyja szavai is: „Ravensbrückben a láger egyik barakk épületében feküdtem, mert a láztól már nem láttam, amikor sűrű csizmaropogásra, fegyverek zajára lettünk figyelmesek ... Aztán megtudtuk, hogy itt vannak a felszabadító szovjet katonák. Az egyik közülük a fejem fölé hajolt és azt mondta oroszul: felszabadítottunk ... Koncentrációs táborokban, katonai lágerban átszenvedett egy esztendő utfen — ismét fehér kenyeret és sült húst ehettem, forró teát ihattam.” A Németországban felszabadított női foglyokat Neubrandenburgba szállították, itt a szovjet parancsnokság pecsétjével névre szóló igazolványt állítottak ki, hogy a személyazonosságot igazoló okmánnyal élelmet, ruhát kapjanak és hazatérhessenek. így tért haza családjához Magyarországra édesanyám is, aki akkor 19 éves volt. Naményi Pál vezérőrnagy a fiatalok kérdésére válaszolva elmondotta: 1922-ben született és amikor a SAS-behívót megkapta, éppen az első évfolyamot végezte el a Műegyetemen. 1944 őszén három társával együtt megszökött a frontról, a Horthy-hadseregből. Amikor a II. és a III. Ukrán Front hadseregei már Magyar- ország területén vívták felszabadító hadműveleteiket, az Ideiglenes Nemzetgyűlés felhívására szerveződött demokratikus hadseregbe sok száz honfitársával együtt önként jelentkezett katonai szolgálatra. Az 50-es évektől a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanára, 1956-ban a II. karhatalmi ezred törzsfőnöke volt, 1958-ban Békéscsabára került. 1977-ben kapott tábornoki kinevezést. Ma már nyugdíjas vezérőrnagy, aki szívesen tett eleget a katonai Szolgálat, hivatás előtt álló fiúk és a történelmi tanulmányok iránt érdeklődést tanúsító lányok kérésének — 'beszélt az évfordulóra emlékezve a helytállás, a hazaszeretet egyéni életutakhoz kötődő, ám társadalmi méretekben kisugárzó tényezőiről. Mics János veterán ma 66 éves, 1937-től tagja a pártnak. A munkásmozgalommal a Láng Gépgyáriján dolgozva ismerkedett meg. Mintakészítőként magyar, német és cseh származású szervezett munkásokkal dolgozott együtt. A buohenwaldi koncentrációstáborban szabadult fel 1945 áprilisában. Hazatért Magyar- országra, s rögtön bekapcsolódott az újjáépítés munkáiba. A 75 éves Hankó Mátyás a Viharsarokban született, Békéscsabán, ahol a nincstelen parasztság sorsát ismerte meg felcseperedvé családi környezetében. Nem volt katona, az ostromot Budapesten élte át bujkálva, 1945 januárjában tért vissza Békéscsabára. A MADISZ helyi szervezetének lett a vezetője. A felszabadulás utáni években elvégezte a műszaki egyetemet is az Országos Tervhivatalban kezdett el dolgozni, ismét Budapesten. Innen ment nyugdíjba. Szívós Ferenc 91 esztendős veterán visszaemlékezése szinte kiapadhatatlan folyam ... 1894-ben született Kőbányán, nagycsaládos szülők legidősebb fiúgyermekeként. Igen korán dolgoznia kellett; inaséveit Angyalföldön, a Láng Gépgyárban töltötte. 1912. május 23-án a Vérvörös Csütörtökön jegyezte el életútját a forradalmi munkásmozgalommal. Harcoltak a nyolcórás munkaidő, az általános és titkos választójog bevezetéséért, hogy a munkásosztálynak is legyen képviselete a parlamentben. Amikor 1919. március 21-én győzött Magyarországon a proletárdiktatúra, tagja lett az V. kerületi Katona- és Munkástanácsnak. A fehérterror éveiben 1920 februárjában őt is letartóztatták az Ostenburg különítmény emberei. Kínzások után 18 havi börtönbüntetésre ítélték. A második világháború szörnyű napjait bujkálva vészelte át Budapesten. A felszabadulás után elsők közt vett részt ő is az újjáépítés munkáiban. A Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. A 40. évfordulóra emlékezve történelmi eseményekről szóltak az elvtársak, nem a tanulmány igényével, hanem úgy, ahogyan csak azok tudnak szólni, akik szerény, de cselekvő részesei voltak a történelmi események alakításának ... Gáspár Katalin Müller Judit felvételei 11 ANGYALFÖLD
