Angyalföld, 1984 (9. évfolyam, 1-3. szám)

1984. november / 3. szám

A rend éber őrei BESZÉLGETÉS PELLA LÁSZLÓ KERÜLETI RENDŐRKAPITÁNNYAL A KÖZRENDRŐL, A KÖZBIZTONSÁGRÓL Ez év augusztusának végén kibővített Qlést tartott a XIII. kerületi Párt*-vég­rehajtóbizottság és megtárgyalta a ke­rületi Rendőrkapitányság jelentését a közrend, a közbiztonság helyzetéről. Lapunk részére Pella László kerületi rendőrkapitány nyilatkozott az állam­polgárok mindennapjait, közérzetét, hangulatát, olykor politikai szemléletét is befolyásoló fontos tényezőről: a la­kóterület közbiztonságáról, közrendié­ről. A FEJLŐDÉS NEGATÍV HATÁSAI — A XIII. kerület az utóbbi években óriási fejlődésen ment keresztül és nap­jainkban is kiemelt fejlődés jellemzi. Milyen hatással volt ez a közbiztonság­ra? — Sajnos negatív hatással. A metró, a lakótelepek építése, a közlekedés kor­szerűsítése egyrészről az életszínvonal javulását jelentik. Másrészről viszont éveken át tartó rendezetlen környeze­tük rossz hatással volt és van a köz- biztonságra, hivatalosan mondva növe­kedett a terület bűnügyi fertőzöttséne, — Köztudott, hogy a főváros legtöbb munkásszállója Angyalföldön van, ezeknek lakói igen heterogén összetéte- lűek. sokan sértik meg közülük az együttélés alapszabályait. Kerületünk­nek nemcsak a lakossága növekedett, hanem a metrónak köszönhetően az át­menő forgalom is hatványozódott, sokan itt átutazva váltanak tömegközlekedési eszközt. — A növekvő létszámú lakosság mel­lett a kerület másik jellemzője az elöre­gedés, az alacsony nyugdíjból élők szá­mának emelkedése Az ő sérelmükre el­követett bűncselekményekre sokkal ér­zékenyebben reagálnak. Tehát a teen­dőnk több. a lakosság türelmetlenebb. Az így megnövekedett feladatoknak azonos rendőri létszámmal kell eleget tenni. Ennek ellenére kiemelkedő fon­tosságúnak tartjuk a felderítésen, nyo­mozáson kívül a bűnmegelőzési, va­gyonvédelmi propaganda munkát. — Melyek a kerületben leggyakrab­ban előforduló bűncselekmények? — Az egyre növekvő számú bűnese­tek közül legjelentősebben a vagyon el­leni bűncselekmények szaporodtak el. Mintegy 2500 ügyben folytatunk nyo­mozást egy évben, ennek Icb 70 százalé­ka a vagyon elleni bűncselekmény. El­sősorban a személyi tulajdon elleni sé­relmek száma nőtt. ezen belül a betö­réses lopásoké és a gépkocsival kap­csolatos bűntényeké (feltörés és lopás). E területen megfigyelhető a szervezet­szerű, csoportos bűnelkövetés. A kerü­letünkben lefolytatott ilyen jellegű el­járások száma sajnos kiemelkedik a fő­városi átlagból. ŐRIZZÜK GONDOSABBAN JAVAINKAT! — A személyi tulajdon kárára elkö­vetett betöréses lopásoknál az az általá­nos tapasztalatunk, hogy a tulajdono­sok elfelejtik: elsősorban nekik maguk­nak lenne feladatuk javaikat biztonsá­gosan őrizni. Míg a társadalmi tulaj­donban levő javaknál jogszabályokban rögzített biztonsági előírások vannak, amelyeknek betartása vagy be nem tar­tása ellenőrizhető, számonkérhető, ad­dig a lakosság saját maga felelős javai­nak védelméért. A budapesti rendőrfő­kapitányság és a kerületi kapitányságok rendszeresen tartanak propaganda elő­adásokat, kiállításokat, ahol a korszerű zárakat, riasztó berendezéseket bemu­tatják. Biztosak vagyunk abban, hogy­ha a lakosság körültekintőbb lenne, nagy mértékben csökkenne az ilyen bűncselekmények elkövetésének még a lehetősége is. Azt is hozzá kell tennem, hogy saját munkánkat is javítani kí­vánjuk e területen, hogy egyre keve­sebb legyen a fel nem derített bűnese­tek száma. A társadalmi tulajdon kárára elköve­tett bűncselekmények esetében a közös vagyon nemtörődöm, hanyag kezelése, a felelőtlenség és a harácsolás a visszaté­rő kiváltó okok. Kiemelten fontosnak tartjuk az ilyen eseteknél' a megelőző munkát és a fokozottabb belső ellenőr­zést. Minden kerületi lasos tudja, hiszen nap mint nap tapasztalja, hogy hány telefon „rossz” a környékünkön. Csak egy adat: 1984 első félévében 167 eset­ben törtek fel és fosztottak ki telefon- fülkét. Azt kell mondanunk, hogy a bűnesetek számának növekedésével együtt a bűnelkövetők száma is növek­szik. Sajnos a kerületben az állandó utánpótlás is biztosított a Róbert Ká­roly körúti Intézet növendékei közül. E rossz hagyomány megszüntetésére a Budapesti Rendőrfőkapitányság ifjú­ságvédelmi osztályával közösen együtt­működünk az Intézet vezetőivel, hogy megelőzzük a fiatalok bűnelkövetését. Szomorú adat, hogy jelenleg minden tizedik bűnelkövető fiatalkorú, és hoz­zájuk számolva az ifjú-felnőttkorúakat is, az összes bűncselekmények kb. 40 százalékát követi el ez a korosztály. Legtöbbjük alkohol és szipózós hatásá­ra követi el vagyon elleni vagy erősza­kos cselekedetét. ROSSZABB AZ ÁTLAGNÁL — A főváros többi területéhez képest jó vagy rossz a kerület közbiztonsága? — A főváros nagy kerületeihez ha­sonló, a külső kerületekhez képest rosz- szabb a helyzetünk. Sok a munka- és lakásnélküli csavargó, alkoholista akik állandó társadalmi veszélyt jelentenek, ez gyakori bűnelkövetéseikben is meg­nyilvánul. Ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy kerületünkben a tör­vényesség szilárd, rendőri apparátusunk a jogszabályok keretei között lehetséges legjobb képessége és tudása szerint mű­ködik. Tisztában vagyunk vele, hogy a lakosság biztonságérzete az utóbbi években gyengült és az elvárás a rend­őri szervek iránt fokozódott. Arra tö­rekszünk, hogy munkatársaink határo­zott, gyors, megalapozott fellépést ta­núsítsanak minden esetben. Felméré­seink szerint az állampolgári fegyelem lazult és ez is hozzájárult a közbizton­ság gyengüléséhez. Évente 10 000 lakos­ra 180—190 bűncselekmény jut, ez a bu­dapesti átlaghoz (130—140) képest rossz, de más fővárosokhoz viszonyítva nem tűi magas. Természetesen nem vagyunk elégedettek és állandóan arra törek­szünk, hogy munkánkat a lehető leg­jobban végezzük. Ebben nagy segítséget nyújt és nyújthat a lakosság is bejelen­téseivel, észrevételeivel. Az államellenes bűncselekmények száma ezrelékekben fejezhető csak ki, nem éri el az 1 százalékot sem. Az erő­szakos, garázda bűntettek száma stag­nál, míg az élet elleni bűncselekménye­ké csökkent. Nőtt a szándékos testi sértések száma. Ez utóbbi elsősorban a forgalmi csomópontokon, szórakozóhe­lyeken tapasztalható. A felháborodást keltő garázdákról elmondhatom, hogy gyakran a bűnelkövetés után pár órá­val elfogjuk a tettesek nagy részét (ez történt például 1983-ban a margitszigeti turistafosztogatók, 1984-ben az Élmuri- kás téri késelő esetében). Külön ki kell emelni az alkoholos befolyásoltságot, amely a bűntettek többségénél kimu­tatható. Erélyesebb intézkedésekre len­ne szükség a krónikus alkoholisták kényszerelvonó kúrára küldésénél. TÁMOGASSÁK A REND ŐREIT! — Milyen gazdasági bűncselekmé­nyek fordulnak elő? — Többségében a vám- és devizagaz­dálkodást sértő cselekmény, üzérkedés fordul elő. A lakosság ezen a területen nem nyújtja az elvárt segítséget a nyo­mozó hatóságoknak, egyesek inkább az Élmunkás téri magyar és külföldi zug­árusok oldalára állnak, szinte védelmez­ve őket. Az ott ellenőrzést, igazoltatást végző rendőrt nem a rend őrének tekin­tik, a munkáját nemigen segítik. Az eddigi tisztító munka nem járt kellő eredménnyel, ezért a jövőben a kerületi tanáccsal, a Néni Ellenőrzési Bizottság­gal, a Kereskedelmi Felügyelőséggel és más szervekkel, közösen fokozzuk az el­lenőrzéseket. A lakosság a gazdasági bűncselekmé­nyek közül az árdrágítás és a vásárlók megkárosítása esetén reagál legérzéke­nyebben. — A kapitányság túlnőtte már jelen­legi Teve utcai helyiségeit, méreteiben és fontosságában is. Hogyan tudják ilyen körülmények között a kulturált ügyfélszolgálatot ellátni? — Nehezen tudjuk biztosítani a kul­turált ellátást ebben az öreg, sötét épü­letben, szűk szobáival, mini várótermé­vel. Reméljük, hogy pór éven belül ja­vulni fog a helyzet, addig is kérjük a lakosság megértését, türelmét. Kárpót­lásul elmondhatom, hogy igazgatásren­dészetünk a rossz körülmények eliené­ANGYALFÖLD IO

Next

/
Thumbnails
Contents