Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)
1983. január / 1. szám
A múlt év októberében 37 új központi jogszabály jelent meg, amelyek a lakásrendszer minden területét érintően új rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek a jogszabályok ez év január 1-én hatályba léptek. A központi jogszabályok keretei között a fővárosi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően a Fővárosi Tanács az 1982. október 29-i ülésén elfogadott tanácsrendeletekkel szabályozta a végrehajtás módját. — Mit jelentenek és mi célt szolgálnak az új rendelkezések? Könnyítik-e, egyszerűsítik-e az ügyintézést? — erről kérdeztük a Béke téri tanácsházán Erdélyiné dr. Auer Katalin jogászt, a kerületi lakásügyi osztály vezetőjét. — Az új jogszabályi rendelkezések célja az, hogy a fővárosban a lakáshoz jutás esélyei kiegyenlítettebbé váljanak, jobban érvényesüljön a fokozatosság a lakáshoz jutásban, s a szociális szempon- tpk erőteljesebben érvényesüljenek a tanácsi lakáselosztásban, valamint a személyi tulajdonú lakásépítésben, -vásárlásban. A tanácsi elosztású lakások fajtái — A jövőben a lakásigénylés alapján a fővárosban az igénylők — vagyoni és jövedelmi viszonyaiktól függően — az alábbi elosztási formájú lakások kiutalásában részesülhetnek: — A tanácsi bérlakások kategóriájában kétféle lakás lesz: szociális bérlakás, amelyet a szociális szempontból leginkább rászoruló, alacsony jövedelmű, sokgyermekes családok részére juttathat a tanács. A szociális bérlakásokra jogosultság vagyoni és jövedelmi határait a korábbi szabályozással azonosan állapította meg a Fővárosi Tanács 2/1982. sz. rendelete. Tanácsi bérlakás kiutalására szociális jelleggel jogosult az igénylő, ha az együtt költöző családtagok nem rendelkeznek 80 ezer forintnál nagyobb értékű ingatlannal vagy egyéb vagyonnal, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme nem haladja meg a 2200 forintot. — Lakásigénylés alapján névjegyzékről tanácsi bérlakást kaphat az a család is, amely tanácsi bérlakásra vagyoni helyzete miatt nem jogosult. Ez az úgynevezett nem szociális bérlakás. Ilyen esetben azonban a tanácsi bérlakás használatbavételi díjának háromszorosától ötszöröséig terjedő összeget kell fizetni. A lakbér is általában magasabb a szociális bérlakásokénál, elérheti a szociális bérlakások havi lakbérének a kétszeresét is. — Kedvezményes tanácsi értékesításű lakás (közismerten szövetkezeti lakás) vevőjéül jelölhető az igénylő család, ha az együtt költöző családtagok nem rendelkeznek 200 000 forintnál nagyobb értékű ingatlannal vagy egyéb vagyonnal és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme nem haladja meg a 3500 forintot. A tanácsi értékesíté- sű lakásokhoz nyújtott, vissza nem térítendő állami támogatás azonban a tervidőszak végéig, 1985pig fokozatosan megszűnik. Évről évre kevesebb új lakás épül ebből a pénzügyi forrásból, szerepét a kedvezmény nélküli tanácsi értékesítésű lakás (ma OTP társasházi lakásnak nevezik) veszi át. Az a cél, hogy a tanácsi értékesítésű lakások vásárlásához adott állami támogatás hiányát fokozatosan a munkáltatói kölcsöntámogatás egyenlítse ki, illetőleg az igénylők nagyobb összegű elő- takarékossággal rendelkezzenek. — Annak érdekében, hogy a tanácsi értékesítésű lakásokhoz adott állami támogatás megszűnése egyes lakossági rétegeket ne érintsen túlzottan kedvezőtlenül, a fővárosi tanácsrendelet két irányban szélesíti a tanácsi bérlakásra jogosultság feltételeit. A tanácsi bérlakás bérlője — háromszoros használatbavételi díj térítése fejében — nagyobb ' szobaszámú tanácsi bérlakást igényelhet, ha a család nem rendelkezik 80 ezer forintnál nagyobb értékű ingatlannal vagy egyéb vagyonnal, és a család egy főre jutó átlagos havi jövedelme 2200 forintnál több, de a 3500 forintot nem haladja meg. — Egyedül álló nyugdíjas igénylő vagy nyugdíjas házaspár is jogosult egyszobás tanácsi bérlakásra, ha az egy főre jutó jövedelem (nyugdíj), a 3500 forintot, a vagyon értéke a 80 ezer forintot nem haladja meg. Kedvezőbb lakáscsere-lehetőségek — Bővülnek a jövőben a vagyoni és jövedelmi viszonyoktól független lakásjuttatás lehetőségei is (átmeneti elhelyezésre felhasználható lakások, emeletráépítés, tetőtérbeépítés, bővítés, átalakítás, lakás műszaki megosztása, nyugdíjasházi elhelyezés, lakásfelajánlás másik lakás ellenében). — Több intézkedést vezet be az idén a Fővárosi Tanács a lakáscsere élénkítésére. A felügyelete alatt működő Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat saját lakáscserealappal rendelkezik. Értékesíthet nem szociális tanácsi bérlakásokat és elfogadhat tanácsi bérlakásról — elhelyezési igény nélküli — lemondást az állampolgárok részéről. Ilyen esetben a FIK a tanács által térített háromszoros lakáshasználatbavételi díj térítése helyett akár ötszörös térítést is fizethet. Azonban — a tanáccsal ellentétben — nem köteles minden lemondást elfogadni. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy a FIK szervezetten, a Fővárosi Tanács szakmai ellenőrzése alatt részt vegyen a fővárosi lakáspiaci folyamatokban, és kedvező, ármérséklő hatást gyakoroljon a lakáscsereviszonyokra. A nagyobb lakásból kisebb lakásba költözést kívánja elősegíteni ,az az új rendelkezés is, amely szerint ha a bérlő a jelenlegi tanácsi bérlakásának beköltözhető állapotban történő átadása ellenében két szobával kisebb tanácsi bérlakást kér — az eddigivel ellentétben —* nem kétszeres, hanem háromszoros használatbavételi díjat térít részére a tanács. — A több generációs családok szétköltözését kívánja elősegíteni az az új rendelkezés, amely szerint a 2,5 szobás és az annál nagyobb tanácsi bérlakás bérlői kérhetik a tanácstól két kisebb — a leadott lakás szobaszámát együtt meg nem haladó szobaszámú — lakás kiutalását abban a juttatási formában, amelyre jövedelmi, vagyoni viszonyaik alapján jogosultak. A bérlőnek ilyen esetben tisztán, kiürítve, költözhető állapotban kell a lakást a tanács rendelkezésére bocsátani. — A névjegyzékes lakás juttatás rendszerében továbbra is a fokozatosság elvét kívánjuk érvényesíteni: a lakással nem rendelkező, első lakásra várókat általában nem komfortos, a lakásigény mértékének alsó határát meg nem haladó lakásban tudjuk elhelyezni. — A lakáscserét igénylő családok az igény mértékének alsó és felső határa közötti szobaszámú lakásban kaphatnak elhelyezést, míg a kedvezmény nélküli tanácsi értékesítésű lakások juttatásánál az igény mértéke felső határáig is elmehetünk. — Régóta visszatérő gond, hogy a kerületi lakásigénylő családok részére az esetek jelentős részében nem tudunk kerületi vagy a kerülethez közel levő lakást biztosítani. Ez a feszültség várhatóan a jö* vőben sem mérséklődik, mivel a telepszerű, tömeges lakásépítések egyre inkább a főváros peremkerületeiben folynak. A lakásigénylések megújítása — A Fővárosi Tanács elrendelte 1983. első félévére a lakásigény-bejelentések megújítását. Ezúttal a lakásigénylések megújításakor legkésőbb 1983. június 30-ig az igénylő meghatározott mértékű, az igényelt lakás nagyságától, komfortfokozatától stb. függő igénylési letétet is köteles elhelyezni az Országos Ta- karékpénzárnál nyitott kamatozó számlán. A letét összege 1000-től 7000 forintig terjed. Ezt az összeget a lakás előtörlesztésébe, használatbavételi díjába beszámítják, illetve az igénylő visszakapja, ha megszünteti a tanácsnál a lakásigénylését. Az igénylési letét célja, hogy megalapozottabbá, megfontoltabbá tegye a lakásigénylést és az állampolgárokat is érdekeltté tegye az igényléssel összefüggő változások bejelentésében. Azt reméljük, hogy a lakásigény-bejelentések nyilvántartása is áttekinthetőbb és naprakészebb lesz. — A Fővárosi Tanács lakásrendelete a korábbi rendelkezésekkel összhangban szabályozza a lakásigénylések besorolását. A megnehezedett lakásgazdálkodási feltételek ellenére a VI. ötéves terv során programos, tehát lakásjuttatásra tervezett családok számára a Fővárosi Tanács a tervidőszak során biztosítja a lakáshoz jutást. — Ez év januárjától a tanácsi bérlakások használatbavételi díjának mértékében is változások történtek. A rendeletben előírt átlagos lakáshasználatbavételi díjak nem emelkednek. A használatbavételi díj mértékét azonban jogszabályban meghatározott esetekben csökkenteni vagy növelni lehet az átlagostól lényegesen eltérő alapterületű vagy az épületen belül kedvezőtlen fekvésű, esetleg rossz műszaki állapotú lakások esetében. — Az a célkitűzésünk, hogy a lakások használatbavételi díja árnyaltabban fejezze ki a lakások eltérő használati értékét. Mindez a lakásügyi hatóságra és az ingatlankezelő vállalatra is jelentős többletterhet ró és pontosabb munkát, szoros együttműködést kíván valamennyi érdekelt szervtől — fejezte be tájékoztatóját a tanács lakásügyi osztályának vezetője. Somogyi László ANGYALFÖLD 8 A LAKÁSGAZDÁLKODÁSI RENDSZER IIJ VONÁSAI
