Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. január / 1. szám

A tanácsi szakigazgatási szervezet korszerűsítése Az MSZMP XII. kongresszusának ha­tározata célul tűzte ki az állami élet, a szocialista demokrácia fejlesztését. Ezt megelőzően is több párthatározat és ál­lami döntés igényelte a tanácsi munka színvonalának javítását, korszerűsítését: Időszerűvé tette e feladatok elvégzését, hogy népgazdaságunk jelenlegi helyze­tében érzékelhetően megnövekedett a tanácsok munkájának jelentősége, a la­kosság politikai közérzetére gyakorolt hatása. Mivel a lakosság jogos igényei egy ré­szének teljesítése időben eltolódik, meg­nőtt a helyi tanácsok szerepe az ebből eredő feszültségek feloldásában is. A vázolt körülmények, igények, a po­litikai időszerűség, a változó körülmé­nyekhez való rugalmas alkalmazkodás, a lakosság közérzetének javítása tette szükségessé a fővárosi és a kerületi ta­nácsok munkájának átfogó felülvizsgá­latát. A KORSZERŰSÍTÉS ALAPELVEI A Fővárosi Tanács 1982. november 19- én hozott határozatával kötelezte a ke­rületi tanácsokat, hogy apparátusuk kor. szerűsítését készítsék elő és terjesszék a tanácsülés elé jóváhagyásra. Kerületi tanácsunk — ennek megfe­lelően — 1982 decemberi ülésén tár­gyalta és hagyta jóvá a XIII. kerületi Tanács szervezeti korszerűsítését. A korszerűsítés az alábbi elvek figyelem- bevételével kerül végrehajtásra: A szocialista demokrácia fejlesztése, a tömegkapcsolatok erősítése, a fővárosi és helyi érdekek jobb összehangolása, a társadalmi ellenőrzés fokozása érde­kében továbbra is szükség van a két­szintű népképviseleti, önkormányzati szervekre. Budapest közigazgatásilag egységes egész, amelynek részei a ke­rületek, ugyanakkor sajátos önállóságot is élveznek. Ezt a sajátosságot, a Fővá­rosi Tanács és a kerületi tanácsok fel­adatainak meghatározásakor a tanács- törvény is érvényre juttatja. A város egészét, vagy több kerületét együttesen érintő, vagy alapvetően be­folyásoló feladatok továbbra is a Fő­városi Tanács hatáskörében maradnak. Ezekben a kérdésekben is jobban kell azonban támaszkodni a kerületek véle­ményére, javaslataira, a végrehajtásban való közreműködésükre. Fokozódik a kerületi tanácsok részvétele a főváros távlati, középtávú és éves terveinek elő­készítésében és a területi tervezésben, növekednek fejlesztési, beruházási fel­adataik. Változatlanul fővárosi szinten látják el a közlekedési és közmű vállalatok, to­vábbá mindazon ipari szolgáltató és ke­reskedelmi vállalatok felügyeletét, ame­lyek a főváros egészének ellátását vég­zik. Ugyanakkor szervezettebbé és ér­demibbé válik a fővárosi tanácsi válla­latok kapcsolata a kerületi tanácsok­kal. Erősödik a iksrületi tanácsok „kerület­gazda” funkciója. Jobban érvényesül majd szerepük és felelősségük területük egészének fejlesztésében, az ott élő és dolgozó emberek ellátásáért. A párt­szervek irányításával, a mozgalmi és tö­megszervezetek közreműködésével fo­kozottabban törekednek a területükön működő szervek és a lakosság bevoná­sára a kerületfejlesztési feladatok meg­oldásába. A „KERÜLETGAZDA" FUNKCIÓ Az alapvetően helyi igényeket kielégí­tő kereskedelmi és szolgáltató vállala­tok felügyeletét a kerületi tanácsok lát- ■ ják el. A hatósági munkában az ügyeket el­ső fokon általában továbbra is a kerü­leti tanácsok intézik. A ritkán előfordu­ló, vagy több kerületet érintő, speciá­lis szakértelmet vagy összfővárosi át­tekintést igénylő feladatok ellátására indokolt a központosított, vagy kerület­közi ügyintézés továbbfejlesztése. A fővárosi és kerületi, illetőleg a ke­rületek közötti érdekek még jobb ösz- szehangolása, a kölcsönös koordináció javítása céljából érdemibbé kell tenni az együttműködés és egyeztetés formáit. Következetesen érvényt kell szerezni a kerületi tanácsok véleményezési és ja­vaslattevő jogát biztosító intézkedések­nek. A kerületi tanácsok jogkörének, fel­adatkörének bővítése megköveteli az ezek ellátásához szükséges eszközök és feltételek biztosítását. A feltételeket a feladatokkal arányos fejlesztési és költ­ségvetési pénzeszközök leadásával, a személyi feltételek megteremtésével biz­tosítják. A kerületekhez leadott feladatok lét­számszükségletét a Fővárosi Tanács ap­parátusának 126 álláshellyel való csök­kentése révén biztosították. Ebből 82 az átadásra kerülő feladatok ellátását, 44 pedig a kerületek megerősítésiét szolgál­ja. A leadott álláshelyeket a kerületek között differenciáltan osztották el, te­kintettel arra, hogy az átadásra kerü­lő feladatok eltérő nagyságrendűek. ÁTADOTT HATÁSKÖRÖK Az önállóság növelését célzó elveknek megfelelően a következő hatáskörök ke­rültek a kerületi tanácshoz; A beruházások területén: — a lakótelepeken kívüli létesítmé­nyek beruházásai, — a 300 lakásnál nem nagyobb lakó-' telepek beruházásaival kapcsolatos fel­adatok. — a felépítésre kerülő lakótelepi gyer­mekintézmények első beszerzési felada­tai, — az új lakótelepek tereprendezési ég parkosítási munkáival kapcsolatos fel­adatok. A költségvetési gazdálkodás terüle­tén: i — az utak nagy részéinek karbantart fásával és felújításával kapcsolatos fel­adatok, — a parkfenntartási feladatok jelen­tősebb része. A vállalatok felügyelete és irányítása területén: y — a Közért felügyeletével és irányí­tásával összefüggő feladatok, — az Élmunkás téri és Tömöri úti piacok felügyeleti és irányítási felada­tai, — az AFIT és a GELKA átszervezése során létrejövő kisvállalatok felügyele­tével és irányításával kapcsolatos fel-, adatok. A hatósági feladatok területén: — a lakó- és üdülőtelkek kivételé­vel a telkek tartós használatbaadása, te­rületfelhasználási megállapodások meg­kötése, — egyes közlekedési és forgalomszer-' vezési hatáskörök, így pl. ideiglenes tö­megközlekedési megállóhelyek engedé­lyezése, váróhelyiségek létesítésének en­gedélyezése, mellékútvonalakon ideig­lenes forgalomelterelések engedélyezése, mellékútvonalak forgalomtechnikai karbantartása, — néhány művelődési igazgatási ha­táskör, így iskolaláthatási engedélyek kiadása, az iskolán kívüli magánjellegű oktatás engedélyezése. E feladatok kerületi hatáskörben tör­ténő ellátása elősegíti a lakossági igé­nyekre való rugalmas reagálást, a helyi erőforrások fokozott mozgósítását, az ügyintézés egyszerűsítését és gyorsítá­sát. SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A megfogalmazott elvek és célkitűzé­sek megvalósításához az apparátus szer­vezetének korszerűsítésére is szükség volt. Napirendre került • a feladatokhoz jobban igazodó, kevésbé tagolt, hatéko­nyabban irányítható szervezet kialakí­tása. A belső tagoltság és a vezetői szin­tek számának csökkentésével, a nagyobb szervezeti egységek létrehozásával lehe­tővé válik a koordináció javulása és egyszerűsödése, a gyorsabb döntéshoza­tal, az arányosabb munkaterhelés és a szakszerű helyettesítés. A XIII. kerületi Tanácsnál a korábbi II helyett 1983. január 1-től 7 szakigaz­gatási szerv kezdte meg működését. Ezek a következők: igazgatási osztály, ipari-kereskedelmi osztály, lakásügyi osztály, műszaki osztály, művelődésügyi egészségügyi és sportosztály, pénzügyi és tervosztály, titkárság. Az új szakigaz­gatási szerkezet az alábbi ésszerűsítések útján jött létre: összevonásra került a művelődésügyi, egészségügyi osztály, valamint a Test- nevelési és Sportfelügyelőség. Az új osz- tályszervezetbén két alapvetően új rész­egységet is létrehoztunk. Az egyik a csa­ládpolitikai csoport, amely egy szerve­zeti egységbe vonja a gyámhatósági és a szociálpolitikai tevékenységet, vala­mint az alkoholos ügyek intézését. Ä másik az igazgatási-szervezési csoport, amely az ágazat gazdálkodási tevékeny­4 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents