Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. június / 2. szám

[LÉKFOSZLANYOK Y negyedszázados évfordulóját neplő Thälmann utca 47—49. m alatti általános iskola elődje g 1915-ben épült a Tömöri ut- >an. Az úgynevezett „barakk- óla”, ahogyan a fényképekről látszik, deszkákból, összeeszká- t földszintes, szénnel fűtött gényes tantermeivel beillett a •nyezet düledező viskói közé. /[unkanélküliek és kilakoltatott nkáscsaládok tengődtek itt a Jubileum a Thälmann utcában öngyösi út környékén, ahol ma r napfényben fürdőző lakó- ;pek emelkednek a magasba. Tömöri utca 2. szám alatti is- a is elődje a mainak. 1951-ben ilt. eredetileg csak fiúosztályok' zére. Közben azonban teljesen tveszélyessé vált a barakk- ola, s a lányösztályok is ide- íyszerültek. Közel hét évig vál- ; műszakban szorongtak itt a :rekek, mígnem 1958. január én átadták az újonnan fel­üt impozáns iskolát. körzeti pártszervezetek veterán­jaival rendszeres és élő a kapcso­latunk. Minden rajnak van egy- egy veteránja. Ezek az emberek olyan pluszt tudnak adni a gye­rekeknek, ami semmi mással nem pótolható. A régmúlt időről be­szélgetnek velük, felidézik átélt történelmi élményeiket. Ezzel vi­lágnézeti nevelésünkben sokat se­gítenek. Egyébként eljönnek kü­lönböző rendezvényeinkre, s így szinte mindennapos, kedves ven­dégei iskolánknak. iSZATEKINTÉS A JELEN honára felajánlottuk. Bekapcso­lódtak a környékbeliek sportpá­lyánk építésébe is. Tervünk, el­képzelésünk, hogy igény alapján majd a lakosság rendelkezésére bocsátjuk. — Mivel honorálja az iskola ezt a sok figyelmet, segítséget? őrző, az első osztályosok pedig Lskolaotthonosok. Számos klubunk működik, s tanulás után játékos formában bővíthetik ismereteiket a tanulók. Bevezettük a szaktan­termi oktatást is. JUBILEUMI HÉT- Tanáraink közül néhányan g ma is itt dolgoznak — kezdi leszélgetést Szabó Istvánná, az Dia igazgatónője. — ök mesé­hogy gyerekek, szülők, taná- kosarakban, kézikocsikban dták át a szertári felszerelése- . Nagy volt az öröm, hiszen szép, tágas, világos, jól fűtött teremben oktathattunk. Ez a ileum nemcsak az iskola, ha- n a lakótelep ünnepe is. A fő- osban az elsők között épült fel Tiastyúk néven vált ismertté. IY hívták az iskolánkat is ak­- ön mióta dolgozik itt?- Huszonöt éve. Húsz évig ttitkár voltam, öt éve vagyok 'gató.- Hallhatnánk néhány adatot z iskoláról?- Közel 800 gyerek 24 tan- portra tagolódik, ötven taná- k közül most kilencen gyesen nak. A gyerekek abszolút bsége úttörő vagy kisdobos.- Milyen a kapcsolatuk az mekkel, az intézményekkel?- A Magyar Acélárugyár a ronáló üzemünk, már több it húsz éve. Szinte mindenben ítenek bennünket, táborozások almával buszt adnak, patro- ják a tűzoltószakaszunkat. Az n új tantárgy a technika. Gya- lati tantermünket teljesen fel- relték, s egy kitűnő műhelyt ak át. Oroszlánrésze van ebben ion János vezérigazgatónak is, nek szívügye iskolánk, s árra ekszik minden erejével, hogy gyalföld északi részén semmi- i se szenvedjenek hátrányt a rekek. A kerületi Munkásőr. IV. századát is ki kell emel- n, hiszen hosszú évek óta se- k úttörő munkásőrszakaszun- . Minden héten lövészszakkört etnek, de akadályversenyeket, ivédelmi napokat rendeznek dául nyári táborainkban is. A — Hogyan él együtt az iskola a lakóteleppel? — Elmondhatom, hogy együtt­működésünk az első perctől a legszorosabb, több szinten és több árnyalatban. Igazán éreztük, érez­zük, mit jelentett, jelent szá­mukra az „új”, kényelmes ott­hon, A lakóbizottságokkal például május 1-i majálist rendeztünk. De különböző szabadidős progra­mokat is, játékos vetélkedőket, aszfaltrajzversenyt, közös sport­délutánokat bemutatókkal gazda­gítva. Bekapcsolódtunk a parkok, játszóterek szépítésébe is. Sok segítséget kapunk a tanácstag­tól, hogy iskolánk környéke ren­dezett legyen, s hogy nyugodt kö­rülmények között végezhessük munkánkat. Legutóbb például kö­zös akciónk volt a lakóteleppel a hulladékgyűjtés. A lakók kirak­ták a papírt, fémet, rongyot a házak elé. A gyerekek behordták az iskola udvarára, majd elszál- lítattuk, s a pénzt az öregek ott­— mszem, iiyiiomaK va­gyunk. A kerület üzemeiben 7., 8. osztályosaink minden tanévben egyheti közhasznú munkát végez­nek. Csak köszönetét mondhatok azért, ahogyan gyerekeinket se­gítik, mert a munkára nevelés a későbbiekben jól hasznosítható, kamatoztatható. Évente 70-80 al­kalommal kultúrműsort adunk az üzemekben, intézményekben, ki. váló vállalati megemlékezéseken, tanácstagi beszámolókon. Pró­báljuk tehát a magunk módján viszonozni a gondoskodást. — A régi tanítványaikról van­nak-e visszajelzéseik? — Mint tudja, mi 75—80 szá­zalékban fizikái dolgozók gyer­mekeit oktatjuk-neveljük. Büsz­kék vagyunk, amikor azt halljuk, megállják a helyüket. Igyekszünk olyan alapot adni, hogy akár vá­lasztott szakmájukban, akár fel­sőbb intézményekben könnyű le­gyen beilleszkedésük. Napközi otthonunk már régen nem meg­Üttörőavatás az iskola udvarán — Hogyan készülnek a jubile­umi hétre? — Május 28-án tartjuk a jubi­leumi avatást. Csapatnévadónk, Várkonyi György, az 1956-os el­lenforradalomban halt mártír­halált a Budapesti Pártház védel­mében. Édesanyja kerületünkben lakott, és sokáig patronálta isko­lánkat. Kegyelettel őrizzük az ő emlékét is. s a gyerekek rend­szeresen visznek virágot a sírjára. Helytörténeti klubunk összegyűj­tötte az iskola történetét, s a do­kumentumokból kiállítást rende­zünk. Lesz sportbemutató, rózsa­bál, s a régi tanítványok találko­zója-a mostaniakkal. Ünnepi meg­emlékezést tartunk a szülők szá­mára is. Ekkor a kulturális vetél­kedő legjobb helyezést elért ta­nulói jubileumi műsort adnak. Monumentális lesz tantestületi ta­lálkozónk is. hiszen valamennyi régi kollégát, — akik még élnek — meghívtuk hozzátartozóikkal együtt. — Mi minden eszközzel szeret­nénk kifejezni, hogy számunkra valóban ünnep ez a mostani. Ne­gyedszázada kulturált körülmé­nyek között élünk, tanítunk, ne­velünk. Természetesen továbbra is építjük, szépítjük iskolánkat. Egykori tanítványaink is vissza­jöttek, s ma már tanárként se­gítik munkánkat. Büszkék va­gyunk rájuk. ★ Az iskola csendes. A fák zöldel­lő lombjai eltakarják az egyszin­tes épületet, alig látsz1 k. Az ud- ,var rendezett, s a bejáratnál so­rakozó beton virágtartókban szebbnél szebb virágok nyílnak, jelezve a nyár közeledtét. Vala­mennyit egy-egy osztály ültette be. s maguk gondozzák-ápolják. Biztosan szeretik iskolájukat. Csorba Mária 9 A LAKÓTELEP ÉS AZ ISKOLA

Next

/
Thumbnails
Contents