Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. június / 2. szám

Feladatunk: a kerület lakosságának szolgálata BESZÉLGETÉS DR. BORNEMISSZA SÁNDOR TANÁCSELNÖKKEL A XIII. kerületi Tanács 1983. február 1-i ülésén dr. Bornemissza Sándort ta­nácselnökké megválasztotta. Az új tanácselnök 44 éves, eredeti foglalkozása technikus. A Rézhengermű­vekben, a Ganz Villamossági Gyárban, majd hosszabb időn át a Villamos Állomás Szerelő Vállalatnál dolgozott. Közben elvégezte a közgazdaságtudományi egyete­met, majd az MSZMP Politikai Főiskoláját, ahol 1979-ben doktori címet is szer­zett. 1973-tól 1976-ig a XI. kerületi Tanács elnökhelyetteseként tevékenykedett, majd két esztendőn keresztül az MSZMP Budapesti Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője volt. 1978-tól 1983. január végéig az MSZMP Fővárosi Tanács apparátusi bizottsága első titkári tisztét töltötte be. Ki­emelkedő tevékenységéért a Munka Érdemrend ezüst, majd 1983-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Három hónap telt már el megvá­lasztása óta, amikor dr. Bornemissza Sándorral, a kerület helyzetéről és a tanács feladatairól beszélgettünk a ta­nácselnöki szobában. — Ez év kezdete óta jelentős vál­tozás történt a fővárosi, illetve a ke­rületi tanácsok munkamegosztásában. Számottevően megnőtt a kerületi ta­nácsok hatásköre és feladata, s ez a tény az eddigi módszerek továbbfej­lesztését igényli a testületektől és a hivatali apparátustól egyaránt. Erre Vonatkozó előterjesztésünket a kerü­leti tanács 1983. április 7-i ülésén részletesen megtárgyalta és elfogadta. — Hogyan kívánják továbbfejlesz­teni a testületek munkáját? — Növelni kívánjuk a tanács sze­repét a lakosság ellátásával, a kerület fejlesztésével kapcsolatos döntések­ben, fokozni a tanács és bizottságai­nak ellenőrző tevékenységét a hatá­rozatok, intézkedési tervek megvalósí­tásával kapcsolatban. Szeretnénk el­érni, hogy a tanácstagok sokkal tájé­kozottabbak legyenek a döntésekre kiható összefüggéseket, a döntés kö­vetkezményeit illetően. A tanács tag­jainak ■ közreműködésével nyitottabbá kívánjuk tenni a tanácsi munkát, a tanácstagi beszámolók és különböző népfrontfórumok segítségével jobban informálni magát a lakosságot is a kerület helyzetéről, a fejlesztés lehe­tőségeiről. Csak így érhetjük el a la­kosság cselekvő bevonását saját ügyeinek intézésébe. Ez nem csupán az adott gazdasági helyzetből eredő kö­vetelmény, hanem magának a szocia­lista demokráciának a fejlődéséből is következik. — Mit ért a lakosság cselekvő be­vonása alatt? — Egyrészt azt, hogy a terveinket, elképzeléseinket szélesebb körben megvitassuk a kerület lakóival és job­ban figyeljünk a véleményükre, ja­vaslataikra, jobban bízzunk a kollek­tíva bölcsességében. Másrészt értem alatta azt is, hogy a kerületet szerető lakosok tettekkel is szívesen segítik a tervek valóra váltását. A társadalmi összefogásnak itt Angyalföldön nagy­szerű hagyományai vannak. Nem vé­letlen, hogy 1982-ben a XIII. kerület a társadalmi munkában első helyet szerzett a főváros kerületeinek vetél­kedésében. Én hiszek abban, hogy ezt a cselekvő közreműködést a jövőben még fokozni is tudjuk. — Hogyan alakul ez évben a kerü­letfejlesztés üteme? — A megelőző évekével azonos, amit elsősorban az bizonyít, hogy itt folyik a főváros legnagyobb beruhá­zásainak egyike (a metró vonalán, az Árpád-hídon, a Róbert Károly kör­úton). Érdemes megemlíteni, hogy a fővárosi beruházási előirányzatok kb. egyhatodát Angyalföldön használják fel. Idén elkészül 142 magánerőből épülő lakás a Visegrádi utcában és 1524 célcsoportos lakás a Vizafogó la­kótelepen. És örömmel szólhatok ar­ról is, hogy ez év szeptemberében megkezdi működését a Vizafogó lakó­telep lakásóvodája és új, korszerű is­kolája, biztosítva az ideköltöző csalá­dok gyermekeinek ellátását. — Hogyan kívánják továbbfejlesz­teni a tanácsi apparátus munkáját? — Amikor a kerület lakója ügyével felkeresi a tanácsházát, itt a saját ha­talmának képviselőivel találkozik és joggal várja el, hogy az államot kép­viselő tanácsi dolgozó legjobb tudása szerint, jogszabályainknak megfelelően intézze el az ügyét. A magas fokú szaktudás, a türelem és a hivatástu­dat itt nélkülözhetetlen követelmé­nyek. Az igazgatási munkát is ered- ménycentrikusan kell végezni: nem­csak ügyintézőkre, hanem az ügyeket elintézőkre van szükségünk. S egy pil­lanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy apparátusunk mindenna­pos társadalmi kontroll alatt végzi a munkáját, az ügyfelek nap mint nap véleményt alkotnak róla. S nekünk az a törekvésünk, hogy a kerület la­kói, a tanács ügyfelei érezzék: itt a tanácsházán olyan apparátus dolgo­zik, amely a társadalom érdekeinek érvényesítését, a lakosság szolgálatát tekinti a feladatának. (hajdú) ANGYALFÖLD AZ IDŐKÖZI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a budapesti 41. számú képviselői vá­lasztókerületben — amely az elmúlt évben Venéczi János elhunytával megüresedett — az országgyűlési kép­viselő választását 1983. január 29-re tűzte ki. A választást január 17-én je­lölő gyűlés előzte meg, amelyen a Ha­zafias Népfront jelöltjét, Pozsgay Im­rét, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárát jelölték országgyűlési képviselőnek. A január 29-i időközi választáson a szavazópolgárok Pozsgay Imrét a Dr. Pozsgay Imre országgyűlési kép­viselő 41. számú választókerület országgyű­lési képviselőjévé megválasztották. Ugyanezen a napon választottak új tanácstagot kerületünk négy megüre­sedett tanácstagi választókörzetében is. Mind a négy körzetben a Hazafias Népfront jelöltje teljes bizalmat ka­pott: az 1. számú választókörzetben Kurcz Richárdot, a 4-esben dr. Bor­nemissza Sándort, az 59-esben Vasas Istvánt és a 103-asban Pál Gyulát vá­lasztották meg tanácstagnak. Üj megbízatásuk ellátásához mind- annyiuknak sok sikert, jó egészséget, eredményes tevékenységet kívánunk. Kurcz Richard Dr. Bornemissza Sándor Vasas István Pál Gyula 2

Next

/
Thumbnails
Contents