Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. január / 1. szám

Minden igényjogosult gyermek helyet kapott Bár ma már általában de­mográfiai hullámvölgyről be­szélünk, ennek hatása az óvo­dás korúak létszámában még nem érzékelhető. Különösen érvényes ez kerületünkre, ahol a régi városrészek mellett négy új lakótelep jött létre. Erről beszélgettünk Karvalics Lászlóméval, a kerületi tanács művelődési osztályvezetőjével és Bódy Tiborné óvodai fel­ügyelővel. — Az idei tanévben 3074 ta­nácsi óvodai helyre 3540 gyer­meket vettek fel, ez 115 száza­lékos feltöltést jelent. A lét­szám azonban eléggé egyenlőt­lenül oszlik meg: van, ahol mindössze 105 százalékos, más óvodánkban viszont 138 száza­lékos a férőhely-kihasználtság. Ez a két véglet. A legzsúfol­tabbak a lakótelepi óvodák: egy-egy gyermekcsoportban 25 helyett 35-40 óvodás van. Ezek közül is a legrosszabb a helyzet a Gyöngyösi úti lakó­telepen. Éppen ezért említésre méltó — és természetesen kö­szönetét érdemel — az a segí­tőkészség, amellyel ottani el­helyezési gondjainkon enyhí­tett a Magyar Hajó- és Daru­gyár angyalföldi gyáregysége és a Kender-Jutagyár, saját üzemi óvodájukba való felvé­tellel. — A tanács természetesen mindent megtesz az egyenle­tesebb feltöltés érdekében, így pl. körzeten kívüli óvodákban helyezték el azokat a gyerme­keket, akiket hely hiányában a lakóhelyükhöz közel eső óvo­dák nem tudtak fogadni. Ez persze nem mindig találkozott a szülők egyetértésével, ami nem csodálható, számolva ke­rületünk közismerten rossz közlekedési viszonyaival. De az óvodai társadalmi bizottsá­gok — a kerületi koordinációs bizottság körültekintő dönté­sei segítségével —•’ minden igényjogosult gyermeket el tudtak helyezni. Ez pedig nem kis dolog! — Mi a helyzet a gyesen levő szülők gyermekeivel? — A gyesen lévő szülők gyermekeinek óvodai felvéte­lére csak akkor van mód, ha nagycsaládosok és a szociális helyzetük is megkívánja, il­letve, ha a gyermek iskolai felvétel előtt áll. Ez utóbbi esetben — azok számára, akiknek az óvodában nem jutott hely — a kerületben külön iskolaelőkészítő műkö­dik. Lényegében a gyesen levő szülőket érinti az év köz­beni elhelyezés kérdése is, mivel erre többnyire az ott­hon nevelt gyermek 3 éves korának elérése ad okot. A szabály ilyenkor is az, hogy a szokásos májusi felvételkor kell jelentkezni. Miután ez többnyire elmarad, a műve­lődési osztályon a szerdai fo­gadóórákon folyamatosan in­tézkednek a gyermekek elhe­lyezéséről, az igények jelent­kezése alkalmával. — De talán térjünk vissza az új lakótelepek helyzetére: hogyan oldják meg ott az el­helyezési gondokat? — Ma valóban az új lakó­telepek helyzete a kulcskér­dés. Üj-Lipótvárosban van viszonylag a legkevesebb gondunk, mert itt a legutóbbi években több új óvoda léte­sült. Most költöznek be a la­kók a Dunyov István utcai lakótelepre, gyermekeiket a környéken meglevő óvodák veszik fel. Az Országbíró ut­cai lakótelepen nagyon meg­nehezíti a helyzetet az a tény, hogy az óvoda csak 1983 de­cemberében nyílik meg, ad­dig pedig csak két távoli óvo­da tudja fogadni a gyermeke­ket. Nagy a gond a Vizafogó lakóteleppel is, mert it4 a ha­todik ötéves terv időszaká­ban nem épül óvoda. Ezért kéréssel fordultunk a Fővá­rosi Tanácshoz, hogy engedé­lyezze lakásóvoda létrehozá­sát — az engedélyezd még folyamatban van. A lakótelep építése 1984-ben fejeződik be, s az előzetes számítások sze­rint az ide költöző családok mintegy 400-500 óvodás korú gyermekét kell elhelyezni, természetesen a beköltözés ütemének megfelelően. A kö­zeljövőben ez jelenti szá­munkra a legnehezebb meg­oldandó problémát! — Hogy teljes legyen a kép, halihatnánk valamit az óvodák tárgyi és személyi fel­tételeiről is? — Óvodai hálózatunk az elmúlt évtizedben mennyisé­gileg — kilenc új óvoda meg­nyitásával — és minőségileg is nagy fejlődésen ment ke­resztül. Kiegyenlítődött az el­látottsági szint, bár a helyi adottságok tekintetében elég nagyok az eltérések. Működik a kerületben bérházban levő, lakótelepi és önálló udvarral, kerttel rendelkező óvoda is. Mégis mindegyiket kellemes hangulat, barátságos, ottho­nos légkör és kulturált, eszté­tikus környezet jellemzi. Ez pedig egy dologgal magyaráz­ható: a nevelő testületi kö­zösségek — beleértve a peda­gógusokat és a technikai dol­gozókat — igazi értelemben vett közösségekként működ­nek. Pedig igazán nincs könnyű dolguk! Bár budapes­ti viszonylatban nem állunk rosszul, elég jelentős a rela­tív létszámhiány. Sok a fia­tal munkatársunk — szülési szabadság vagy gyes miatt gyakran kell számolnunk a kiesésükkel — és szép szám­ban van nyugdíjas korú dol­gozónk is, de a középkorosz­tály hiányzik. Ezért is mond­ható szerencsés megoldásnak — s ez ma már bevált forma — az összevont óvoda intézmé­nye. Több kisebb óvoda egy­személyi irányítása megol­dást nyújt a gazdaságosabb és pedagógiailag is egysége­sebb vezetésre. A kerület 25 tanácsi óvodája közül mind­össze kettő önálló, a többi már összevontan működik. A vezetők nagyon jól gazdál­kodnak a rájuk bízott anya­gi eszközökkel, ami már azért sem tekinthető könnyű fel­adatnak, mert a fenntartási költségek szinte évről évre emelkednek, a költségvetési keret viszont alig-alig. — Többek között ezért is van nagy jelentősége annak a segítségnek, amelyet az „Egy üzem — egy intézmény” mozgalom keretében nyújta­nak a kerület vállalatai, üze­mei. A jelenlegi - gazdasági helyzetben ez minimális pénzbeli és sokkal inkább társadalmi munka jellegű tá­mogatást jelent. Ez utóbbira egyébként jóval nagyobb szüksége is van az óvodák­nak, hiszen köztudott, hogy milyen nehéz ma a karban­tartási munkákhoz megfelelő szakembereket találni. Az üzemekben pedig ez a lehető­ség többnyire adott. — Sajnos még nem min­denhol tekintik elsőrendű feladatnak a társadalmi szer­ződés betartását, de akadnak olyan vállalati kollektívák is, amelyek példamutatóan telje­sítik önként vállalt kötelezett­ségeiket. így például a Kis­motor- és Gépgyár, a Fővá­rosi Felvonójavító Vállalat, a Kohászati Gyárépítő, az Elektromos Művek, a Hűtő­gépgyár dolgozói. Az említett gyárak, üzemek dolgozóinak nem kis részük van abban, hogy az általuk patronált óvodák a nehézségek ellenére is fogadni tudták a gyerme­keket. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben — a gyermekek javára, mindany- nyiunk hasznára — tovább erősödnek. Dák Andrea Róna Emy alkotásaiból, könyvillusztrációiból — a 7/3-as gyer­mekkönyvtár szervezésében — kiállítást rendeztek a József Attila Művelődési Központban ANGYALFÖLD *

Next

/
Thumbnails
Contents