Angyalföld, 1983 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1983. január / 1. szám

MEGOSZTJUK GONDJAINKAT A KERÜLET LAKOSSÁGÁVAL Beszélgetés Deák Gáborral, az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkárával A közelmúltban a kerületi pártbizottság értékelte a XII. kongresszus óta eltelt csaknem három esztendőt. Ebből az al­kalomból az anyag tartalmáról, a tapasztalatokról kérdeztük Deák Gábor elvtársat, az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának első titkárát. — Mindenekelőtt: mit tud­na elmondani erről a három évről? — A kongresszus óta eltelt három évben a gyorsan válto­zó körülmények nagy erőpró­ba elé állították pártszerveze­teinket és mindenkit, aki fe­lelősen gondolkodik és cse­lekszik. Munkánk mércéjét a nemzetközi helyzet feszültebbé válásához, hazánk külgazdasá. gi viszonyainak a vártnál ked­vezőtlenebbül alakulásához, valamint ahhoz igazítottuk, hogy az elért életszínvonalat a XII. kongresszus célkitűzései­nek megfelelően megőrizzük. E bonyolult helyzetben az el­igazodás lehetősége is nehe­zebbé vált, és szükségesnek látszik, hogy kritikusabban ér­tékeljük tevékenységünket. A pártmunka ehhez úgy ad ke­retet, hogy még nyíltabban, még őszintébben megosztjuk gondjainkat a kerület lakos­ságával, hogy mindenki vilá­gosan lássa valós helyeztünket. Felelős, országos méretekben való gondolkodás másképpen nem képzelhető el. — Az említett gondok elle­nére kerületünk szemmel lát­hatóan szépül, fejlődik, s la­kosságunk joggal büszke a ke­rület úgyszólván előtte kiraj­zolódó, szemlátomást átalaku­ló, új arculatára. — Az angyalföldiek szeme valóban nem csal. A főváros — VI. ötéves tervre vonatko­zó — pénzeszközeinek megkö­zelítően egyhatod része épül itt be. A kerület dinamikus fejlődése nem torpant meg. Fejlesztési terveink rendsze­ressé vált társadalmi vitában születtek, és értékes, jól hasz­nosítható javaslatokat hoztak felszínre. Továbbra is keres­sük, feltárjuk a területen ki­aknázható tartalékokat; — Szembetűnő eredmény a lakásépítés előrehaladása, az eddigiek során 6000-nél több új lakás felépítése, — ez kül­lemében is megváltoztatta a kerület arculatát. A kerület­ben olyan nagy fővárosi köz­lekedési beruházások folynak, mint a metróépítés, az Árpád- híd felújítása, vagy a Róbert Károly körút korszerűsítése. A lakóházak felújítása, korszerű­sítése is nagyon sokba kerül. Mindezt jó érzéssel nyugtáz­zák az itt élők, s természete­sen mindez kedvező irányba befolyásolja a hangulatukat is. Javuló életkörülmények — Az említett építkezések persze sok kellemetlenséget is okoznak. Ezek az új születésé­vel járó fájdalmak. Éppen ezért a lakosság — a rendsze­res várospolitikai agitáció eredményeként — a pillanat­nyi kényelmetlenségeket álta­lában tudomásul veszi. Ezzel párhuzamosan azonban van­nak olyan tényezők, amelyek kritikus fogadtatásra találnak, amelyek valóban mindany- nyiunkat bosszantanak. A szer­vezetlenség, a pazarlás — ide sorolnám a lakosság minden­napi' életét felkavaró figyel­metlenség egyedi jelenségeit — senkit nem érintenek kö­zömbösen. Éppen ezért a ke­rületi pártbizottság és a ta­nács — az építőkkel és a be­ruházókkal kialakított mind rendszeresebb, javuló kapcso­lat útján — őszintén arra tö­rekszik, hogy az építkezési te­rületeken lakók lehetőleg ke­vesebb bosszantásnak, nyu­galmukat zavaró idegeskedés­nek legyenek kitéve. — Az emberek egy része nem a nagyberuházásokon mé­ri le saját helyzetét. — Életszínvonal-politikánk­ban a reális célkitűzés az volt, hogy az elért színvonalat meg­tartsuk. Az életszínvonal és a pénzben kifejezhető anyagi juttatások közé nagyon sokan egyenlőségjelet tesznek. Már­pedig az utóbbiról azt tudjuk felelősen mondani, amit a kongresszus: az elért szintet meg kell őrizni, s az életszín­vonalnak más, az anyagi fo­gyasztáson túlmenő elemeiért, mindenekelőtt az életkörülmé­nyek javításáért többet kell tennünk. E szempont határo­zottabban tükröződik az el­múlt három év munkájában. A fejlesztések sorrendjét ési ütemét tekintve — a lakosság igényeit számba vevő és a nyílt várospolitikán alapuló intéz­kedési terv alapján — a VI. ötéves terv első két évében a gyermekintézmények kerültek az első helyre, 260 bölcsődei, valamint 550 óvodai férőhely átadásával a legégetőbb gon­dokat sikerült megoldani. Az általános iskolákban egymű- szakos tanítás folyik. Az el­kerülhetetlenné vált körzetmó­dosításokat körültekintő előké­szítéssel hajtották végre. Is­koláink — vállalva a kísérlet­tel járó fokozott nehézségeket — más kerületekhez képest egy évvel hamarabb álltak át az ötnapos1 tanítási hétre. Az is­kolákban folyó nevelőmunká­ban pozitívan hat a pedagógu­sok fokozódó társadalmi meg­becsülése; közéleti aktivitásuk és szakmai felkészültségük a kerület igen nagy erőforrását képezi. — Megkülönböztetett figyel­met fordítunk a kerületben élő időskorúak helyzetére. E té­mát pártbizottságunk — széles körű vizsgálat útján — az egyik PB-ülés napirendjére tűzte, melynek nyomán javas-; 2 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents