Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1982. november / 3. szám

A népfront 25 éve — Angyalföldért „A kormányzás egypártrendsze- rének fenntartása mellett szükség van egy erős és széles népfrontra, amely az ország hazafias, haladó erőit tömöríti a munkásosztály, a párt és a kormányzat köré.” (Az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. november 2-i határozatából.) Újjáalakulásának negyedszáza­dos évfordulóját ünnepli ez év­ben a Hazafias Népfront. Maga a kifejezés tulajdonképpen a máso­dik világháború idejéből szárma­zik: akkor az országölő erők el­leni összefogást jelentette a bé­kéért, társadalmi osztályra, va­gyoni helyzetre, vallásra, világ­nézetre való tekintet nélkül. Bé­kében legtömörebb megfogalma­zása annak, hogy a béke megőr­zésére, nyugodt életünk körül­ményeinek megteremtésére, fej­lesztésére minden embernek van tennivalója s a társadalom e munkában minden tagjára szá­mít az emberek zenés-műsoros elő­adásra. Házról házra járták te­rületüket az aktivisták — a nép­front előtt könnyebben megnyíl­tak az ajtók — és szűk körű ösz- szejöveteleket tartottak. (Ki hin­né, hogy a nem sokkal később megjelenő első televíziókészülék köré sereglő családok, baráti kö­rök ezeken a hagyományokon váltak afféle társadalmi „mikxo- fórumokká”?) Megalakultak — akkor még a nőtanács kebelén — a szülői bi­zottságok. Bölcsődés, óvodás, is­kolás gyerekek szüleit tömörítet­ték ezek a szervezetek, s a napi teendők ellátása közepette érle­lődött szoros kapcsolat e bizottsá­gokban különböző világnézetű, foglalkozású, anyagi körülmé­nyek között élő emberek között. A nőbizottságnak — 1970 óta a Hazafias Népfront keretei kö­zött működik — a mai napig nagy szerepe van a népfrontmun­kában, általa a legszélesebb réte­gek találnak utat a társadalmi feladatokhoz. Egy-egy varrótanfo­lyam, csecsemőápolási előadás, diétás tanácsadás „politikusabb” ma is bármilyen értekezletnél. Ró der Mihályné, a Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsá­gának alelnöke így emlékezik vissza: „A szocialista nemzeti egység megteremtése a minden­napok nyelvén azt jelentetté, hogy egy-egy nőbizottság felöl­töztetett néhány intézeti gyereket, kifestette az óvodai termet, öre­geket, betegeket látogatott.” Frey Endrének, a kerületi bi­zottság alapító titkárának ötlete LÁTOGATÁS A KENYÉRGYÁRBAN A negyedszázad előtti munka­kezdésre emlékeznek beszélgeté­sünk részvevői: Matúz László, aki csaknem egy évtizeden át a népfront kerületi bizottságának titkára volt, most a kerületi nép­frontbizottság elnöki tisztét tölti be: Lakatos Dezső, a munkás- mozgalom régi harcosa, a kerü­leti bizottság alelnöke; Roder Mihályné, a nőmozgalom kipró­bált, régi aktivistája, ugyancsak a kerületi bizottság alelnöke, va­lamint Fekete Béla, a kerületi bizottság tagja, körzeti nép­fronttitkár. Mint ők mondják: Angyalföldön 1957 őszén ugyan­úgy látott munkához a Hazafias Népfront, ahogy szerte az or­szágban. Néhány „hivatásos” ve­zetővel, akiket ritkán lehetett a szerényen berendezett „irodá­ban” találni — és sok-sok akti­vistával, akik szervezték, mozgó­sították a lakóterületen azokat is, akiket a korábbi évek rossz ér­telmében „osztálytiszta” politi­kája a társadalmi tevékenység perifériájára szorított. A megvál­tozott légkört már az első nép­frontbizottság összetétele is hí­ven tükrözte: tagjai közt ott volt a református lelkész, a katolikus plébános, s mellettük művészek, iparosok, háziasszonyok is szép számban. Az ellenforradalom szelén úrrá lett már a munkásíkerület, a gyá­rakban folyamatos volt a terme­lés, mind megbízhatóbb lett az ellátás. A nagyhamgúák elcsende­sedtek. a kedélyek megnyugod­tak. Napirendre kerültek a min­dennapok gondjai. A lezajlott eseményeik értékelé­se után a biztos jövő felvázolása a népfront feladata volt. És eh­hez fórumokat kellett teremteni! Angyalföldnek — az országban elsőként — akkor már volt mű­velődési központja. A „József At­tilában” szombat, vasárnap dél­utánonként százává! jöttek össze A kerületi népfrontbizottság tér kalauzolta a próbaüzemet tagjainak egy csoportja több folytató, korszerű berendezé- körzcti vezető társaságában Iá- sekkel felszerelt üzemben és fogatáét tett az új Észak-pesti tájékoztatta őket a kenyérgyár Kenyérgyárban. A vendégeket munkájáról. m üzem főmérnöke, Csémi Pé- (Hégrátb Gyula felvétele) volt, hogy a népfront készíts­jegyzéket a kerületben műkő- kisiparosokról. A mesterember- örömmel jelentkeztek a listára, kapualjakban kifüggesztett né sor pedig jód jött a lakóknak, 1 ilyen-olyan szakmunkáira vi szükségük. Az 1960-as választójogi te vény új feladatokat bízott a né frontra. Neve szinte egybeforrt választásokkal: a tanácsi, válás tási demokratizmus jelképé vált. Jelentős fordulat volt népfrontmunkában az 1973-b bekövetkezett szervezeti változ is: a körzetek nagyobb feladai kát kaptak, s a kerületi bizotts feladata a körzeti tevékenys koordinálása lett. Fekete Béla, a XIII./l. körz ti népfrontbizottság titiká mondja: „Kisebb területen kön nyebb megismerni az emberek És könnyebb a bizalmat megsz rezni. Okos, értelme^ célokért r is lehet mozgósítani, csak jobb kell szervezni, célratörőbben t möríteni az érdekeket.” Mondják, manapság kevés mozgékonyak az emberek, z: kózottabban élnek a családok. I kete Béla és a másik tizennyi körzeti titkár azt vallja: csak feladatok változtak és termés: teSen másként kell azokat vég: hajtani. Angyalföld északi részén Gyöngyösi úttól a kerület ha ráig új. sokemeletes házak ép tek. A népfrontaktivisták m azon fáradoznak, hogy az új p gárok vérbeli angyalföldiek váljanak — legtöbbször a közös végzett munka eredménye az „ alakulás”. A 2-es körzetber környezetvédelem területén éri el kimagasló eredményeket: a lyamatosan fiatalodó terülel most azt a célt tűzték ki, hogj kismamákat is bevonják a mi kába. Az Árpád-hídfő környék jégpályát építenek telente a g: rekeknek. A 6-os körzetben m< szervezték, hogy az idős lak apró-cseprő javítási munkáit népfront aktivistái végzik el, n sutt kiállításokat rendeznek körzetben élő nyugdíjas áss nyok kézimunkáiból. Nagy sdk van az úgynevezett „A lakos: kérdez — az IKV válaszol” fó: moknak, de szívesen járnak emberek író-olvasó találkoz is. És nem kel nagyon agitál ha arról van szó, hogy a kil zott festékkel ki-ki saját ajta lefesse, a lakóik örömmel áld nak időt, hogy szebb, rendez tebb legyen a ház, amelyben nék. A népi, nemzeti egység ma s Jelent mást, mint korábban: s vétség a békés szocialista vőért, a jé szándékú, alapv kérdésekben együtt gondolikí emberek szövetsége. WnhMif Csozs: AN

Next

/
Thumbnails
Contents