Angyalföld, 1982 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1982. június / 2. szám

Fiatal képzőművészek tárlata Mintegy két éve már, hogy az újonnan épített Dráva ut­cai műtermekben alkotnak a művészek. Eddig úgy tűnt — elszigetelten. Nem nagyon hal­latták a hangjukat és kiállí­tásuk sem volt a kerületben. Néhány hete azonban rep­rezentatív tárlattal lepték meg a képzőművészet kedvelőit. A tizenöt fiatal művész mind­egyike — bátran mondhatjuk — „a névjegyét” vitte el a párt- bizottság székháza első eme­leti folyosóinak falára. Olyan festők, szobrászok, grafikusok ők, akiknek már kialakult a művészi világuk, s amit pro­dukálnak, szerves része ma­gyar képzőművészetünknek. Elmélyülten és nem lokálisan vizsgálják az élet, a világ problémáit, társadalmunk és az egész emberiség jövőjét. Politikus, elkötelezett művé­szet tehát az, amit ők csinál­nak. A kiállítást Kádár elv­társ is megtekintette, kerüle­tünkben tett látogatásakor. Polgár Csaba vörös nap­szimbóluma — Kovács Péter Betonlakók című figurális ké­pének urbanizációs moralizálá- sa — Szabó Zoltán monumen­tális Igényű, humánumot, sze- retetet sugárzó anya-gyerme­ke — Katona Zsuzsa plaszti­kus, finoman archaizáló port­réi — Dienes Gábor intim em­bercsoportja, mely a rene­szánsz ember és a jelen tech­nikai fejlettségének ellent­mondásos összevetése — Dobi Piroska freskószerű táblaké­pe, allegorikus, expresszív ere­jű figuráival, — Komáromi Györgyi épületek díszítésére is használható mivesen megmun­kált rézplasztikája — Luzsi- cza Lajos dekoratív színvilágéi, erőteljes formaképzésű, he­gyes-dombos tájképei — Nagy Gábor érzékeny, olykor gro­teszk rajzai, jellegzetes típu­sai — Gyurcsek Ferenc dina­mikus, zárt, tömör, tömbsze­rű kompoziciói— Tölg-Molnár. Zoltán konstruktív szemléletű, szinte tudományos axiómákba fogalmazó, törvényszerűsége­ket kereső, tisztaságra törek­vő festészete — Kiss Zoltán László izgalmas festői nyelve­zete, kulturált színvilága, — Bányai Gizella színművekhez készült igényes illusztrációi — Búzás Árpád dekoratív, gyári üzemrészeket megele­venítő zománcai, élő, növényi mozgást, vegetációt ábrázoló gobelinjei, mind-mind hűen reprezentálják és bizonyítják, hol is van a helyük ezeknek a művészeknek. Csavlek András, fiatal Mun- kácsy-díjas festőművész kezde­ményezte ezt a kiálltást. Ne­utron árnyék című alkotásán valamiféle feszültséget keres s próbál kifejezni. Az ember által létrehozott erők fejünk feletti lebegésére, az élet és eltűnése közötti ellentmondás­ra irányítja figyelmünket, ami- koris csupán árnyékként áb­rázol bennünket a falon. Va­lamennyiünk felelősségére utal, s arra: élnünk lehet, de visz- szaélnünk nagyon veszélyes a magunk teremtette tudomá­nyok eredményeivel, amelyek olykor már félelmet-szoron- gást keltenek bennünk, s el­lenségünkként önmagunk el­len fordíthatók. — Nyitottak vagyunk s kell legyünk a világ politikai ese­ményeire is — mondja Csav­lek András beszélgetésünkkor. ■— Természetesen nem szeret­nénk a kisebbnek látszó, ke­rületünkben adódó problémák elől sem elzárkózni. Mi főváro­sunk egyik legiparosodottabb munkáskerületén dolgozunk, alkotunk. Jó lenne, ha élő kapcsolatot, kontaktust tud­nánk létrehozni a vezetőkkel, az üzemekkel, a gyárakkal. — Fiatal erők indultak Itt, ésszerűen, a lehetőségeket fel­ismerve — lévén, hogy a szán­dék is megvan —, igazán ki lehetne s előbb-utóbb ki kell ezt használnunk nejünk is és a vezetőknek is. Lelkesen, sok tervvel, teli reménnyel kezd­tük a munkát két évvel ez­előtt. összpontosítani, haszno­sítani kellene tehát azt a szel­lemi energiát, ami a művé­szekben van. Ennek első, fon­tos és meghatározó állomása lehetne az üzemekkel kialakí­tott közvetlen kapcsolat. Hi­szen ismerve egy-egy üzem munkáját, figyelembe véve profilját, élve a technikai lehe­tőségekkel, eszközökkel — amelyek a műtermekben nem adottak — hozhatnánk létre dolgokat. Még azt is el tud­nám képzelni, hogy bizonyos termékek szín- és formakiállí­tásánál kikérnék a vélemé­nyünket, a munkahelyek meg­tervezésébe bevonnának min­ket. Így nemcsak a műterem jelentené az ittlétünket. — Az egymás keresése, az élő párbeszéd, áz együttgon­dolkodás felderíthetne újabb problémákat is. S azt hiszem, jelentős anyagi ráfordítás nél­kül is megoldhatnánk bizonyos feladatokat. Apróságokkal ugyan, de közkinccsé váíhat- na-válna a művészet. Deák Gábor, a pártbizottság első tit­kára lelkesen támogatta, s ve­lem együtt ő maga is kezde­ményezte a képzőművészek kollektív bemutatkozását. Nyi­tottsága, korszerű látásmódja, kontaktuskeresése arra enged következtetni, hogy a vonat, ha lassan is, elindult, s re­méljük, ütemesen halad majd mindig előre. Csorba Mária Reich Károly grafikusművész kiállítása Az ünnepi könyvhét alkal­mából a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár 7/3-as gyermek- könyvtára rendezte meg Reich Károlyra hazánkban és határ rainkon túl is ismert grafikusr művész és könyvillusztrátor kiállítását a Tüzér utcai Álta­lános Iskolában. A színhely és a rendezés méltó volt Reich Károly művészetéhez, mely igen közel áll a gyermekek világához, gondolkodásához. Leheletvékony, finoman ívelt tollrajzai tele vannak lírával, humorral és szívhez szóló ked­vességgel. Művészi illusztrációi híven tükrözik a költők ver­seinek, az írók gondolatainak hangulati motívumait — ezt emelte ki a művész munkás­ságát méltatva dr. Szíj Rezső művészettörténész is, a május 28-i megnyitón mondott be­szédében. Kodály Zoltán írta le ezt a gondolatot: „Minél hosszabb a gyermekkor, annál harmoni­kusabb és boldogabb lesz a felnőtt élete.” Reich Károly művészete ezt a gondolatot testesíti meg, immár évtizedek óta. A művésznek az idén ez volt a harmadik kiállítása\, amelynek sikeréhez szívből gratulálunk. (b. a.) „ ANGYALFÖLD 9

Next

/
Thumbnails
Contents