Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. március / 1. szám
Vita a VI. ötéves terv kerületi koncepciójáról nyújtanak pótolhatatlan, nélkülözhetetlen segítséget. A VI. ötéves tervben nem kezdenek a kerületben látványos, új beruházásokat. A tervidőszakban tovább folytatódik az V. ötéves tervben megkezdett célcsoportos és magánerős lakásépítés; a metró építésének folytatása pedig lehetővé teszi a kerület közlekedésének teljes rekonstrukcióját. A tervszám: csaknem 7 ezer lakás! Ennyi épül majd fel részben a Vizafogón és a Szegedi—Országbíró utcai lakótelep, részben a VI. ötéves tervben kezdődő Béke utcai—Tatai úti lakótelep építkezésein. További 1300—1500 munkáslakás felépítéséhez is kijelölték a terepet a Rokolya utca és az újpesti vasútvonal által határolt területen. Hogy pontosan hol, és milyen ütemben várhatók majd ezzel kapcsolatban szanálások — rövidesen erről is tájékoztatást fog adni a kerületi tanács. A kerület a félkomfortos vagy komfort nélküli, szoba-konyhás lakások számát tekintve is „vezet” a fővárosban (a fővárosi átlag 36,5 százalék, a kerületé jóval több: 51 százalék...). A XIII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat az V. ötéves tervben 1,4 milliárd forintos felújítási kerettel rendelkezett: a VI. ötéves tervben ez az összeg 282 millió forinttal nő. Nem mindegy azonban, melyik lesz az a több mint 5 ezer lakás, amit ebből a pénzből felújítanak majd, és hogy a korszerűsítések, a karbantartási munkák, a lakóház-tatarozások vajon mennyi idő alatt készülnek el? Az általános elnökhelyettes részletesen tájékoztatta a fórum résztvevőit a metróépítés kapcsán várható közlekedési változásokról: milyen terelőutakat alakítanak ki, hol lesznek metróállomások, új közlekedési csomópontok, hol és mikor szűnik majd meg a villamosközlekedés. Ismertette azt is, hogy az új lakótelepekhez milyen felszíni létesítmények csatlakoznak, hány óvodai, bölcsődei helyre és általános iskolai tanteremre lesz szükség a VI. ötéves terv végéig. Szóba hozta, hogy a tervek között szerepel három leromlott műszaki állapotú iskola felújítása; megkezdődött a Lehel piac rekonstrukciójának előkészítése. Döntés született a Margit-szigeti napközis tábor sorsáról is: 1981. szeptember és 1982. június között zömmel társadalmi erők közreműködésével gyorsított ütemben, kell lebonyolítani a tábor felújítását. Szó került a vitaindítóban a kerület kereskedelmi és élelmiszer-ellátásáról is. E téren a legkedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis az a paradox helyzet állt elő, hogy az üzlethálózat alapterületét, az élelmiszer-ellátás technikai feltételeit illetően a kerület előkelő helyen áll a főváros kerületei között. Vagyis: sok helyen van apróbb-nagyobb Közért üzlet, egyáltalán nincsenek ellátatlan körzetek — ami önmagában véve jó dolog. Csakhogy: ezek zöme régi, elavult, kis eladótérrel és raktárral rendelkező, úgynevezett egyszemélyes boltocska, ahol többnyire gyér a választék, kevés a tej, nincs friss kenyér, akadozik az áruellátás, s némelyik olykor hónapokon át — eladó híján — zárva tart. Amelyik nyitva van, annak a nyitvatartási ideje sem igazodik az ott lakók igényeihez ... Tulajdonképpen ez volt az a téma, ami mellett a vita résztvevői leginkább letették a voksukat. A csaknem 20 hozzászóló közül alig akadt olyan, aki ne tette volna szóvá — meglehetősen szenvedélyes hangon —: itt lenne végre az ideje annak, hogy a kerületi tanács felelős gazdaként konkrét lépéseket tegyen a helyzet gyökeres megváltoztatására. Ha kell, keressék meg a Közért Vállalat illetékes vezetőit, vonják be a rendszeres üzlet-ellenőrzésekbe az eddiginél nagyobb számban a népi ellenőröket, ahol lehet, akár a raktár rovására is bővítsék az eladóteret, vonják felelősségre az eddigieknél határozottabban azokat a bolti eladókat, akik rendszeresen, szemérmetlenül megkárosítják a vásárlókat. A kerületi tanács elnökihelyettese válaszában elmondta, hogy a Közért Vállalat sincs túlságosan könnyű helyzetben, hiszen az 110O fős vállalati létszám az utóbbi években 680-ra csökkent. A megoldás útját a kerületi tanács vezetői abban látják, hogy a vendéglők bérbeadásához hasonlóan, néhány kisebb élelmiszer-árusító közértüzletet is mielőbb bérbeadjanak. Ez a szerződéses forma természetesen nem a kapitalizmus valamiféle „restaurációja”, egyszerűen arról van szó, hogy érdekeltté kell tenni a vállalkozó kedvű kereskedőket, tartós javulást csak így lehet elérni. Szóvá tették többen azt is, hogy az öregek orvosi ellátásában, helyzetük, életkörülményeik javításában is lényeges változást várnak az elkövetkezendő öt esztendőben. Egyesek úgy vélik: az öregek „kiszorulnak a kerületből”, a kultúrházakban nem szívesen látják őket, s nincs egy' olyan olcsó étterem, ahol megegyenek egy ebédet, vagy egy jóízű vacsorát, nincs egy kulturált hely, ahol megigyanak egy korsó sört. Sokan Újpestre járnak át, ott még van kiskocsma, ahol 16 forintért is kapnak menüt. Takács Lajos a vita összefoglalójában elmondta: miután a VI. ötéves terv- koncepció alapvető kérdéseit nem érte bírálat, ezt egyetértésként könyveli el. — Be kell azonban látnunk — hangsúlyozta —, hogy anyagi eszközeink végesek. A fővárosi tanács 60 milliárd forintjából csaknem 8—10 milliárd forint jut Angyalföldnek, ez pedig nem is kevés. Ebből természetesen a kerület idős lakói is részesülnek, elég, ha a Róbert Károly körúti kórház 400 ágyas új pavilonját, vagy a szakorvosi rendelőintézet felújítását említem. Növeli a kerületi tanács a szociális segélyek összegét, széles körű társadalmi akciót szervez a magatehetetlen öregek ápolására, ellátására, a VI. ötéves tervben pedig várhatóan felépül egy nyugdíjasház is, azok számára, akik ragaszkodnak az önállósághoz, de ugyanakkor támogatásra, gondoskodásra szorulnak. íme, a XIII. kerület fejlesztésének öt esztendőre szóló programja. Az, hogy teljesüljön, mindannyiunk közös ügye. A végrehajtás a kerület lakóitól nemcsak az egyetértést, hanem az aktív közreműködést is igényli. Révai Valéria ANGYALFÖLD 5 Itrcn lesz az Arpád-híd pesti hídfője a híd korszerűsítésének befejezése és a metróállomás megépítése után
