Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1981. december / 3. szám
NAPIRENDEN: AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A kerületi népfrontbizottság kibővített ülésen foglalkozott Angyalföld egészségügyi ellátásának helyzetével, a fejlesztés távlati elképzeléseivel. A témának dr. Tóth Kovács János, a XIII. kerületi Tanács egészségügyi osztályának vezetője volt az előadója Mellette olyan jelentős szakértők ültek, mint dr. Benkö László, a Szegedi úti szakorvosi rendelőintézet vezető főorvosa, dr. Csontos Endre, a Madarász utcai Csecsemő- és Gyermekkórház főigazgató-helyettes főorvosa, dr. Fövény Mihály, a Róbert Károly körúti kórház és rendelőintézet főigazgató főorvosa, dr. Hegyi Antal, a Visegrádi utcai szakorvosi rendelőintézet vezető főorvosa, dr Juhász István, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás vezető főorvosa és dr. Pásztor György kerületi főgyógyszerész. Eredmények és gondok Dr. Tóth Kovács János rövid bevezetőt tartott s ebben az egészségügyi szolgálatnak a kerület szakvezetői által jól ismert problémáit vázolta. Elmondotta, hogy az integráció bevezetésével a tanács egészségügyi osztályának gondja némileg csökkent, mivel az addig kerületi kezelésben működő gyógyító-megelőző intézmények mind a Fővárosi Tanács irányítása alá kerültek. De hozzátette, hogy — bár a közvetlen irányításért nem a kerületi egészségügyi osztály felelős — megmarad számukra az ellenőrzés joga és kötelessége. Ennek a feladatuknak eredményesen mindenekelőtt a lakosság véleményének, tapasztalatainak ismeretében tudnak eleget tenni. Az ún. integráció szervezése mintegy négy-öt évvel ezelőtt kezdődött el. Célja a kórház, a szakrendelők és a körzeti rendelők olyan jellegű összevonása volt — a betegek érdekében —, mely megkíméli őket a felesleges utaktól, a megkettőzött vizsgálatoktól, minden elkerülhető tortúrától. Az integráció valójában 1981. január 1-től vált teljessé. Nyolc hónap alatt elért eredményeit korai lenne még értékelni, a jelek azonban biztatóak. Már most megállapítható, hogy a XIII. kerületben a szakmai ellátás javult, annak ellenére, hogy még rengeteg a probléma. Sok a korszerűtlen, elöregedett körzeti rendelő. És bár a Szegedi úti szakorvosi rendelőintézet csaknem új, minden igényt kielégítő korszerű intézmény, annál több a gond a Visegrádi utcai szakrendelőben. Felújításában, átépítésében igen sok az előre nem látott technikai nehézség. Elismerésre méltó, hogy a rendelések mégsem szünetelnek, egy pillanatra sem, viszont ide-oda kell irányítani a betegeket és legtöbbször egyik napról a másikra. Az előadó arra kérte az értekezlet résztvevőit: kérjenek türelmet és megértést mindazoktól, akik a Visegrádi utcai szakrendelőben bolyongva keresik az építkezés miatt át- meg áthelyezett osztályokat, nyugtassák meg azokat, akiknek várakozniok kell a kórházi ágyra, mivel a Róbert Károly körúti kórházban újabb elöregedett épületet kellett bezárni és a folyó építkezés befejezésének még a határideje sem ismeretes. Elismeréssel beszélt az egészség- ügyi dolgozókról, akik ilyen nehéz körülmények között is helytálltak, valamint az Orvostovábbképző Intézetnek és a Honvéd Kórháznak a kerület számára nyújtott jelentős szakmai segítségéről. Közölte, hogy a Gyöngyösi úton jelentős társadalmi munkával készült el a gyermekorvosi rendelő. A gyógyszertártól az iskolaorvosig Mivel a hallgatók alaposan felkészültek, az előadást követően valóságos kér- désözön záporozott az elnöki asztal felé. Az iskolaorvosi ellátásról, az üzemorvosok munkájáról, a körzeti orvosi rendelők jövőjéről érdeklődtek, bírálták a korszerűtlen szakrendelőket, kevesell, ték az öregekkel való törődést, javasolták á Vöröskereszt aktíváinak bevonását az egészségügyi ellátásba. Dr. Tóth Kovács János rövid összefoglaló válasza után átadta a szót kollégáinak, hogy ki-ki szakterülete szerint felelhessen a feltett részletkérdésekre. Dr. Pásztor György közölte, hogy Budapest többi kerületével összehasonlítva a XIII. kerületben jó a gyógyszertári ellátás. A gyógyszertárak elhelyezése olyan, hogy minden lakóterületről viszonylag könnyen megközelíthetők. ÖTNAPOS MUNKAHÉT AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKBEN 1982. január 1-től a kerület egészség- ügyi intézményeiben és bölcsődéiben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Természetesen gondoskodnak arról is, bogy a hétvégi szabad napon munkát végző anyáknak szombaton is legyen hova vinniük kisgyermeküket, s a sürgős segítséget igénylő betegek sem maradnak orvosi ellátás nélkül. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az ügyeleti rendről, a megváltozott rendelési, bölcsődei nyitvatartási időkről stb. az érintett intézményekben december közepétől kifüggesztendő hirdetményeken kapnak majd részletes tájékoztatást. Érdemes tehát a hirdetőtáblákat figyelemmel kísérni! Különösen ügyelnek arra, hogy az ügyeletesek minden területet el tudjanak látni. Dr. Csontos Endre egyetértett azzal, hogy az iskolaorvosi ellátás nem megfelelő. Javítására Ígéretet sem tudott tenni, mindaddig, amíg nincs olyan gyermekorvos, akinek elsődleges feladata az iskolaorvosi teendők ellátása. A gyermekorvosoknak jelenleg heti 8— 12 órájuk jut erre a munkára és ez nem elég ahhoz, hogy együtt éljenek az iskolával. A körzetek száma csökken Dr. Fövény Mihály az orvosi ellátás általános számadatairól is szólt. Jelenleg 60 körzeti rendelő működik a kerületben, a korábbi 66 helyett, számukat azonban tovább kell csökkenteni, mivel a kerület lakossága a nagyarányú építkezések ellenére is tovább csökken. Az előírás az, hogy egy körzeti rendelőnek mintegy 2000 lakost kell ellátnia. Szóit az ötnapos munkahétről, ami természetesen az egészségügyi dolgozókat is megilleti, anélkül azonban, hogy ezt az ellátás megsínylené. Bejelentette, hogy 1982-től mindkét szakrendelő intézetben szombatonként szűkített műszak lesz, és mellette körzeti ügyelet is. Dr. Hegyi Antal azokat nyugtatta meg, akik a körzeti orvos és a kórház kapcsolatáért aggódtak. Most a körzeti orvosoknak módjuk van kórházban fekvő betegüket látogatni, állapotukat figyelemmel kísérni. A kardiológiai gondozás javasolt bevezetését feleslegesnek mondotta, miután abba az öt betegségcsoportba, amelyet gondozni a körzeti orvos köteles, a kardiológia is beletartozik. Statisztikai adatokkal is megnyugtatta a hallgatókat: ezek szerint a szív és érrendszeri betegségek száma valamennyi betegség között mindössze 4,6 százalék. (Igaz, hogy halálokként ugyanez már 50 százalékkal szerepel.) Ahol a társadalom segíthet A magányos, idős emberek problémáit megoldani nem lehet egyedül az orvos feladata, akinek erre elegendő ideje sincs, hiszen 10 millió magyar ember évente mintegy 120 millió alkalommal keresi fel az orvost. Ez az a terület, ahol a Vöröskereszt jelentősen segíthet, s a vöröskeresztes szervezetek munkáját amúgy is segíteni köteles a körzeti orvos. Matúz László, a Hazafias Népfront kerületi bizottságának elnöke zárszavában köszönetét mondott a megjelenteknek. A hallgatók is egyetértettek vele abban, hogy minden válasz külön kis előadással ért fel. Aki tehát figyelt és jegyezgetett, válaszolni tud a lakóterü- tén felmerülő kérdésekre. Pataki Mária 4 ANGYALFÖLD
