Angyalföld, 1981 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1981. március / 1. szám

Tanácstagi beszámolók előtt Az 1980. júniusában megválasztott tanácstagok ez év április 21. és június 10. között tartják meg első tanácstagi beszámolójukat. A tanácstörvény 38. §-á értelmében ugyanis legalább évente egyszer be kell számolniok választóik­nak a tanács testületi munkájáról és a saját tanácstagi tevékenységükről. A beszámolóra olyan időpontban ke­rül sor, amikor az újonnan megválasz­tott tanácstagok mögött nem egészen egy év tevékenysége áll. Választóikkal való találkozásukon azonban mégis bő­ven lesz mondanivalójuk. Megbízatásuk idejére esett ugyanis az V. ötéves terv sikeres befejezése. Ez az ötéves' időszak Angyalföld életében olyan dinamikus fejlődést hozott, amilyenre korábbi tör­ténetében sohasem volt példa. Tanácstagjaink számadása tehát ez­úttal tartalmazza majd annak összegzé­sét: mivel gazdagodott a kerület 1976— 1980 között, mit tett a tanács az elmúlt tervidőszakban a lakosság életkörülmé­nyeinek javításáért. Szólnak majd ter­mészetesen arról is: a fejlődés gyors üteme — a nagy számban felépült új lakások, gyermekintézmények, kereske­delmi és szolgáltató egységek, szakor­vosi rendelőintézet és még sok egyéb létesítmény ellenére — még nem oldot­ta meg a kerület minden gondját. Ma­radt hót tennivaló az előttünk álló évekre is. A kerületi tanács már az elmúlt év befejezése előtt megvitatta a VI. öt­éves terv kerületfejlesztési koncepció­ját. A koncepciót azóta széles körben megtárgyalhatták a tömegszervezetek aktivistái s a kerület lakói is. Most, a lakossággal való találkozás alkalmával a tanácstagoltnak módjuk lesz eszme­cserét folytatni beszámolójuk részvevői­vel arról is, hogyan formálódott az el­múlt években a szűkebb lakóhelyi kör­nyezet képe, s milyen változások várha­tók a következő tervidőszakban. A beszámoló módot nyújt arra is, hogy a választók véleményt nyilvánít­sanak a tanács és saját tanácstagjuk munkájáról. Egyben az is szóba kerül majd: hogyan tudnak az üzemek, in­tézmények dolgozói és kerületünk lakói maguk is tevőlegesen közreműködni Angyalföld további gyarapításában, szé­pítésében. Tanácstagjaink csaknem felének — akik 1980 júniusában kaptak először bi­zalmat a választóktól — ez lesz az első számadása. Az eltelt háromnegyed év alatt azonban ők is megismerkedtek már választókerületük gondjaival, ba­jaival, s bekapcsolódtak a tanács testü­leti munkájába is. Saját munkájukról is lesz tehát mit mondaniuk; emellett a tanács vb titkársága minden tanácstag számára írásban részletes adatokat szol­gáltat az egész kerület fejlődéséről. A tavaszi beszámolókban segítséget nyújt a Hazafias Népfront is. A körzeti bizottságok és a lakóbizottságok tevé­kenyen közreműködnek a beszámolók megszervezésében, a lakosság mozgósí­tásában. KRÓNIKA Két új óvodával gazdago­dott kerületünk. Január 31-én avatták fel a Gyöngyösi úti is­kola szomszédságában, illetve a Rajk László utcában fel­épült, egyenként 200 férőhe­lyes korszerű óvodákat. Február 28-ig 8818 lakás­igénylő adta be a lakásigényre vonatkozó űrlapját a Béke téri tanácsházán. Közülük 7136 a régi lakásigényét újította meg, 1682 pedig új igénylő. Azok, akik meg nem újították meg a lakásigényüket, űrlapjukat 1981. augusztus 31-ig a jog­folytonosság elvesztése nélkül benyújthatják. ^Vfárom nemzedék együtt emlékezett meg március 22-én a Tanácsköztársaság évfordu­lójáról a Ha^afias^Népfront kerületi székházának tanács­termében. A bensőséges han­gulatú összejövetelen egykori 19-es vöröskatonák, a hajógyá­ri Bánki Donát szocialista bri­gád tagjai és a legifjabb nem­zedéket képviselő KISZ-tagok, úttörők találkoztál^3 Hamarosan új otthont kap kerü­letünk úttörőháza a Dagály u. 15/a. számú, volt ifjúsági klub épületében. Az átalakítás során a Fővárosi Javító Szerelő Vállalat KISZ-tagjai GO 000 Ft értékű tár­sadalmi munkát végeztek a kis üvegpalotában, amelyet a munkák befejeztével az úttörők és kisdo­bosok vehetnek birtokukba. Változások a tömegközlekedésben Ez év tavaszán az északi—déli metró építése miatt a Váci útnak a Dózsa György út és a Róbert Károly körút közti szakaszán megszüntetik a villamosforgal­mat. Az Újpestről jövő 3-as, illetve a Rákospalotáról jövő 55-ös villamosjáratok ez időtől fogva a Váci úti SZOT torony ház előtt létesülő ideiglenes végállomásig közlekednek, s itt fordulnak vissza. A déli irányban tovább utazóknak a következő vil­lamospótló buszjáratok állnak majd rendelkezésükre: a 3/V jelzésű villamospótló autóbuszjárat, amely a Kruzslák Béla utca Váci úti torkolatától a Kruzslák Béla utcán. Teve utcán, Róbert Károly körúton, Vá­ci úton, Dráva utcán. Visegrádi utcán (ellenirányban a Hegedűs Gyula utcán) keresztül a Szent István kör­útig közlekedik; a 33/V jelzésű villamospótló autóbuszjárat, amelynek útvonalát az Árpád híd pesti hídfőjétől a Váci úton, Dráva utcán, Visegrádi utcán (ellenirányban a Hege­dűs Gyula utcán) keresztül a Szent István körútig meghosszabbítják. A Váci úti utasoknak ezután is rendelkezésükre áll majd a 43-as autóbusz, illetve a 43-as gyorsjárat, amelynek végállomását azonban a Vígszínház mellől — ugyancsak az említett közlekedési változásokkal összhangban — áthelyezik a Visegrádi utca és a Ka­tona József utca sarkára. Á Budára utazóknak továbbra is rendelkezésükre áll az Arpád-hídon keresztül a Moszkva térig közlekedő 84-es autóbuszjárat. Ugyancsak a metróépítés folytatása miatt megszűnik a villamosforgalom a Váci útnak az Élmunkás tér és a Balzac utca közé eső szakaszán is. Emiatt a Lehel úti 12-es és 14-es villamosjáratok a Bulcsú ut­cánál létesülő ideiglenes végállomásig közlekednek és innen fordulnak vissza. A Bulcsú utcától a Belváros Irányba a következő villamospótló autóbuszjáratok állnak majd az utasok rendelkezésére; 12/V jelzéssel a Bulcsú utcától a Lehel úton. Csa­nádi utcán. Visegrádi utcán (ellenkező irányban a Hegedűs Gyula utcán 1 keresztül a Szent István kör­útig közlekedő villamospótló járat, továbbá 49/V jelzéssel a Bulcsú utcától az Élmunkás hídon, Rudas László utcán és Bajcsy Zsilinszky úton keresz­tül a Deák térig már 1980 októbere óta közlekedő villamospótló autóbuszjárat. Az említett közlekedési változások 1981. április 1-én üzemkezdetkor lépnek hatályba. Ez év harmadik negyedének kezdetétől a Váci út­nak a Fáy utca és a Dózsa György út közé eső szakaszáról — ugyancsak a metróépítés továbbhala­dása következtében — a közúti forgalmat is elterelik. A terelő útvonalakról lapunk legközelebbi számában adunk majd tájékoztatást« A VI. ötéves terv koncepcióját — a Hazafias Népfront közreműködésével — vitára bocsátotta a kerületi tanács; öt helyen, öt alkalommal megbeszélést tar­tottak a körzetek érdeklődő lakóinak, a tanácstagoknak, a népfront- és vörös­keresztes aktíváknak, lakóbizottsági fe­lelősöknek a részvételével. Az Építőipari Szolgáltató Vállalat Tahi utcai munkásszállásának nagytermében Takács Lajos, a kerületi tanács általá­nos elnökhelyettese tartottá a vitaindí­tót. Hangsúlyozta: az a koncepció, ami az elkövetkező öt esztendő fejlődésének fő vonalait körvonalazza — még nem szentírás! A terv nyitott, nem tartal­maz változtathatatlan szentenciákat. Ha tehát a kerület lakói új és jó ötletekkel állnak majd elő, s ha a megvalósításhoz szükséges feltételek is rendelkezésre állnak — módosulni fog az apparátus szakemberei által kidolgozott, a Fővá­rosi Tanács illetékeseivel összehangolt fejlesztési koncepció. A tanács által kezdeményezett párbeszédnek tehát az volt a nyíltan kimondott célja: a fórum résztvevői mondják el a véleményüket a tanács elképzeléseiről. Az általános elnökhelyettes nem rej­tette véka alá, hogy egy öt évre szóló tervkoncepció kimunkálásának szigorú menetrendje van; számtalan előírást, kialakult szokást kell figyelembe venni. A kiindulási alap természetesen mindig és mindenkor az Igények és a lehetőségek reális számbavétele, s az előző ötéves tervidőszak mérlege: milyen fejleszté­sek történtek a kerületben központi alapból és saját erőforrásokból; milyen gondok maradtak továbbra is megoldat­lanok; milyen párt-, illetve kormány- határozatokat kell figyelembe venni a kerület ellátási mutatóinak alakításá­ban — és így tovább. — Angyalföld — lakóinak számát te­kintve — ma is a harmadik legnagyobb kerülete a fővárosnak. A magas szaná­lási arány miatt azonban a lakosság száma az utóbbi években erősen csök­kent, hiszen sok nagy család, s főként számos fiatal házaspár költözött más kerületekben épült új lakótelepekre. Mindennek az a következménye, hogy a természetes szaporulat alatta marad a budapesti átlagnak. — Azért lényeges szólni erről — ál­lította a tanácselnök-helyettes —, mert a lakosság ellátásának tervezésénél az egyik legfontosabb mutató: milyen kor­osztályt kell ellátni, kinek kell előre tervezni a kerületben? Angyalföldön 35 ezer idős, nyugdíjas ember él: 5500 az óvo­dás korúak és 5000 a bölcsődés korúak száma, az általános iskolába járó gyer­mekek száma pedig megközelíti a 8 és félezret. S ami ugyancsak nem elhanya­golható tervezési szempont: az ipartele­pek számát, s az iparban foglalkoztatot­tak arányát tekintve is első helyen áll a 'XIII. kerület a fővárosban. Ez pedig több vonatkozásban is meghatározó je­lentőségű; hiszen a kerületben dolgozók többsége nem „bejáró”, alkalmi lakos, hanem tősgyökeres angyalföldi, az itt levő ipari üzemek pedig a társadalmi munkában készülő létesítményeknek 4 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents