Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. október / 3. szám
/ Ha tenni kell a lakosságért... A XIII/6-OS NÉPFRONTKÖRZET ÉLETÉBŐL Szól a zene. A lemezjátszón forog a korong. A poharakban üdítő ital pezseg. Fogy az aprósütemény, s persze közben pereg a szó. ,A XIII/6-os népfrontkörzetben vagyunk, ahol — mint minden csütörtökön, most is — éppen terefere klubnapot tartanak. Törődnek az idősebbekkel Miközben végig jöttem a Forgách utca 18. számú házig, a körzeti helyiségig, magam is szép számban láttam sétáló öregeket, akik még „lecsíptek” maguknak egy darabot a jótékony szeptemberi estéből. Ezek az emberek a hűvösebb idő beálltával maguk is behúzódnak majd e tágas helyiségbe, ahol kedves szóval, üdítő italok és sütemények mellett, kézimunkázás közben elbeszélgetnek közvetlen környezetük és a világ dolgairól. — Kevesen gondolnák, milyen nagy igénye az idősebb embereknek a társas élet— mondja Horváth Gyulámé, a nyugdíjas munkabizottság vezetője. — Mikor már korán besötétedik, és hideg a lakás is, az utca is, alig várják, hogy csütörtök legyen. A XIII/6-os népfrontkörzet területén igen sok nyugdíjas, idősebb ember él. S talán ettől igazán szép a munkájuk. Az egyedülálló, magára maradt, nemritkán beteg kisnyugdíjasok sóvárogva várják látogatóikat: Horváthnét, Nagy István- nét, Kiss Istvánnét a pártkörzet, vagy Kelemen Józsefnét, a Vöröskereszt képviselőjét. Maga a munkabizottság hattagú, de ebben a munkában nincsenek szervezeti határok. Aki vállalkozik rá, megköszönik neki, mert nem lehetnek annyian, hogy elegen volnának. — Ne hozzanak semmit, csak jöjjenek — ez a vissza-visszatérő invitálás. A gázkonvektortól a segélyig Persze a megközelítően 80 éves vagy e korhatáron felüli nénik, bácsik rá vannak utalva, hogy ne csak szóval tartsák őket, de elintézzék ügyes-bajos dolgaikat is. Horváthné ezekben a hetekben szerzett gázkonvektort Kónya néninek, s most egy olyan kályhást keres, aki egy 84 éves néni cserépkályháját megjavítaná. — Számunkra az a legnagyobb öröm, ha valamit sikerül elintézni — mondja Waicz Gyulámé népfronttitkár. — Rendszeres programunk, hogy az idős embereket a kerek születésnapokon felkeressük és köszöntjük őket. Tizenkét rászorultnak juttattunk segélyt a kerületi tanács szociálpolitikai csoportja útján. A beteggondozói hálózat bővítése érdekében pedig most augusztusban kezdtünk nagyobb arányban vöröskeresztes tagságot szervezni. Máris 120-an vannak. Az érdem annál nagyobb, mert igen nagy területről van szó. A hatos kör18 zeté a Váci útnak a Rákos-pataktól a Fáy utcáig terjedő szakasza, majd a Fáy utca a Hajdú utcáig, s ez az utca a Rozsnyai útig; plusz idetartozik még a Kruzslák Béla és a Teve utca, valamint a Petneházy utca is. — Hogyan, honnan tudja meg a lakosság, hogy gondjaival idefordulhat, mert a népfront körzeti bizottságának módja van cselekedni elesettebb, rászorult embertársaiért? — 1938-tól Angyalföldön lakom, nagyon sok az ismerősöm — feleli a népfronttitkár. — Ez sem kevés. Azonkívül idejárok a Teve utcai zöldségeshez, ahol szóba elegyedem ismerőssel, ismeretlennel. Aki „belehallgat” a beszélgetésekbe, és úgy érzi, van maradék ideje embertársai érdekében cselekedni, az szól, hogy vegyük be magunk közé. Persze a legtöbbet a tanácstagok és a lakóbizottságok segítenek. — Csak nyugdíjkorhatárt átlépett személyekre számítanak? — Ifjúsági munkabizottságunk valóban nincs, s ezt rendkívüli módon sajnáljuk, ez azonban nem jelenti, hogy ne volnának a fiatalság számára szolgáló programjaink — kész a válasszal Waiczné. — 1979. november 7-re például gyermekrajz-kiállítással készültünk. Egy hétig tartottuk nyitva a kiállítást, 120 látogató tekintette meg. Nagyon mély gondolatokat tükröző rajzók kerültek ki a gyerekek keze alól. Nyilvánvalóan legtöbben az Aurórát rajzolták le. S volt igen figyelemre méltó munka: egy munkásököl. Nagyon tétKibővített bizottsági ülések Október 15-én megkezdődtek a kibővített bizottsági ülések a népfrontkörzetekben. A 17 körzetben november 15-ig a népfrontbizottság kibővített ülésén értékelik az elmúlt években végzett népfrontmunkát és megvitatják a XII. pártkongresszus útmutatásai alapján a népfrontmozgalomra váró további feladatokat. Mivel körzeti népfrontbizottságaink 1978. január 1. után alakultak meg, újjáválasztásukra nincs szükség, de — szem előtt tartva a népfrontmozgalom közéleti, társadalmi szerepét és a körzetekre háruló növekvő feladatokat — soraikat kiegészítik a mozgalomban tevékenykedni kész, a közéletben aktív személyekkel. Természetesen új bizottságot választanak a most alakult 18-as és 19-es politikai körzetben. Ugyancsak a kibővített bizottsági ülésen választják meg a körzet küldötteit a kerületi küldöttértekezletre, amelynek megtartására december elején kerül sor. szett a horgászó kisfiút ábrázoló rajz is. Az előbbi első díjat nyert, az utóbbi a közönség díját nyerte el. A rendért, a tisztaságért Mindemellett nem megy minden olyan egyszerűen és könnyen, ahogy ezt egy kívülálló az elmondottak nyomán gondolhatná. A környezetvédelmi bizottság vezetője, Márton József a megmondhatója, mennyit kell talpalni annak érdekében, hogy elérje: a Váci út-Forgách utca sarkán levő — egyébként igen szép, jól ellátott — ABC áruház közelében ne bújhassanak meg a kapuk alatt különböző zugivók és renitenskedők. Seyfried Hugóné pedig a Forgách utcai kocsma miatt bosszankodik sokat. — Pedig nagyon sokat tettünk azért, hogy bezárják — tájékoztat Márton József. — Oláh Sándorné lakóbizottsági elnökkel együtt egyfolytában „ostromoltuk” a kerületi kapitányságot. Az italt továbbra is mérik, de mostanság többször feltűnik, cirkál a rendőrjárőr, ennek fegyelmező hatása kétségbevon* hatatlan. A környezetvédelmi bizottság ügyel a közvilágítás épségére is. Ha kell, pincét, udvart takarít. — Januárban szerveztük meg a nagy társadalmi munkaakciót. Ajtókat, ablakokat festettünk, rendbehoztuk a Forgách utca 32. számú ház udvarát — folytatja Márton József. — A vállalt 1200 társadalmi munkaóra helyett 2400 órát teljesítettünk. Ezenkívül — három úttörő közreműködésével — ápoljuk, öntözzük a közterület fáit, növényeit. Se szeri, se száma rendezvényeiknek, programjaiknak, terveiknek. Emlékezetes marad az idei nemzetközi nőnap. Eső zavarta meg, de nem mosta el az aszfalt-rajzversenyt. Elújságolták, hogy a közeljövőben IBUSZ autóbuszkirándulást terveznek Gyöngyösre és Mátra- füredre. De lépést tartva az idővel, a napi eseményekkel, bekapcsolódnak a pártkörzet- politikai vitakörének hallgatói táborába is. A politikai munka alkotja munkájuk gerincét. A választási jelölőgyűlések és a választások lebonyolítása szintén a népfrontkörzet aktivistáinak odaadó munkáját dicséri. Mindenki között Waiczné, a titkár a legmotorikusabb tagja a bizottságnak. Széles körű mozgalmi tapasztalata van, s bár egészség^ nem a legszilárdabb, az új választási szakaszban a 88-as választókörzet tanácstagja lett. A Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetés tulajdonosa. — Nem vagyok egyedül a kitüntetéssel — hárítja el a dicséret leghalványabb árnyékát is. — Sásdi Kálmán Érdemes Társadalmi Munkás, ő most nincs itt, de az élet- és munkamozzanatainkat tükröző képek, és sok más ki- sebb-nagyobb munka, amit itt látunk a falakon, tablókon, róla is beszél. Tulajdonképpen csakis ilyen munkatársakkal lehet dolgozni, akik nem kérdezik meg, miért, de ha tenni kell valamit a lakosságért, mindig számíthatunk rájuk. Pless Zsuzsa ANGYALFÖLD
