Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. május / 2. szám
MMMMH Dolgozni akar, bizonyítani koromban — nem lévén játszótér — a Révész utca végére jártam, az akkor még igen vadregényes Duna-partra. A belvárosi Duna-part páratlan' érték, és talán a legszebb Európában. Az angyalföldieké azonban az elhanyagolt vizafogói szakasz. Hogy ezt kiépítsük, az fővárosi érdek, de a A Csomagolóanyaggyár kultúrtermében, a Szabolcs utca 4—6. szám alatt gyűltek össze az 53-as körzet választói, hogy megválasszák tanácstagjelöltjüket. A jelölő gyűlést ünnepélyes bevezetés előzte meg, majd bemutatták a jelöltet, Czéh Máriát a megjelenteknek. Czéh Mária az Akkumulátor- és Szárazelemgyár alkalmazottja, a kutatási osztály laboránsa. Űj akkumulátorok és elemek fejlesztésével foglalkozik, üzemi kísérleteket végez, a vállalat kiváló dolgozója. Munkatársai kékköpenyes la-' boránsnak hívják, ami megkülönböztető cím a vállalatnál és annyit jelent, hogy munkásnőnek számít. Néhányan kifogásolták a jelölt életkorát, túlságosan fiatalnak tartották. Úgy vélték: nagy terhet és felelősséget vállal a munkája, tanulmányainak folytatása és még számos társadalmi tevékenysége mellett. KISZ-vezetőségi . tag és párttag, de emellett a kerület kilenc háza lakóinak érdek- képviseletét vállalja. A válaszai meggyőzték a kételkedőket: Czéh Máriát a többség bizalma tanácstagnak jelölte. — Itt nőttem fel a kerületben, úgyszólván minden problémát ismerek. Szeretnék közvetlen kapcsolatot kialakítani a választóimmal, hogy minden gondjukkal bizalommal forduljanak hozzám. Sejtem, hogy mit vállaltam, de ez majd a gyakorlatban derül -ki valójában. Ügy érzem, hogy a tanácstagi feladatok rámsza- bottak. Szeretem az embereket, szívesen segítek a. problémákon. A munkahelyemen mind a tanuláshoz, mind a munkámhoz és társadalmi funkcióim teljesítéséhez kapok minden segítséget. — Huszonnyolc éves vagyok, de úgy gondolom, hogy nem a kor dönti el a felelősségtudatot és én már különben sem vagyok tinédzser. Dolgozom, tanulok, ebből áll az életem. kerületi lakosságnak kötelessége. Merem remélni, ha ki-ki a maga posztján jól végzi a feladatát, akkor az újonnan idekerült, vagy a már angyalföldinek született gyerekek is ott fognak játszani, ahol hajdanán én, de már a megszépült, parkosított Duna-parton. Erdős Ágnes A Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola esti tagozatára járok, szakmunkás-érettségire készülők, ami vegyésztechnikusi képesítést ad. Különben egy érettségim már van, "de elvégeztem egy tanfolyamot is, amelyet 1976-ban a Műszaki Egyetem indított. A gyárban 1972 óta dolgozom, 1974 óta vagyok a KISZ és 1976 óta a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. — Üj funkciómat úgy képzelem el, hogy közvetlen beszélgetéseket folytatok a körzetem tagjaival, kikérem a véleményüket. Nemcsak a fogadóórán, hanem bármikor keressenek meg a gondjaikkal. Természetesen én is többet igyekszem tenni, mint a tanácstagi beszámolón tájékoztatni az embereket a kerület eredményeiről, gondjairól. A jelölő gyűlés résztvevői, megragadva az alkalmat, el is mondták a panaszaikat. A kerület sok gonddal küzd, a lakosság életét megbolygatták az építkezések, a nagy méretű szanálások. Sok a régi, rossz állapotban levő lakás, sok a beázás. A XIII. kerület nehéz gondokkal küzd. Forr, alakul minden talpalatnyi helye, új házak születnek, régiek tűnnek el, csövek, kábelek, feltúrt utcasorok, de mindez a kerület megújhodásáért történik. A tanácstagok sokat tehetnek abban is, hogy a lakosság köny- nyebben viselje el a viszontagságokat Kertész Klára Április 18-án este az idősebb korosztály képviselői foglaltak helyet a Tömöri utcai általános iskola padsoraiban. Életük teljében levő férfiak és asszonyok. A 119. számú választókerület tanácstagi jelölő gyűlésére érkeztek. A népfrontbizottság képviselői, Kurucz Lajos és Ujj József a kerület rohamos fejlődéséről adtak számot. Épülő lakásokról, bővülő úthálózatról, javuló vízellátásról, a távfűtés mind általánosabbá válásáról, a metró térhódításáról... Ujj József javaslatot tett a tanácstagjelöltre: Diós Sán- dorné fiatalasszony, jóval 30-on alul. A környéken lakik, a Tömöri utca 14. számú házban. A Volán 20. számú Vállalat Szabolcs utcai üzemegységének üzemgazdasági előadója. 1979 januárjától párttag, ma már az üzemi pártbizottság tagja. Mint alapszervezeti KISZ-titkár is jó politikai érzékkel nevelte a fiatalokat. Jécsei Lászlóné jelentkezik: — A mi fiataljaink egyre több bizonyságát nyújtják annak, hogy alkalmasak minden funkcióra — mondja. — Mindössze az tűnt csak fel, mintha nagyon halmozódnának Diósné feladatai. Többen arról szólnak, miben kérik majd az új tanácstag segítségét. Javítani kell a körzet bolthálózatának nyitvatartási rendjét, az áruellátást. Akad, aki a Köröndről vagy a Moszkva térről hordja haza a vacsorának valót. Végh Géza szóvá teszi: a 4-es autóbusz útvonalát olyanformán módosították, hogy úgyszólván kikerüli a Thälmann utcai lakótelepet. Mindez sokaknak 2—3 megállónyi kerülőt jelent, ami különösen a beteg és rokkant embereknek megerőltető. A járat ritka, holott a környék lakossága rohamosan duzzad. — Igen, az új jelöltnek nagyon sok energia kell majd, s ehhez a közösség segítsége nélkülözhetetlen — hangzik a következő észrevétel. — Olyan útravalót kell kapnia, ami megerősíti benne a bizalmat az idősebbek iránt.. . S mi erről Diós Sándorné véleménye, akit a választópolgárok végül is a listára juttattak? Az újdonsült tanácstagjelölttel a munkahelyén beszélgettünk: — Milyen elgondolásokkal készül a tanácstagi munkára? — térek a lényegre. — Mindannak, ami a jelölő gyűlésen gondként felmerült, jó ismerője, magam is szenvedő alanya vagyok. Nyilvánvaló tehát, hogy megválasztásom esetén a megfelelő fórumokon képviselni fogom választóim problémáit. — S ami a generációs kételyeket, az élettapasztalatot illeti? — Hadd mondjam el, hogy mindazt, amit gyűjtőfogalomként közösségi érzésnek neveznek, én a családból, szüleimtől nyertem. Édesapám 1945-től volt párttag, majd a halála után édesanyám a három gyerek nevelése, iskoláztatása mellett is állandóan részt vett a közügyekben, a társadalom életében. Ök az én példaképeim. Én a Berzeviczy Gizella közgazdasági szakközépiskolában KISZ-szervező titkár és vöröskeresztes megbízott voltam. Hét éve dolgozom itt a Volánnál, és azt hiszem, sosem unatkoztam: alapszervezeti KISZ-titkári funkciót töltöttem be, igaz, „csak” megbízottként, majd 1975-ben a KISZ- bizottság tagja lettem. — Tavaly januárban felvételemet kértem a pártba, ez év januárjában pedig — kerületi engedéllyel — beválasztottak a vállalati pártbizottságba. Pártmunkám főleg a vállalati fiatalság köreihez, a KISZ-élethez köt továbbra is. A jelölő gyűlésen elhangzott aggály, hogy nem vagyok-e túlságosan túlterhelt, alaptalan. Csak annyi funkciót vállaltam, amennyit győzni fogok. — Jelölését a vállalati kollektíva is támogatta. Mit gon. dől, miért esett a választás éppen magára, mint tanácstagjelöltre? — Elérkezett az ideje, hogy mi, fiatalok is megmutassuk, mennyi van bennünk, mit tudunk! A XIII. kerületben dolgozom és ott lakom. Ezek után nincs más hátra — megválasztásom esetén —, mini dolgozni, bizonyítani. Pless Zsuzsa „Testére szabott" feladatot vállalt
