Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1980. március / 1. szám
növekedett, emellett tevékenységi körüket is bővítették: kiépítették szervizhálózatukat a fővárosban és a főbb vidéki ipari körzetekben, majd létrehozták a helyszíni szerelést és üzembehelyezést végző külső szerelési részlegüket. 1973- ban — 15 év után — ismét létrehozták villamos fővállalkozásukat, amely a viszonylag kisebb munkák mellett (tojóházi vezérlések, konzervgyári automatikák, burgonyatárolók, magasraktárak villamos tervezése, gyártása, szerelése, üzembehelyezése bel- és külföldön) már kiemelkedő jelentőségű eredményekre tekinthet visz- sza. Ilyen volt például a Nachterstedti Könnyűfémmű (NDK) hengerművének a legfejlettebb műszaki színvonalon megvalósított komplett villamosítása, mintegy 9 millió rubel értékben. Jelenleg is folyamatban vannak nagyobb fő- lalkozásaik Algériában: Sai- dai Mészmű, Konstanti Kenyérgyár. A gyár tevékenységi körének bővülése és a termelés dinamikus növekedése ismét jelentős gyárfejlesztést tett szükségessé: az 1977-ben indult vállalati beruházás keretében a Transzvill új üzemcsarnokkal — mintegy 4000 nm produktív területtel — bővül. Folyamatosan fejlesztik az Úri községben 1972-ben létesített telepüket is, ahol jelenleg 80 dolgozó alkatrészeket, forgókéses szakaszolókat és vasalóvezérléseket gyárt. A gyár 75 éves története a fejlődés szinte megszakítatlan folyamata; rövid, átmeneti visszaesések csak az I. világháború és a II. világháború alatt, illetve után és a 30-as évek világgazdasági válsága idején voltak. A fejlődés döntő szakasza már a szocialista építés időszakára esik, amit jól érzékeltet, hogy jelenlegi termelésük az 1938. évinek mintegy 30- szorosa. A gyár munkásainak, műszaki-gazdasági dolgozóinak szaktudása és szorgalma reális lehetőségeket nyújt a további fejlődéshez, a mindenkor szükséges megújuláshoz, versenyképességük fenntartásához és fokozásához a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. VETÉLKEDTÜNK A „Harminc éves az alkotmány” címmel megrendezett vetélkedő szervezésére, lebonyolítására alakult kerületi szervező bizottság felosztotta tagjai között a feladatokat. A játék kerületi selejtezőjének megrendezése széles körű szervezési munkát jelentett a szervező népfront- és KlSZ-bizott- ság részére. A négy helyszínen közreműködtek a szervező bizottság tagjain kívül: — a technikai berendezés és egyéb szükséges eszközök biztosításában, illetve beszerzésében a kerületi KISZ-bizottság B kategóriában (felsőfokú tanintézetek) 5, a C kategóriában (üzemi, intézményi KlSZ-szer- vezetek) 17, és a D kategóriában (lakóterületi csapatok) 8 együttes mérte össze tudását. A négy helyszín játékosai igen jelentős felkészültségről tettek tanúbizonyságot a vetélkedőn. Nem azonos „alapállásból” indultak kategóriánként (bár azonos feladatokat kaptak) a csapatok. Más az alapismerete, a kifejezőkészsége egy tanácsi dolgozó játékosnak, mint például egy lakóterületi versenyzőnek. Joghallgatói szintű volt az anyag összetétele. A felkészüléshez megjelölt törvények (Alkotmány, tanácsA selejtező résztvevői által felkért KlSZ-alapszerve- zetek (KGISZSZI, SZIM, Berzsenyi Gimnázium, OTKI Főiskola) ; — a népfront körzeti alkotmányjogi és közjogi munka- bizottságok vezetői a zsűri elnökeként és jogi szakértőként, valamint — a kerületi Tanács és a József Attila Művelődési Központ munkatársai. A selejtező helye a József Attila Művelődési Központ volt, 1979. november 16-án. A részt vevő csapatok négy kategóriában versenyeztek a területi selejtezőbe való továbbjutásért. Az A kategóriában (középfokú tanintézetek) 10, a törvény) anyagából való ismeretanyag kifejezése megdöbbentően rossz volt. A középfokú iskolai csapatoknál a válaszadások inkább jó tanuló feleletének és nem vetélkedőnek tűntek. Az anyag „szárazságát” figyelembe véve, és nem a lexikális tudást igényelve, gördülékenyebbé lehetett volna tenni a játékot, ami a csapatok gomdolkodásmenetét, tudását jobban felszínre hozta volna. A versenyben kiesett játékosok személyenként — a vetélkedő kerületi elődöntőjén való részvétel jutalmaként — 100 forint értékű könyvjutalmat kaptak. Mint ismeretes, a vetélkedő budapesti területi selejtezőjének egyik rendezője is kerületünk volt, a József Attila Művelődési Központban, 1979. december 15-én. Résztvevői: a IV., VI., VII., XL, XIV., XV., XVI. kerületek, továbbá a BRFK és a Fővárosi Tanács csapatai. A zsűri elnökeként Kelen Béla országgyűlési képviselő működött közre. Tagjai: Gáti Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti képviselője, dr. Pécsváradi János, a budapesti szervező bizottság részéről, Cseledi Anna, a KISZ Budapesti Bizottságától és Szemán Júlia, a XIII. kerület képviseletében, valamint Németh Gyula játékvezető. E vetélkedőből két csapat jutott tovább a döntőibe a „C” kategóriában. Ugyanebben az időpontban vetélkedtek — más kerületekben — játékosaink, fcisebb-ma- gyobb eredménnyel, s talán nem csupán rajtuk múlott, hogy egy pont híjám nem kerültek be a budapesti döntőbe (lakóterületi csapatunk III. helyezett lett). Bizonyára a vetélkedő budapesti szervező bizottsága a kerületekből beérkezett észrevételeket, javaslatokat tanulmányozni fogja, és azokat egy újabb vetélkedőnél hasznosítani tudja. Végül köszönetünket fejezzük ki minden közreműködőnek, résztvevőnek, hisz e vetélkedő . elsődleges célja az volt, hogy minél több fiatalhoz közelebb hozzuk államunk alaptörvényét, felkeltsük az érdeklődést az állampolgári ismeretek (jogok és kötelességek) -iránt. Remélhetőleg az itt kitűnt fiatalokat a későbbiekben látni fogjuk a képviselői, a tanácstagi választásokon is. Bízunk abban', bogy a vetélkedő által szerzett tudásukat, tájékozottságukat a társadalmi életben jól hasznosítják. Sz. J. ANGYALFÖLD 19
