Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1980. március / 1. szám

növekedett, emellett tevékeny­ségi körüket is bővítették: ki­építették szervizhálózatukat a fővárosban és a főbb vidéki ipari körzetekben, majd lét­rehozták a helyszíni szerelést és üzembehelyezést végző kül­ső szerelési részlegüket. 1973- ban — 15 év után — ismét létrehozták villamos fővállal­kozásukat, amely a viszonylag kisebb munkák mellett (tojó­házi vezérlések, konzervgyári automatikák, burgonyatárolók, magasraktárak villamos terve­zése, gyártása, szerelése, üzem­behelyezése bel- és külföldön) már kiemelkedő jelentőségű eredményekre tekinthet visz- sza. Ilyen volt például a Nachterstedti Könnyűfémmű (NDK) hengerművének a leg­fejlettebb műszaki színvonalon megvalósított komplett villa­mosítása, mintegy 9 millió ru­bel értékben. Jelenleg is folya­matban vannak nagyobb fő- lalkozásaik Algériában: Sai- dai Mészmű, Konstanti Ke­nyérgyár. A gyár tevékenységi köré­nek bővülése és a termelés dinamikus növekedése ismét jelentős gyárfejlesztést tett szükségessé: az 1977-ben in­dult vállalati beruházás kere­tében a Transzvill új üzem­csarnokkal — mintegy 4000 nm produktív területtel — bő­vül. Folyamatosan fejlesztik az Úri községben 1972-ben létesí­tett telepüket is, ahol jelen­leg 80 dolgozó alkatrészeket, forgókéses szakaszolókat és vasalóvezérléseket gyárt. A gyár 75 éves története a fejlődés szinte megszakítatlan folyamata; rövid, átmeneti visszaesések csak az I. világ­háború és a II. világháború alatt, illetve után és a 30-as évek világgazdasági válsága idején voltak. A fejlődés döntő szakasza már a szocialista építés idő­szakára esik, amit jól érzékel­tet, hogy jelenlegi termelésük az 1938. évinek mintegy 30- szorosa. A gyár munkásainak, mű­szaki-gazdasági dolgozóinak szaktudása és szorgalma reá­lis lehetőségeket nyújt a to­vábbi fejlődéshez, a minden­kor szükséges megújuláshoz, versenyképességük fenntartá­sához és fokozásához a hazai és a külföldi piacokon egy­aránt. VETÉLKEDTÜNK A „Harminc éves az alkot­mány” címmel megrendezett vetélkedő szervezésére, lebo­nyolítására alakult kerületi szervező bizottság felosztotta tagjai között a feladatokat. A játék kerületi selejtezőjének megrendezése széles körű szer­vezési munkát jelentett a szer­vező népfront- és KlSZ-bizott- ság részére. A négy helyszínen közre­működtek a szervező bizottság tagjain kívül: — a technikai berendezés és egyéb szükséges eszközök biz­tosításában, illetve beszerzésé­ben a kerületi KISZ-bizottság B kategóriában (felsőfokú tan­intézetek) 5, a C kategóriában (üzemi, intézményi KlSZ-szer- vezetek) 17, és a D kategóriá­ban (lakóterületi csapatok) 8 együttes mérte össze tudását. A négy helyszín játékosai igen jelentős felkészültségről tettek tanúbizonyságot a ve­télkedőn. Nem azonos „alapállásból” indultak kategóriánként (bár azonos feladatokat kaptak) a csapatok. Más az alapismerete, a kifejezőkészsége egy tanácsi dolgozó játékosnak, mint pél­dául egy lakóterületi verseny­zőnek. Joghallgatói szintű volt az anyag összetétele. A felkészüléshez megjelölt törvények (Alkotmány, tanács­A selejtező résztvevői által felkért KlSZ-alapszerve- zetek (KGISZSZI, SZIM, Ber­zsenyi Gimnázium, OTKI Fő­iskola) ; — a népfront körzeti alkot­mányjogi és közjogi munka- bizottságok vezetői a zsűri el­nökeként és jogi szakértőként, valamint — a kerületi Tanács és a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont munkatársai. A selejtező helye a József Attila Művelődési Központ volt, 1979. november 16-án. A részt vevő csapatok négy kate­góriában versenyeztek a terü­leti selejtezőbe való tovább­jutásért. Az A kategóriában (középfokú tanintézetek) 10, a törvény) anyagából való isme­retanyag kifejezése megdöb­bentően rossz volt. A középfo­kú iskolai csapatoknál a vá­laszadások inkább jó tanuló feleletének és nem vetélkedő­nek tűntek. Az anyag „szárazságát” fi­gyelembe véve, és nem a lexi­kális tudást igényelve, gördü­lékenyebbé lehetett volna ten­ni a játékot, ami a csapatok gomdolkodásmenetét, tudását jobban felszínre hozta volna. A versenyben kiesett játéko­sok személyenként — a vetél­kedő kerületi elődöntőjén va­ló részvétel jutalmaként — 100 forint értékű könyvjutal­mat kaptak. Mint ismeretes, a vetélkedő budapesti területi selejtezőjé­nek egyik rendezője is kerüle­tünk volt, a József Attila Mű­velődési Központban, 1979. december 15-én. Résztvevői: a IV., VI., VII., XL, XIV., XV., XVI. kerüle­tek, továbbá a BRFK és a Fő­városi Tanács csapatai. A zsűri elnökeként Kelen Béla országgyűlési képviselő működött közre. Tagjai: Gáti Ferenc, a Hazafias Népfront budapesti képviselője, dr. Pécsváradi János, a budapesti szervező bizottság részéről, Cseledi Anna, a KISZ Buda­pesti Bizottságától és Szemán Júlia, a XIII. kerület képvise­letében, valamint Németh Gyula játékvezető. E vetélkedőből két csapat jutott tovább a döntőibe a „C” kategóriában. Ugyanebben az időpontban vetélkedtek — más kerületek­ben — játékosaink, fcisebb-ma- gyobb eredménnyel, s talán nem csupán rajtuk múlott, hogy egy pont híjám nem ke­rültek be a budapesti döntőbe (lakóterületi csapatunk III. he­lyezett lett). Bizonyára a vetélkedő buda­pesti szervező bizottsága a ke­rületekből beérkezett észrevé­teleket, javaslatokat tanulmá­nyozni fogja, és azokat egy újabb vetélkedőnél hasznosíta­ni tudja. Végül köszönetünket fejez­zük ki minden közreműködő­nek, résztvevőnek, hisz e ve­télkedő . elsődleges célja az volt, hogy minél több fiatal­hoz közelebb hozzuk államunk alaptörvényét, felkeltsük az érdeklődést az állampolgári is­meretek (jogok és kötelessé­gek) -iránt. Remélhetőleg az itt kitűnt fiatalokat a későbbiekben lát­ni fogjuk a képviselői, a ta­nácstagi választásokon is. Bí­zunk abban', bogy a vetélkedő által szerzett tudásukat, tájé­kozottságukat a társadalmi életben jól hasznosítják. Sz. J. ANGYALFÖLD 19

Next

/
Thumbnails
Contents