Angyalföld, 1980 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1980. március / 1. szám

Kongresszusi küldöttek voltak A feszabadulás ót.a végzett politikai munka első átfogó értékelésére a Magyar Kom­munista Pánt III. kongresszu­sára készülve, az 1948. feb­ruár 17-én megtartott angyal- földi pártént'dkszl eten került sor, ahol elsősorban az újjá­építés kérdéseivel, a közigaz­gatás megtisztításává,li, vala­mint az egyre fokozódó inf­láció kérdéseivel foglalkoztak a kerület kommunistái, de ezen túl szó volit ideológiai és kulturális kérdésekről is. Az első angyalföldi pártér- fekezliet határozatából idé­zünk: „Ma még sokat nélkü­lözünk, de a jövő biztató körvonalai egyre inkább ki­rajzolódnak a munkásosztály előtt. Hárommillió holdat vetettek be paraszt testvé­reink és az új termés után megszűnnek a nyomasztó gaz­dasági gondok, csak kommu­nista kitartás és akarat kell és leküzdjük az előttünk álló nehézségeket!’’ » „NEM A TŐKÉSEKNEK - A NÉPNEK ÉPÍTJÜK AZ ORSZÁGOT!" Ez volit a Magyar Kom­munista Pánt 1946 szeptem­berében megtartott III. kong­resszusának jelszóban megfo­galmazott fő követelése. Ezen a kongresszuson az angyal­földi 'kommunisták egyik küldötte Váci Miklósné elv­társnő volit. Váci Miklósné A kongresszusra készülés idején ő az egyik körzeti pántszervezetnek .volt a tit­kára. Angyalföldön a kong­resszusi előkés,zület során há­rom hónap alatt három isko­lát tettek rendbe és öt jól felszerelt játszóteret létesítet­tek. A munkás-paraszt szö­vetséget erősítő faliujáró moz­galom is fellendült: a:z an­gyalföldi kommunisták Fejér megye falvai,ba jártak. Váci elvtársnő felszólalt a kongresszuson, ahol arról be­szélt: hogyan és miért foko­zódott a nők politikai érdek­lődése Angyalföldön, ahol ak­kor mintegy háromezer nő volt tagja a pártszervezetnek és a végrehajtó bizottságban is három nő volt. Csaknem négyezer nő dol­gozatit akkor az angyalföldi üzemekben, szakmunkás alig akadt közöttük. Sok üzemben nem volit külön női öltöző és mosdó, hiány volit bölcsődék­ben és napközikben is. Váci Miklósné javasolta a kong- reszusnák, hogy „a száznál több nővel dolgozó üzemek­ben napközi otthont állítsa­nak fel.” A kongresszus síkraszállt a munkanélküliség felszámo­lásáért. Kossá István, a SZOT főtitkára az akkori 30 szá­zalékos táppénz 50 százalékra történő felemelését, valamint a családi pótlék visszaállítá­sát követelte. Kádár elvtárs arról szólt, hogy a tömegek bizalmát to­vábbra is áldozatos, jó mun­kával keCű kiérdemelni. A pártszervezeteknek figyelmü­ket továbbra a tömegek mindennapi kérdései és gondjai felé kell fordítaniuk. Váci elvit,ársnőit a kongresz- szuson megválasztották a Köz­ponti Vezetőség póttagjává. EGYSÉGES MUNKÁSPÁRTTAL A DOLGOZÓK MAGYARORSZÁGÁÉRT A prolétardi'kitatúra megva­lósításáért folytatott küzde­lemben történelmi szükség- szerűség volt a munkásosz­tály egységes pántjának meg­teremtése, amelyre hazánkban 1948. júniusában került so,r. A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokra­ta Párt egyesülésével akikor jött létre a Magyar Dolgozók Pártja. Az egyesülés előkészítésére és az egyesülés utáni idő­szakra így emlékezett vissza Láng László elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja angyalföldi szervezetének első titkára, aki részt vetít az azóta már tör­ténelmi jelentőségűvé vált kongresszuson: „Az egyesülést Angyalföl­dön ugyanúgy, mint ország­szerte az üzemi pártszerveze­tek egyesülése előzte meg, azután került sor 1948. május Láng László 15-én a kerületi pártegyesítö küldöttértekezletre. Itt 106 üzemi és hivatali, továbbá 16 körzeti pártszervezet három­száz szavazati és százhúsz tanácskozási jogú küldötte volt jelen. Az értekezleten szinte min­den felszólaló üdvözölte az egyesülést s hangsúlyozta a szervezett és politikai egység jelentőségét. A két párt egye­sülése után én lettem a~ Ma­gyar Dolgozók Pártja Xlll. kerületi Bizottságának a tit­kára, az elnök pedig a volt szociáldemokrata párttitkár, Popik János.” AZ ELLENFORRADALOM UTÁN A népi hatalom megvédé­sének és megszilárdításának alapja 1956-bain a munkás­osztály 'pártijának újjászerve­zése volt. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt XIII. kerü­leti Ideiglenes Intéző Bizott­sága .1956. november 6-án alakult meg, tagjai Hamza Béla, Kiss János, Kónyi Gyu­la, Kovács Károly, Práth La­jos, Viola Elemér és id. Ve- néczi János elvtársaik voltak. A megalakulás után felhí­vással fordultak az üzemek dolgozóihoz és a kerület la­kosságához, hogy kezdjék mag a pártszervezetek újjá­szervezését.. A felhívásra el­sőnek a Hajógyárban vála- szóltak, ahol november 11-én 60 fővel! megalakult az MSZMP szervezete. Novem­ber 15-én pedig létre jött az első körzeti pártszervezet is, amelynek Povárny Jenő elv- társ 'latit a titkára. Az első kommunista nagy- aktívára Angyalföldön 1957 februárjában került sor a Jó­zsef Attila Színházban,. Itt Kiss János elvtárs az MSZMP XIII. kerületi Ideiglenes Inté­ző Bizottságának elnöke érté­kelte az elmúlt hónapok ese­ményeit. Az aktíván Ott vol­tak a legjelentősebb angyal­földi üzemek kommunistái, igazgatói, .párttitkárai; a mun­kásmozgalom veteránjai. Az értékelés az angyalföldi pártszervezetek ellenforrada­lom alátti magatartásáról, és tevékenységéről szólt A be­számolóban többek között el­hangzott, hogy „Angyalföldön soha egy percig sem szünetelt a pártmunka.” Az elivtánsak, amíg lehetett, nyíltan, majd pedig — amikor az esemé­nyeik úgy alakultak — illegá­lisan tartották egymással a kapcsolatot, s a tehetőségek­hez mérten féken tartották az elilisnf orradalom kiterjedését a kerületben. Nem kellett hívni a mun­kásokat: maguktól is mentek, amikor látták, hogy a mun­káshatalom veszélybe került. Október 23-án és az azt kö­vető napokban, állandóan 100—150 kipróbált harcos tar­tózkodott a kerületi pártbi­zottságon, olyanok, akik éle­tük árán is megvédtek volna a muinkáshatalmat. Az angyalföldi párt árt ekez- let 1957 februárjában első he­lyen a pártszervezetak szer­vezeti erősítéséről szólott. Ek­kor 3200 tagja volt a párt­nak Angyalföldön, ezek a legjelentősebb vasas üzemek munkásai közül kerültek ki. A könnyűipari üzemekben lassan haladt a pártszervezés. További feladatként állt a pártszervezetek előtt az MSZMP befolyásának növelé­se .minden, társadalmi és tö­meg szervezetiben: „a kommu­nisták mindazokban a szer­vezetekben dolgozzanak, ahol közvetlen befolyást tudnak gyakorolni a dolgozókra, így a szakszervezetekben, az if­júsági szervezetben és a munkástanácsokban.” Angyal­föld kommunistái 'kimondták: „a munkástanács csak akkor töltheti be feladatát, ha ab­ban kommunisták is tevé­kenykednek.” Fontos volt a pártszerveze­tek és a párttagok példamu­tatása a termelésiben. A be­számoló kitért arra, is, hogy az ellenforradalmi események következtében az angyalföldi üzemek termelési érték-kiesé­se 740 milfliió forint volt. Végül éberségre szólított fel: „ne feledjék el, hogy az ellenforradalom itt van még közöttünk, nyílt és fondorla­tos eszközökkel dolgozik. Kommunista éberség, politi­kai és adminisztratív harc szükséges az ellenforradalom teljes megsemmisítéséhez.” 1957 júniusában az MSZMP Országos Pártértekezletón An­gyalföld küldöttei 226 üzemi, hivatali, és területi pártalap- szervezet 9900 párttagját kép­viselték. Jelenics József ANGYALFÖLD 15

Next

/
Thumbnails
Contents