Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. november / 4. szám
LAKÓTERÜLETI NAGYAKTI VA *rsssssssssssssssffsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss. Több mint 600 lakóterületi társadalmi munkás töltötte meg a Monori Gépgyár Forgách utcai nagytermét október 17-én délután. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága és a kerületi tanács találkozóra hívta az újonnan megválasztott lakóbizottságok elnökeit, tagjait, a körzeti pártszervezetek és a HNF körzeti bizottságainak vezetőit, hogy tájékoztatást kapjanak kerületük és szűkebb környezetük jelenéről és közeljövőjének terveiről. A nagyaktíva elnökségében foglalt helyet Kelen Béla, az Esti Hírlap fő- szerkesztője, Angyalföld országgyűlési képviselője, dr. Grossmann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára és Kilián Tamás, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának titkárhelyettese. Matúz Lászlónak, a Hazafias Népfront kerületi titkárának megnyitója után dr. Bozsik József tanácselnök előadása bevezetőjében üdvözölte a kerület lakóbizottsági aktivistáit, akikkel megválasztásuk óta ez alkalommal találkozhattak először a kerület vezetői. Elmondta, hogy az idei választásokon a kerület lakói 783 lakóbizottságot választottak, ezek munkájában közel háromezer ember vesz részt közvetlenül, s az újonnan megválasztott lakossági érdekképviseleti szervek feladata, hogy munkájukba fokozottabban bevonják lakótársaikat. Döntő jelentőségű ugyanis, hogy a lakóbizottsági munka ne csak a bizottság elnökét, vagy egyes tagjait terhelje, sportnyelven szólva: „nemcsak olyan játékosra van szükség, aki feladja a labdát, olyan is kell, aki leüti” — mondotta a tanácselnök. Az ilyen új munkastílusú „csapatok” kialakulását reményteljessé teszi az a tény is, hogy az ezévi választások alkalmával felfrissültek a lakóbizottságok, személyi összetételüket tekintve 57 százalékban újultak meg. A lakóbizottságok fokozott erőfeszítéseket tehetnek környezetük rendjéért, biztonságáért és tisztaságáért, a társadalmi tulajdon óvásáért és gyarapításáért, ha a lakóterületi politikai munkát végző aktivisták és a kerület vezetői között rendszeres és folyamatos információcsere révén a lakóterülfeten sikerülne a helyes, saját portáján is túllátó, területi és kerületi méretekben gondolkodó közvéleményt kialakítani. A közügyek többsége ugyanis általában éppúgy ügye a kis közösségeknek -is, s gyakran éppen a helyi megoldások segítik elő az általános rendezést. — Nemcsak egyetértő véleményt kérünk az elvtársaktól — mondta a tanácselnök —, hanem egyetértő magatartást és egyetértő cselekvést is, amelyek igazolják egyetértő véleményüket. A beszámoló nagy teret szentelt a kerület eredményei ismertetésének. Az MSZMP közelgő XII. kongresszusa előtt rövidesen számot kell adni a kerületi pártértekezletein is arról, hogyan élt a vezetés azokkal a lehetőségekkel, amelyeket öt évvel korábban a munkóe- kerülef fejlesztésére kapott. Jelenleg 53 595 lakásbérleményt és 16 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván.. Az V. ötéves terv előtt csak lakásigénylők voltak Angyalföldön, de jelentősebb lakásépítés nem folyt. Ez az oka annak is, hogy a jelenlegi lakásépítési területeken végzett szanálások során sok olyan lakost kellett a város más pontjaira költöztetni, akik pedig tradicionálisan kötődtek lakóterületükhöz, s a költözés bánatot, gondot okozott számukra, még akkor is, ha a korábbinál jobb lakást kaptak. Ebben az ötéves tervben nagyarányú lakásépítkezés vette kezdetét Angyalföldön. Megindult az Üjlipótváros II/a üteme, a Szegedi úti építkezés, magánerőből mintegy kétezer lakás épül, s ez összesen mintegy 6500 új otthont jelent. Az építkezések megváltoztatják a kerület lakásállományának minőségi összetételét is, hiszen az épülő lakások többségükben komfort nélküli vagy félkomfortos lakásokat „váltanak ki”. A lakás- állomány gyarapodása várhatóan megváltoztatja majd a kerület népességi mutatóit is, minthogy az elmúlt években Angyalföldről a szanálások következtében sokan elköltöztek. — A jövőben ilyen nagyarányú népvándorolta- tásofcra remélhetőleg már nem lesz szükség, mert például az Üjlipótváros U/b szanálási körzetében lakókat már a Gyöngyösi úton felépülő lakásokban igyekszünk elhelyezni. A kerület arculatát érinti — és szépíti — a közlekedés fejlődése is. A metró észak—déli vonalának építése, valamint az Árpád-híd kiszélesítése, illetve a metróhoz kapcsolódó csomópontok korszerűsítése feltétlenül kulturáltabb városképet és korszerű tömegközlekedést teremt, ugyanakkor párhuzamosan sürgeti a kerületközpont rendezésének, fejlesztésének igényét, s megoldja az alapközművekben — pl. a szennyvízlevezetésben — korábban fellelhető hiányosságokat. — Igaz — hangoztatta Bozsik József ,— hogy az ilyen nagyméretű városfejlesztési munkák az építkezések idején fokozott terhet rónak a lakosságra, nehezítik a közlekedést, a bevásárlást, az egész otthoni életvitelt, ám a tervek ismertetésével, a konkrét meggyőző beszélgetésekkel a lakóbizottságok sok esetben elejét vehetik a zúgolódásnak. A tájékoztatásnak igen nagy szerepe lehet abban, hogy a kis közösség, az egyes ember magáénak érezze azt, amivel a kerület, a főváros gazdagodik. Hosszan beszélt a tanácselnök a kerületi gyermekintézmények helyzetéről is. A párt népesedéspolitikája révén beállt kedvező demográfiai változások Angyalföldön is éreztetik hatásaikat. Amint a családban is öröm és gond egyszerre a gyermek érkezése, úgy a kerületben is számtalan új problémát állított előtérbe a legifjabb korosztály sokasodása. Fővárosi erőforrásokból Angyalföldön az V. ötéves tervben a Kárpát utcai bölcsődével, egy óvodával és egy iskolával gyarapodott volna a kerület. Látható volt, hogy ez nem elegendő. A kerület munkásainak aktivitása, a kommunista szombatokon megtermelt négy millió forint tette lehetővé, hogy összesen 300 gyermek elhelyezésére alkalmas két óvoda és a tervezettnél eggyel több bölcsőde épülhetett. S jóllehet a bölcsődei gondok aggasztóak és egyelőre, a kerület vezetése nem ígérheti azok gyors megoldását, az óvodai fronton rendezhető^ a helyzet, s ehhez elsősorban a szülők megértésére volna szükség. Addig is, míg véglegesen megoldódnak a helyhiány-problémák, mindenfajta szükségmegoldást is el kell fogadni. S ezt természetesen nem könnyű elfogadni és elfogadtatni. — A legkevesebb okunk a derűlátásra — mondotta a tanácselnök — az egészségügy területén van. Jóllehet a járóbetegellátást a Szegedi úti új szakrendelő munkába állásával immáron három rendelőintézet magas szakmai színvonalon és viszonylag torlódásmentesen el tudja látni, a fekvőbetegellátással súlyos gondjai vannak a kerületnek. A Róbert Károly körúti kórház pavilonjának megsüllyedése miatt mindössze néhány belgyógyászati ággyal rendelkeznének, ha a Honvéd Kórház és az Orvostovábbképző Intézet nem nyújtott vplna segítséget. Országos, legfőképp fővárosi gond a kórház, amint az az Országgyűlés őszi ülésszakának az egészségügyről folytatott vitájában is elhangzott. Bármilyen fájó, bele kell nyugodnia a kerület lakosságának, hogy jelentős fejlesztésre még a soron következő hatodik ötéves tervben sem lehet számítani. Az erőket mindenekelőtt a kiesett férőhelyek újrapótlására kell összpontosítani. Befejezésül a tanácselnök ismertette a lakóterületi politikai aktivistákkal azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésében a közeljövőben a legnagyobb munka vár rájuk. A jövő évi általános választások előkészítésének első és igen fontos állomása az alapos véleménycsere a lakossággal. Ez a pártkörzeti aktivisták, a népfrontkörzetek társadalmi munkásai, a tanácstagok és a lakóbizottságok együttes feladata. Nem sokkal január 1-je után népszámlálás lesz az egész országban, s mindenekelőtt a feltételek megteremtésével, társadalmi munkásaink itt is kivehetik részüket az országos tennivalókból. Ugyancsak 1980-ban lesz az MSZMP XII. kongresszusa. Az erre való felkészülés alkalom a számadásra, s alkalom a társadalmi erők fokozott összefogására is. A tanácselnök elmondta, hogy a „Hat órát Angyalföldért” mozgalom keretében nagyobb arányú társadalmi munkaakciót készítenek elő, tisztelet- adásként pártunk XII. kongresszusának. — Az aktíván résztvevő eilvtársak politikai feladatnak tekintik a lakóterületi munkát, s így is oldják meg feladataikat. Ha a döntő kérdésekben szót értünk, és egységesen cselekszünk, az feltétlenül előbbre viszi kerületünk ügyét — mondotta végezetül dr. Bozsik József, a kerületi tanács elnöke. Molnár Zsuzsa ANGYALFÖLD 9
