Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. augusztus / 3. szám
Ebben az évben másodízben vállalkozott a kerületi Üttörő- ház a művészeti szaktábor megszervezésére 1979. június 20-tól július 1-ig. ■ Elsődleges célja a tábornak az volt, hogy az angyalföldi kisdobosokat és úttörőket — az 1978. évi velencei táborozáshoz hasonlóan — jó közösséggé kovácsolja, és hogy tartalmas élményekben gazdag két hetet töltsenek Velencén. A táborozás célja az is, hogy a művészeti tábor résztvevői a tanév folyamán segítsék — a tanultak alapján — csapatuk munkáját. . Az idei táborozáson kétszáz pajtás, valamint 12 ifi és 20 felnőtt vezető vett részt. A munkát szakképzett művészek, pedagógusok és a mozgalomban jártas felnőttek irányították, előre elkészített tematika szerint, az Űttörőház, a kerületi Szabó Ferenc Zeneiskola és a József Attila Művelődési Központ segítségével. A velencei táborban a pajtások igen értékes munkát végeztek, de a szakmai foglalkozások mellett bőven maradt idejük játékra, sportra, szórakozásra. A tábori programot az idén a Nemzetközi Gyermekév jegyében állították össze. Ezt nemcsak a versenyek, vetélkedők tükrözték, hanem a gyermekönkormányzat és gyermek tábortanács működtetése, valamint a fordított nap szervezése is (egy napig a gyerekek parancsoltak a felnőtteknek). A csoportok (citera-furulya, kibővített fúvós- és vonószenekar, képző, színjátszó, néptánc, kórustitkár és sporttúra) tíz rajt alkottak. Ízelítőül néhány raj munkáját ismertetjük. A két képzőművész rajban (Derkovits és Vasarely) a 41 gyermekkel a négy rajztanáron kívül két művésztanár (festő és keramikus) is foglalkozott. Kollektív és egyéni „alkotások” egyaránt születtek, sőt ők készítették el az Ubü király díszleteit, jelmezeit, színpadi kellékeit is (ezt a színjátszó, KA-raj mutatta be). Szorgalmas munkájuk eredménye: 250 rajz, 50 kerámia, 30 akvarell, 40 gipsz és kerámiaplasztika, 60 textilmunka, 10 kavicsmozaik, 30 különféle papírfigura, 40 bábu, de készítettek fotómontázst és játékokat is. A fenti számok az élénk és nagy feladatokkal is megbirkózó alkotókedv bizonyítékai. A Tillárom haj és a Csu- hajja rajban 40 ifjú népitáncos (14 fiú és 26 lány) tanulta meg a Kanászitáncot, a Sárközi karikázót, valamint a Dunántúli ugróst. Naponta mintegy ötórás foglalkozásaik voltak, miközben pihenésként népdalokat tanultak és népmeséket hallgattak. A Cl—FU-raj (citera-furulya zenekar) tagjai alkották a tábor legfiatalabb csoportját, ök nemcsak a népi hangszerekkel, hanem a népi hangszeres kultúrával is itt a táborban ismerkedtek meg, s rendkívül nagy örömet jelentett számukra az együttmuzsikálás. A Bartók Béla raj tagjai (a kultúrfelelősök és a kórustit- , károk) a kórus-önkormányzattal ismerkedtek. Azzal a lehetőséggel, amelynek segítségével a munkaként vállalt énekkari tagság kapcsolódhat a csapat kulturális programjának megvalósításához — természetesen jól szervezett, közösségi munkával. Gergely Amáliát, a tábor vezetőjét árrá kértem, idézze fel a tábor valamelyik kedves mozzanatát. — Egyik nap, este 8 után rendeztük meg táborunk vidám esti akadályversenyét. A sötétben az állomásokat az úttörők csak a jelszóról ismerhették fel. A jelszó két mondatból állt. Kérdés: „Tessék mondani, messze van még Záhony?” Válasz: „Ilyen viharban?” Az egyik állomás a strandon volt, ahol néhányan — idegenek — sátoroztak. Érdeklődéssel figyelték a kilenc raj átvonulását, miközben nekik is alkalmuk nyílt tökéletesen megtanulni, mi a jelszó. A tizedik csoport kérdésére helyesen válaszoltak, így a fiúk-lányok gyanútlanul, az egyik állomásnak vélték őket, és mindjárt hozzájuk siettek. A sátrak előtt nagy volt a nevetés, amikor a félreértés kiderült. Az idegenek kenyérrel, szalonnával, hagymával vendégelték meg a farkaséhes rajt. A gyerekek jóízűen befalatoztak, s ezután már nem sok kedvük volt az akadályversenyt folytatni. A tábor ifivezetőinek határesett hangon kellett továbbhaladásra bírni a jóllakott fiúkat és lányokat ... (Csorba) n ANGYALFÖLD A Hazafias Népfront XIII. kerületi bizottsága és a XIII. kerületi Tanács lapja. Szerkesztőség: XIII., Vád üt 50. Felelős szerkesztő: Matúz László. Szerkesztő: Hajdü György. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Siklósi Norbert 79—3183. Szikra Lapnyomda. Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató
