Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. augusztus / 3. szám

Egy népfrontkörzet hétköznapjai Eredmények és gondok a 12-es körzetben A lakóhelyi környezet szépí­téséből, a szocialista életmód erősítéséből, a közművelődés, a környezetvédelem, a város- politika tennivalóiból mind nagyobb részt vállalnak a kör­zeti népfrontbizottságok. Erről beszélgettünk a Hazafias Nép­front XIII/12-es körzeti bizott­ságának elnökével Wolf Miklóssal és titkárával, dr. Sinka Lajossal. — Munkatervünk összeállí­tásánál figyelembe vettük a korábbi évek tapasztalatait — mondja Wolf Miklós elnök—, és a lakosság részéről megfo­galmazott igényeket, kéréseket is. Az első dolgunk a külön­böző munkabizottságok létre­hozása, illetve megerősítése volt, továbbá az aktívahálózat kibővítése. Az alábbi munka- bizottságok tevékenykednek körzetünkben: alkotmányjogi és közjogi, nő- és szociálpoliti­kai, várospolitikai, környezet- védelmi és közrendvédelmi, kulturális, ifjúsági ügyekkel foglalkozó munkabizottságok. Most alakul a nyugdíjasok problémáival foglalkozó mun­kabizottságunk. E bizottsá­goknak 31 tagja van és to­vábbi húsz aktivista segíti a munkánkat. Az elnökség ha­vonta ülésezik, a körzeti bi­zottság ülését pedig negyed­évenként hívjuk össze. — A bizottságok újjászerve­zése nem azt jelenti, hogy a nulláról indultunk, hanem azt, hogy meg kellett erősítenünk a bizottsági munkát, figye­lembe véve a megnövekedett feladatokat, az emberek meg­változott életkörülményeit, s bizonyos tekintetben a lakos­ság összetételében a változá­sokat. — Az elmúlt Időszakban na­gyon sok gondunk »olt az IKV munkájával — mondja dr. Sinka Lajos titkár. — Több­nyire csak bírálatok hangzot­tak el, noha mi tudtuk, hogy az IKV dolgozói nagyon is ko­moly erőfeszítéseket tesznek feladataik jobb megoldása ér­dekében. A különféle, kérdések tisztázása céljából szerveztük meg „A lakosság kérdez — az IKV válaszol” című fórumot. Rendkívül érdekes, élénk esz­mecsere alakult ki, s az el­hangzott vélemények nemcsak a félreértések tisztázását segí­tették, de hasznosnak bizo­nyultak az IKV munkája szempontjából is. Budapest felszabadulásának évfordulójára színvonalas kul­turális műsort szerveztek. Va­lamivel nagyobb érdeklődésre számítottak, noha így is szép számmal megjelentek. — Meggyőződésünk — jegy­zi meg Sinka Lajos —, hogy a legközelebbi ilyen rendezvé­nyünkön már többen lesznek, hiszen a résztvevők mintegy agitátorai lettek ennek a kul­turális rendezvénynek, ami abból is kiderül, hogy később jó néhányan sajnálkoztak, amiért ez alkalommal nem tet­tek eleget a meghívásnak. — A közelmúlt egyik leg­fontosabb feladata a lakóbi­zottsági választások jó, színvo­nalas megszervezése volt. Min­den korábbinál nagyobb volt az érdeklődés és aktívabb a részvétel. Ezt az alkalmat jól felhasználtuk arra, hogy Is­mertessük a párt politikáját, a népfront tevékenységét, a ta­nácsi munkát, s ezen belül is a lakóbizottságok teendőit. Ugyanakkor viszont az elhang­zott felszólalások, vélemények alapján jobban megismertük a lakosság hangulatát, vélemé­nyét, apiit egyaránt figyelembe veszünk a népfrontmunkában, a tanácsi munkában és más ál­lami, társadalmi szervezetek munkájában is. A választások során sikerült javítani a lakó­bizottságok személyi összetéte­lét, sok új fiatal aktívát von­tunk be ebbe a munkába. — A KISZ-szel együtt most készítünk elő egy vetélkedő­sorozatot, amely ez év augusz­tusában indul és jövő év ápri­lisában, felszabadulásunk 35. évfordulóján fejeződik be. En­nek keretében hosszabb távon tekintjük át az eddig végzett munkát, ismertetjük a kerület és ezen belül a körzet fejlődé­sét, a megváltozott és állan­dóan változó életkörülménye­ket. De természetesen kité­rünk a gondokra, a feladatok­ra is. Ismeretes, hogy pártunk, de mondhatjuk, az egész or­szág már készül az MSZMP XII. kongresszusára. így ért­hető, hogy a párt határozatai­nak, a majdan megjelenő kongresszusi dokumentumok­nak az ismertetésére is fel­használjuk a vetélkedősoroza­tot. Wolf Miklós veszi át a szét: — Hadd térjek még vissza a munkabizottságokra. Ugyanis nemcsak az elnökség, de az egyes munkabizottságok is rendelkeznek önálló munka­tervvel. E munkatervek végre­hajtása során behatóan fog­lalkoztunk már a környezet- védelemmel, a közrenddel, a fiatalok speciális kérdéseivel. A környezetvédelmi bizottság kezdeményezésére például pi­henőpark létesült és különféle intézkedéseket tettünk: kezde­ményeztük a parkok, a játszó­terek s általában a környezet védelmét. Munkánkhoz segítsé­get kaptunk más szervektől, szervezetektől is, így például az önkéntes rendőröktől. Velük együtt értük el, hogy egyre kér vesebb a rossz helyen parkí­rozó gépkocsi, ami korábban nagy gondot okozott környeze­tünkben. — Félreértés ne essék — folytatja ismét Sinka Lajos —, szó sincs arról, hogy minden vonatkozásban elégedettek lennénk eddigi munkánkkal, eredményeinkkel. Csak néhány gondunkra, feladatunkra sze­retnénk röviden utalni. To­vább kell szélesítem, bővíteni az aktívahálózatot, főként a fiatalok és a nők körében. Még több embert szeretnénk be­vonni a társadalmi munkába és el kell érni, hogy a külön­féle rendezvényeinken is na­gyobb számban vegyenek részt. — Kerületünkben nem meg­felelő a közvilágítás. Kértük az Elektromos Műveket, hogy helyszíni vizsgálódás alapján próbáljon javítani, változtatni a meglevő helyzeten. Sajnos, ez ideig nem sok eredmény­nyel kopogtattunk az Elektro­mos Műveknél. Tartottunk egy környezetvédelmi konferen­Angyalföld külső képe me­gint egy szép új épülettel gyarapodott. A Váci út és a Dózsa György út sarkán ma­gasodik a tizennégy szintes csupa üveg irodaház, a Fővá­rosi Vízművek új központja, a Középülettervező Vállalat, közelebbről Hoffer Miklós al­kotása. Felsuhanunk a 11. emelet­re, ahonnan Kiss Lajos fő­osztályvezető szobájából re­mek kilátás nyílik nemcsak a budai hegyekre, de egész An­gyalföldre. Beszélgetésünk té­mája nem csupán az iroda­ház bemutatása, hanem nél­külözhetetlen italunk a friss pesti ivóvíz és az ipari víz is. Vannak országok, ahol az ivóvizet üvegben árusítják, másutt — így Kuwaitban —, a tengervízből desztillálják, méregdrága áron. — Milyen a budapesti ivó­víz minősége? — Korábban egészen előke­lő helyre rangsorolták, smost ciáit, ahol kiderült: az eddigi eredmények ellenére még mindig sokan vandál módon rongálják a parkokat, teszik tönkre a társadalmi munkával és persze sok millió forinttal megszépített környezetünket. Ezen is csak a lakosság széles körű bevonásával, segítségével tudunk változtatni. Wolf Miklós, aki 29 éve ta-j nácstag, ezt mondja: — Sok tekintetben még mindig nem kapunk kellő tá­jékoztatást a kerületet irányító illetékes szervektől. Szeret­nénk, ha pontosabban és főként időben megmondanák, hogy, hol és miben várják a segítsé­günket. Enélkül nem tudjuk megfelelően koncentrálni az erőinket. Csak példaként emlí­tem, hogy már régen napiren­den van a Szent István park rendezése, de hogy mi az el­képzelés ezzel kapcsolatosan,' azt egyelőre mi sem tudjuk pontosan. A gépkocsik parko-. lását mi Is fontosnak tartjuk,' megítélésünk szerint mégis helytelen, hogy erre a célra a park gyepes részéből vettek el egy jelentős területet. Az ilyen munkákat jobban egyeztetni kellene velünk és a lakosság­gal, az itt élő emberekkel. Feljegyezte: Daragó Ágnes is az élcsoportban vagyunk.’ Jó ízű és jó minőségű, még nem fordult elő, hogy egész­ségi károsodást okozott volna — mondja Kiss Lajos fő­osztályvezető. — De azért nagy gond, hogyan tudjuk a folyók és a tavak vizének tisz­taságát megőrizni. • Fővárosunk lakossága éven­te mintegy 1 százalékkal gya­rapodik, a vízfogyasztás emel­kedése viszont eléri a 4—9 százalékot, tehát növekszik az egy személyre eső vízfogyasz­tás is. Az összkomforttal, a távfűtés bevezetésével, a „nonstop” forróvíz-szolgálta­tással ez a mennyiség ma már eléri a napi 300 litert! Da igaz, ami igaz: pazaroljuk is a vizet, pedig ez olyan vagyoy nunk, amelynek értéke nőt-; tön-nő. Gondolunk-e minderre amidőn elmegyünk az új szék­ház előtt? Eszünkbe jut-e,’ hogy egy köbméter új víz „kinyerése”, a kapacitás nö­velése nem kevesebb mint A VÍZMŰVEK ÚJ 20 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents