Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. augusztus / 3. szám
ilmi feladatokat, amelyeket lsen végeznek. Nádudvari gi't szavaiból a legfontosabbtartott kerületi munkájukat érhettem meg. Ugyanis évek szerződésben állanak a ke- ti népfronttal, és ennek kében igen sokszínű munkát íznek, amit ők maguk nem is íznek munkának, hiszen az íkbe változatosságot not. iá- tó munkájuk után szívesen t vesznek a közművelődési és ági fórumokon, a környezet- ílmd bizottság munkájában, ek között a kerület szépíté- n, rendezésében is, de szí- n besegítenek társadalmi lkával a népfront tevékenynek adminisztratív részébe is. ébe rendezvényekre — pl. dó ünnepségekre — igénybe ítik a helyiségeket, mert ez- mostohán vannak a munka- ükön. A jó kapcsolat folytán den kerületi eseményről érinek, sőt képviseltetik is ukat ezeken. Itthon vannak yalföldön, ismerik őket ke- tszerte, mint jó kis kollektí- tűzről pattant lányokat, asz- Lyokat. itos Róbertné a Vöröskeresztvaló együttműködést említi, t a kerülettel való kapcsolat k fontos csatornáját. A vál- ti vöröskeresztes szervezet vétségének háromnegyed része 51 a brigádból került ki. Ez az 'szervezet nemrégiben minta vezet lett, erre pedig igazán kék a Barátság brigádban, jó néhány aktív véradó is és mindenki tagja a Vörös- isztnek. ttot a beszélgetés elárulta, a .urális és politikai érdeklődés egyik legerősebb motorja en- a kis kollektívának. Vala- tnyien tagjai az Angyalföldi lyvbarát Körnek, olvasó em- k, akik tudásukat vetélkedő- és játékokban is szívesen lmutatják. Szeretettel említik erü’eti helytörténeti klubbal akul't gyümölcsöző kapcsola- ,t is, és azt a kicsit személyes ttságot, amellyel Kelemen itóf szobrászművészhez kötő- a brigád. Egy Lehel utcai mű- mlátogatás nyomán alakult ■z a kedves viszony, -amely .a sőművészetek felé' is megnyi- i ezeket az embereket, akik vezetten. és szabad idejükben >ly szívesen tanulnak, szinte ímennyien részt vesznek válásén oktatásban, égül csak az a kérdés: ho- i van mindenre idő a munka, ■ÖLD a háziasszonyi teendők között, hiszen a-többségük családos. — Gyakran jön a család is velünk egy-egy programra, aztán meg elosztanak köztünk a társadalmi feladatok. Ahogyan az irodában is besegítünk egymásnak, igazságosan osztjuk el a tennivalókat. Végülis egy család vagyunk így tizenegyen, meg a hozzátartozóinkkal együtt is. N. A. Amit vállaltak, azt állják „A vállalat neve: Kender-Juta, Címe: Bp. XIII., Váci út 189. A brigád neve: Alkotmány. A vállalat kiváló brigádja, a Szakma kiváló brigádja, az MSZMP KB Jubileumi Oklevelének tulajdonosa. Működésének helye; szélesszövet üzem. Létszáma: 14 fő.” Aki kinyitja a brigádnaplót, e piros filctollal szépen rajzolt betűkből magának is felvázolja a képet, egyelőre képzeletben. Aztán kezd ismerkedni néhány brigádtaggal a délutános műszakból. S a kérdésre, hogy miért választották pont az „Alkotmány” nevet, a válaszok is protokollári- sak: — A magyar alkotmány ünnepén, 1987. aug. 20-án alakultunk. — Az alkotmány a munkához, a pihenéshez való jog biztosítéka. — A munka a jövő fedezete — sorolják olyan iramban, hogy alig győzöm jegyezni. Míg beszélgetünk, az ,Olefin ’76” brigád tagjai tartják a frontot, kezelik a távollevők gépeit — Hogy mihez van jogunk, nemcsak attól függ, miként rögzíti az írás — mondja Pézsa Al- bertné szövőnő, brigádvezető-he- lyettes —, de attól is, érzünk-e felelősséget az egészért, a gyárért és a társadalomért. S hogy bri- gádnyelvre fordítsam: jogunk van például táppénzbe vetetni magunkat, ha betegek vagyunk. Mégis meggondoljuk ezerszer. Nem is a levonás miatt. Inkább, mert tudjuk, hogy kell a munkáskéz. — ... És szerencsére egészségesek vagyunk — vágják lei kórusban. Gyorsan belejutunk a közepébe. Beszélgetünk a munkáról, a családról, jelenről és jövőről. Nőkről lévén szó. csak annyit árulok el, hogy az átlag életkoruk 38 év, — A fiatalság nem siet a köny- nyűiparba — jegyzi- meg itt valaki. — öle viszont a java életüket ide láncolták. Nem kényszerből: szívből, szeretettel. Horváth Ti- borné 1950-től a Jutában van. Hétéves korkedvezménnyel jövőre készül nyugdíjba. — A „Vörös Juta”. így hívtak minket — idézi fel a régmúltat — Volt bizony, hogy nagyon nehéz körülmények között dolgoztunk, de nem adtuk lejjebb. Az Alkotmány név felvételével egybeesik az első 30 darab AT szövőgép beérkezése. Betört a műszál. A Robertson és a kender-juta alapanyag „nyugdíjba ment”. Aztán új, korszerű üzemrészbe kerültek, s megkezdődöd a szélesszövet gyártása Sulzer gépeken. Meleg van. Mtadannyiunkról szakad a víz, a beszélgetésbe mégis egyre inkább belemelegszünk. Ahogy javultak a körülmények, annál többet kellett tanulni. Érettségi, különböző párt- és mozgalmi iskolák következtek. A brigádvezető a Bólyai János szakközépiskola harmadik osztályát fejezte be, épp hogy megjött a tanulmányiról. Hudák Mihály- nénak hívják, s a naplóban őrzött újságcikknél tökéletesebben nem lehetne jellemezni: „Modem nő. szőke hajú, karcsú derekú ... A hűséges természetűek- hez tartozik. Azokhoz, akik tudják értékelni, amit kaptak...”. Ö várt a gyárkapuban, vezetett be a szélesszövet üzembe. Miattam ébresztette a vekker nappalok nappalán, pedig éjszakás volt aznap, és persze előző nap is. Az Alkotmány brigád tagjai váltótársak, különböző napszakokban dolgoznak. Hudákné, aki a kerületi népfrontbizottság alelnöke, a kerületi tanácsban meg a társadalmi munkabizottság tagja, — a népfrontmunkában is bizton támaszkodhat munkatársaira. Ez, tekintettel a három műszakra, nem kicsiség. A brigádtagok részt vesznek a kerület parkosítási munkálataiban. A Habselyem Kötöttárugyár 2. számú üzemének dolgozóival veteránokat patronálnak. Jó a kapcsolatuk a Szovjet Kultúra és Tudomány Házával. Most a margitszigeti Petőfi úttörőtábor áthelyezésével kapcsolatban vállaltak feladatokat. Se szeri, se száma megbízatásaiknak. Bódis Ferencné és Honig Mihályné kerületi népi eile-: nőrök. Tamás Mária tagja a kerületi és a vállalati pártbizottságnak, titkára a VII-es alapszervezetnek. Joós Erzsébet nőfelelős és ugyancsak tagja a Kender- Juta pártbizottságának, illetve végrehajtó bizottságának. Pirto- ger Zoltánná, a napló vezetője az, aki tényleg részletesen ismeri és rögzíti kinek-ktoek a tevékenységét: véradás, tiltakozás Kína vietnami agressziója ellen — és a családi ünnepek. Mert ez is része a brigádéletnen. Tudnak örülni egymás eredményeinek. Horváth Tibomé kislánya leérettségizett .. Szacskó Jánosné végre jó lakást kapott Dunakeszin ... Elmondják egymásnak, kinek hol helyezkedik el a fia (sok a fiús mama), hogy mi van a behívóval... — A gépnél akarok maradni —■ erősítette menet közben Hudákné, miközben közeledtünk a szélesszövet üzemhez. — Remélem, vezetőim is átérzik, nem azért tanulok, hogy elmenjek, hanem azért, mert ez ma már kell! „Munkásnőként kezdte, s ma is az” — idéződik fel emlékezetemben ' az említett újságcikk egyik sora. De különös ez? Csak annak, aki el sem tudja képzelni. mit jelent egy ilyen brigádközösség. 1968 óta szinte minden esztendőben kaptak valamilyen címet, elnyertek valamilyen kitüntető fokozatot. Tulajdonosai az MSZMP KB Jubileumi Oklevelének. Ezzel kapcsolatban — 1978. április 29-i keltezéssel — naplójuk őrzi: „Szívből gratulálok a magas kitüntetéshez a brigád vezetőjének és minden tagjának. Jó egészséget, további sikereket kívánok mindnyájuknak. Kádár János.’’ — Ez az írás, és Kádár elvtárssal való tavalyi személyes találkozásunk szárnyakat adott nekünk, és elhatároztuk ... — Ki ne mondd! —zúgják kórusban a többiek. — Majd a végén. — Jó — folytatja Hudákné —j akkor csak annyit, hogy amit erre az évre vállaltunk a gazdasági munka javításáért — a nép- gazdasági egyensúly érdekében —, az exportképes, selejtmentes, jó minőségű termékért, azt áll- juk. Augusztus húszadikán a Júlian- nák, Zsuzsannák, Magdolnák, Erzsébetek, Katalinok, Mária. Piroska, Gizella, Margit, Rozália a közös névnapot ünnepük, a brigád nevét — az Alkotmányt. Pless Zsuzsa 13
