Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. augusztus / 3. szám

A VB BESZÁMOLT A TANÁCSÜLÉSEN KÉTESZTENDŐS TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Tanács testületé 1979. júniusi ülé­sén tárgyalta meg a Végrehajtó Bi­zottság kétéves tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet dr. Bozsik József tanácselnök és dr. Sinka József vb-tit- kár terjesztett elő. A beszámoló hű krónikája a kerület eseményekkel teli két évének és ezért — úgy érezzük — méltán tarthat szá­mat a kerület lakosságának érdeklő­désére. A Végrehajtó Bizottság feladatainak végrehajtása során irányító szerepé­nek növelésére, a szakigazgatási szer­vek tevékenységének továbbfejlesztésé­re, a hatósági munka korszerűsítésé­re, továbbá — a tanácsi munka min­den területén — a hatékonyság növe­lésére törekedett Munkájának közép­pontjában — a korábbi évekhez ha­sonlóan — az V. ötéves terv célkitű­zéseinek időarányos megvalósítása ál­lott. A bizottságok növekvő szerepe A tanácstestület munkájának haté­konyságát segítette, hogy fejlődött a tanácstagok képviseleti tevékenysége, és ehhez jelentős segítséget nyújtottak a Végrehajtó Bizottság által biztosított informáló, tájékoztató anyagok, a tisztségviselőkkel és az osztályvezetők­kel tartott rendszeres kapcsolatok. A tanácstagok jobb tájékozottságát szolgálták a Hazafias Népfront kerüle­ti bizottságával közösen szervezett fó­rumok is. Az ott folytatott beszélgeté­sek tapasztalatait a Végrehajtó Bizott­ság mindennapi munkájában is igye­kezett hasznosítani. A Végrehajtó Bizottság önkritikusan értékelte saját munkáját. Megállapítot­ta, hogy a tanács ülésein a vb tagjai visszafogottabban szerepelnek, mert a tanácsülés anyagait a Végrehajtó Bi­zottság előzetesen elemző módon meg­tárgyalja. Megállapította a beszámoló, hogy az elmúlt évekhez képest fejlődött és fo­kozottabban érvényesül a tanácsi bi­zottságok véleményező, ellenőrző sze­repe: a testületek elé kerülő anyagokat előzetesen a tanács illetékes bizottsá­gai is véleményezik. A bizottságok ki­egészítő jelentéseikkel is segítik a tes­tületi döntések megalapozottságát. En­nek szükségessége nyilvánvalóbbá vá­lik, ha a vb tevékenységét a számok tükrében nézzük. 1978-ban a Végrehaj­tó Bizottság 15 ülést tartott, ezeken Összesen 57 napirendi pont szerepelt. A munkaterven kívül 26 előterjesztést kellett megtárgyalni, ezt az év körben jelentkező feladatok tették szükséges­sé. Sikerült elérni, hogy a formális és technikai jellegű határozatok mellőzé­sével csökkent a határozatok száma. Ez azért is kedvező jelenség, mert könnyíti a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérését, el­lenőrzését. A Végrehajtó Bizottságnak jó a kapcsolata mind a politikai testületek­kel, mind a társadalmi és állami szer­vekkel. A kerületi pártbizottság és a párt-vb, az állami, társadalmi és gaz­dasági feladatok megoldásához rend­szeres politikai iránymutatást ad. A Végrehajtó Bizottság, a tanácsi tiszt­ségviselők és a kerületi Pártbizottság vezetői között a kapcsolat rendszeres és segítő jellegű. Elmélyül az együttműködés A beszámolási időszakban a tanácsi tevékenységgel összefüggő előterjesz­tés a kerületi Pártbizottság, illetve a Párt VB testületé előtt mintegy 10 al­kalommal szerepelt. Kiemelkedő ezek közül is a hatósági ügyintézői tevé­kenységről szóló beszámoló, a VI. öt­éves terv koncepciójának ismertetése, valamint a kerületi egészségügyi el­látás helyzetéről szóló jelentés. Különös gonddal foglalkozott a Párt VB a kerület rendjével, tisztaságával, amelyet a későbbiek során helyszíni bejárás követett. Az intézkedés ered­ményeként bizonyos javulás tapasztal­ható. A Hazafias Népfront kerületi bizott­ságával kialakult rendszeres kapcsolat alapja a két testület között létrejött együttműködési megállapodás, amely­nek fő elvi és politikai tartalma a közéleti demokratizmus erősítése, a kerület lakosságának bevonása a köz­ügyek intézésébe. Rendszeres a Végrehajtó Bizottság kapcsolata a kerületi KlSZ-bizottság- gal, Ügyészséggel, Népi Ellenőrzési Bi­zottsággal, Rendőrkapitánysággal. Fej­lődő a kapcsolat a kerületi vállalatok­kal, üzemekkel, szövetkezetekkel, in­tézményekkel, amelynek kereteit az együttműködési megállapodások adják. A vállalatok jelentős pénzeszközöket adnak át a kerületfejlesztési tervek megvalósításához. Különösen értékesek a kommunista műszakokból befolyt összegek. Nagy segítséget jelent az ».Egy üzem — egy iskola” mozgalom keretében a kerületi vállalatok részé­ről nyújtott társadalmi munka. A kapcsolatok elmélyítését szolgál­ták a Végrehajtó Bizottság kihelyezett testületi ülései, pl. a Róbert Károly körúti kórházban, a Rajk László u. 81. szám alatti általános iskolában és a Láng Művelődési Házban. Ennek so­rán a Végrehajtó Bizottság a helyszí­nen tájékozódott az egészségügyi in­tegráció végrehajtásáról, a szülői mun­kaközösségek tevékenységéről, a szo­cialista munkabrigádok kulturális vál­lalásainak teljesítéséről. Jelentősen fejlődött a sajtó- és pro­pagandatevékenység. 1978-ban több mint 300 riport, tudósítás, cikk foglal­kozott a kerületi tanács és szerveinek tevékenységével, az apparátus munká­jával. A Végrehajtó Bizottság a gazdasági szervező, ágazati-irányító tevékenysé­ge keretén belül, a pénzügyi ágazatot érintő feladatainak ellátásánál töreke­dett a takarékos, belső tartalékokat feltáró, ésszerű gazdálkodási tevékeny­ségre. Ennek következményeként a pénzeszközökkel való gazdálkodásnál érvényesült a tervszerűség, megfelelő időben biztosították a feladatokkal ará­nyos összegeket. Eredményesnek ítél­hető meg a költségvetési gazdálkodás, amelynek során a bevételek teljesítése 101 százalékos, a kiadásoké közel 94 százalékos volt. Az ágazatok munkája Az igazgatási ágazatban emelkedett a hatósági ügyintézés színvonala. Ja­vult az ügyintézés a lakásügyi ága­zatban is, bár jelenleg ez a tanács munkájának egyik legproblematiku­sabb területe. A kereskedelmi és ipari ágazatokban egyre inkább előtérbe kerül az a tár­sadalompolitikai célkitűzés, amely a la­kossági szükségletek mind magasabb szintű kielégítését szorgalmazza. Rendszeresen vizsgálják a lakosság áruellátását. 1978-ban a kerületben 3 új zöldség-gyümölcs-, valamint 3 ipar­cikk-kiskereskedő kezdte meg műkő» dését. A művelődésügyi ágazatban befeje­ződött az iskolák összevonása. Az ösz- szevonás, a szaktantermi rendszerre való átállás, ésszerű helyiségbővítés lehetővé tette, hogy minden iskolában délelőtt oktassák a tanulókat. Javult a kerületi óvodák helyzete is. 1978-ban a kerületben új tanuszodát adtak át, amelyben az úszóoktatás ki­terjed a sporttagozatos osztályokra, to­vábbá a IV—V. osztályos, a gyógy"- testnevelésre utalt tanulókra és a nagy- csoportos óvodásokra. A testnevelési és a sportágazat te­rületén elsődleges szempont a tömeg­sport fejlesztése. Jelentős erőfeszítések történtek az „Edzett Ifjúságért” moz­galom mind szélesebb körben törté­nő elterjesztéséért. A munka eredmé­nyességét jelzi, hogy a kerületek kö­zött a mozgalom versenysorozatában a IV. helyezést nyertük el. | * A korszerűbb igazgatásért A hatósági munka helyzetéről á Végrehajtó Bizottság titkára évenként tájékoztatta a vb testületét. Általáno­san megállapítható, hogy a kerületi Tanács szakigazgatási szerveinél javult az ügyintézés színvonala, az ügyfélfo- 'gadás kulturáltsága, a hatósági munká­ban a törvényesség megfelelően érvé­nyesül. A még meglevő bürokratikus vonások felszámolása, az államigazga­tási munka korszerűsítése, a tanács és a lakosság kapcsolatának szélesítése továbbra is kiemelt feladat. I S. J. 8 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents