Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. augusztus / 3. szám

metróépítés angyalföldön A metró Budapesten — ugyanúgy mint más városok­ban — szakaszokban épül meg. A kialakított vonalhálózati el­képzelést fokozatosan váltják valóra. A K—Ny-i vonalon az Örs vezér tér—Deák tér közötti szakaszt helyezték először üzembe, ezt követte a Deák tér és a Déli pályaudvar közötti szakasz. Az É—Dri metróvonal első üzembe helyezett része a Deák tér és a Nagyvárad tér között szállítja az utasokat. A követ­kező- ütemben dél felé és észak felé egyaránt meghosszabbít­ják. Déli irányban a Nagyvá­rad tér—Kőbánya-Kispest vasútállomás közötti szakaszt (ezen a szakaszon öt állomás épül), északi irányban a Deák tér—Élmunkás tér közötti sza­kaszt építik meg. Később az Él munkás tértől tovább az Ár- pád-híd felé és — kerületünk határán túl — a Rákospalota- Üjpest vasútállomás érintésé­vel a .tervezett káposztásme­gyeri lakótelepre vezet a vo­nal. Az épülő északi szakaszon három állomás készül. A Baj- csy-Zsilinszky út és az Arany János utca sarkán helyezkedik el az Arany János utcai állo­más felszíni csarnoka. A Marx téren Budapest eddigi legna- nagyobb kiterjedésű föld alatti terét építik. A hatalmas mére­tű gyalogos aluljáró az utca­sarkokat, a villamos peronszi­geteket, a metró lejáró csar­nokát, valamint .a Skála Aru­ház alagsori szintjét köti össze. A Nyugati pályaudvar nevét viselő Marx téri állomás lesz az első olyan mélyállomás fő­városunkban, melynek mind­két végén mozgólépcsős kijá­rata lesz: a nagykörúti oldalon négy mozgólépcső helyezkedik el a ferde alagútban, a Katona József utca felőli oldalon épü­lő aluljáróhoz pedig három mozgólépcső vezet majd. Ez az állomás jól fogja szolgálni a Nyugati pályaudvar jelentős utasforgalmát, jó kapcsolatot biztosít a nagykörúti közleke­dés és a metró között. A metróépítéssel párhuza­mosan a tér fölött közúti híd épül majd, amely a Bajcsy- Zsilinszky utat a Nagykörút felett a Váci úttal köti össze. Ez is a metróépítéssel azonos időben valósul meg. A Marx térre viszik át a metróállomás­hoz a 26-os és a 91-es autóbu­szokat is és a 6-os busz vég­állomását. A Nyugati pályaudvar állo­más után a metró pályája fo­kozatosan emelkedik, éppúgy mint a K—Ny-i vonalon a Ke­leti pályaudvar és a Nép­stadion között. Az Élmunkás téren a Victor Hugo utca és a Gogol utca között már résfa­lakkal körülhatárolt térben, felszínről épül az ideiglenes végállomás. Az Élmunkás téri állomás üzembe helyezésével jelentős változások lesznek a felszíni közlekedésben. Egy- irányúsítják a Csanády utcát és a Victor Hugo utcát is, a korszerűsítésre kerülő Élmun- kás-híd felé haladó 76-os troli­buszok pedig a templomot megkerülve a Victor Hugó ut­cán folytatják útjukat. A Le­hel úti 12-es, 14-es villamosok, valamint a 33-as végállomása a piactér végénél lesz. Az Él­munkás téri metróállomáshoz csatlakozik két gyalogos alul­járó: az egyik a Victor Hugo utcánál épül meg, mely hason­ló lesz a Deák térihez —, a másik az Ipoly utcánál, ez fo­lyosószerű megoldással készül és lépcsőkön kívül gyermek- kocsi tolására alkalmas rám­pákat is építenek hozzá, mely természetesen a gurítható be­vásárló szatyrok szempontjá­ból is kellemes lesz. Egy har­madik aluljáró a Csanády utca vonalánál épül majd meg. Grandiózus méretű építke­zés ez, mely a közlekedés rendkívül jelentős méretű vál­tozását és javulását hozza majd magával, átmenetileg azonban sok kellemetlenséget okoz a környék lakóinak. Ezt fokozza az, hogy a zajjal járó réselési munkákat az éjszakai műszakban végzik. A munka nagyfokú torlódása és a szorí­tó határidő miatt, egyre több területet vesznek igénybe az építők, és egyre nehezebb a gyalogosan vagy gépkocsival közlekedők helyzete. A Csa­nády utca és Marx tér közötti Váci úti szakaszt gyakorlatilag teljesen lezárták. Itt a hídépí­tés igényel helyet, valamint a felszínről végzett talajszilárdí­tás is. A felszín felé közeledő alagutak fölött homokos ka­vicsrétegek helyezkednek el, ezeket szilárdítják meg, hogy az alagútépítést biztonságosan lehessen elvégezni. Az áthe­lyezett villamosvágányokon a forgalom teljesen zavartalanul folyik. A Csanády utcától az Élmunkás téri templom felé haladva a közmű-áthelyezések miatt kellett elzárni az úttes­tet, ezt követően pedig a rés­falas szakaszok épülnek, mely munkákat a járókelők időn­ként összeverődő csoportja kí­séri figyelemmel. A réselési munkáknál a fel­színen elkészített vezetőgeren­dák között a résfalépítő gép speciális markolókarja 15 mé­ter mély árkokat készít. Az árok szélessége átlagosan 60 cm. A kimarkolt rést agyagos folyadék — zagy — támasztja meg, hogy a talajvíz hatására ne omoljon be. Ebbe szerelik be az előre összehegesztett vasszerelést, majd kibetonoz­zák a rést. Egy-egy rés falsza­kasz hossza 3—4 méter. Az egymáshoz való csatlakoztatás után a szakaszok összefüggő, függőleges falat képeznek, mely a későbbiekben az alagút oldalfala lesz. Az elkészített oldalfalak közül kiemelik a közbezárt talajrétegeket, elké­szítik az alsó lezáró vasbeton- lemezt és a felső vasbeton- lemezt is. Helyenként techno­lógiai és technikai okokból közbenső födémek is épülnek. Az építés jelenlegi állásánál még mindig nagy problémát okoznak a közmű-átépítések. A Victor Hugó utca és' a Váci út keresztezésénél a szenny­vízcsatornát helyezik át. Egyes helyeken — így a Lipót köz­pontnál is — a postakábelek áthelyezése okoz gondot, a Go­gol utca és a Tisza utca között pedig — a Váci út páros olda­lán — a víznyomócső áthelye­zése. Ezek gyors befejezése és az építési munkák jelentős gyor­sítása szükséges a tervezett befejezési határidő betartásá­hoz. Dr. Rózsa László 6 ANGYALFÖLD Az Elmunkás tér vázlata, a metróállomással és a gyalogos aluljárókkal

Next

/
Thumbnails
Contents