Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. augusztus / 3. szám
Az alkotmány ünnepén Harminc éve már, hogy az országgyűlés elfogadta és alaptörvénnyé emelte a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát. Azóta augusztus 20-a az alkotmány ünnepe. Baráti társaságban kérdezték: miért augusztus 20-án, István napján ünnepeljük alkotmányunkat? Az alapokmány első mondata megadja az indoklást: „Magyarországot több mint egy évezreden át ■ nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn.” Népünk, nemzetünk évezredes küzdelmeit a haladásért folytatja a mi szocializmust építő mai nemzedékünk. István király államalapító tetteit és írásban fennmaradt „intelmeit”, amelyekkel Imre fiát a nép érdekeit szolgáló jó királlyá hajlítani szánt — történelmünk szerves részének tekintjük. István királyra hivatkoztak ezer éven át a népet elnyomó kizsákmányoló uralkodó osztályok. Alkotmányt azonban sohasem tudtak létrehozni, helyette az uralkodó kisebbség védelmében, az évszázadokon át összegyűjtött mind kegyetlenebb jogszokásokat és Werbőczi hírhedt népszipolyozó törvényeit alkalmazták. Mindez az alább állóknak — Werbőczi szavai szerint — csak fenyítést jelentett. A magyar burzsoázia son volt képes a polgári célkitűzések végigvitelére, sem a demokratikus rendet, sem az alkotmányt nem tudták megteremteni. Csak a felszabadult magyar nép — a munkásosztály vezetésével — volt képes a megváltozott gazdasági, hatalmi viszonyokat és az emberi jogokat magába foglaló alaptörvényt megalkotni. A néptömegek harca nyomán a régi kasztrendszer, a születési előjogok, a jogtiprás, a kenyér- és létbizonytalanság országa, a bomlott régi úri rendszer Magyarországa megszűnt létezni. A bankok, a bányák és a nagyüzemek államosítása, a föld felosztása a földművelők között, a munkáshatalom megteremtése történelmi sorsfordulót eredményezett a magyar nép életében. Megteremtődött a demokratikus rend, a népképviseleti rendszer, föld a parasztoknak, munka- alkalom a munkásoknak, soha nem látott társadalmi mobilitás alakult ki — s mindezt biztosította az alaptörvény, az alkotmány. Történelmi fejlődésünk következtében azóta az 1949-ben elfogadott alkotmányunk is módosításra szorult. A szocializmus alapjainak lerakása után, 1972-ben, az ország- gyűlés által módosított alkotmány egységes szövegében kimondhattuk: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A kizsákmányoló osztályokat felszámoltuk, a szocialista termelő viszonyok uralkodóvá váltak és megszilárdult a munkásosztály hatalma. A szövetségi politika következetes érvényesítése alapján a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és az értelmiségiek közös munkán és közös bizalmon alapuló érdekazonossága jött létre. A város és a falu dolgozói általuk választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat. Legmagasabb népképviseleti szervünk, az Országgyűlés, az 1972- ben történt alkotmánymódosítás óta törvényalkotási tevékenységét meggyorsította. Ötvenöt törvényelőterjesztést vitatott meg és emelt törvényerőre. Törvényt alkotott többek között az egészségügyről, a közművelődésről, a házasságról, a családvédelemről és a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok fontosságáról, ügyintézésének módozatairól. Több jogi kodifikáció született, a Polgári Törvénykönyv továbbfejlesztette az alkotmányban deklarált emberi jogokat — a személyiség védelmével. Egyes képviselők munkáját régebben szereptévesztés jellemezte. A szocialista hatalom vélt védelme korlátozta a képviselőket intézményeink bírálatában akkor is, ha azok mulasztásokat, hibákat követtek el. A hetvenes évtizedben a demokratizmus továbbfejlődését eredményezte a helyi érdekek előtérbe kerülése. A képviselők felelősen aktivizálódtak az érdekek egyeztetésében, rangsorolásában, a helyi és az össztársadalmi érdekek összehangolt érvényesítésében. A mif kerületünkben — amelynek tradíciókban gazdag munkás- mozgalmi múltja van — az utóbbi években fejlődött a tanácsi munka népképviseleti-önkormányzati jellege. Természetesen nálunk is érvényesül a nép hatalmát megvalósító szocialista állam demokratikus centralizmusa, a tanács államigazgatási funkciójának gyakorlása által. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága — alkotmányos kötelességének eleget téve — évenként tájékoztatást ad és kétévenként beszámol munkájáról a választott testületnek, a tanácsnak és rajta keresztül a kerület lakosságának. Az V. ötéves terv időarányos megvalósítása, a metró építkezése, a Róbert Károly körúti külső gyűrű alapozásának munkája, Üj-Lipótváros II. üteme és a kerület politikai központjának építése most az elsődleges tartalmi kérdések. Jó visszhangra talált, hogy az üresen hagyott lakásoknak a tanácstagok által évek óta kért felmérését az apparátus dolgozói nagy munkával elvégezték. A tanácstagok népképviseleti tevékenységét fejlesztették a végrehajtó bizottság áttekintő tájékoztatói, a tisztségviselőkkel és az apparátusi osztályvezetőkkel megszervezett munkakapcsolatok. A demokratizmus hatékonyságát növelheti, ha a most megválasztott lakóbizottságokat és a Hazafias Népfront háromnegyed éve működő körzeti bizottságait is segítjük közéleti tevékenységükben. Angyalföldön a demokratizmus fejlődése a kerület jelentős ipari vállalataiban érvényesülő üzemi demokráciától is függ. Az üzemi demokrácia fokát a munkásrészvétel határozza meg. Biztosítani kel'l a munkásoknak vitákban és döntésekben való részvételét. Sok függ a vállalat áttekinhető információs rendszerétől, és a vállalatvezetés őszinte igényétől: ha a munkások érzik, hogy szakmai véleményükre támaszkodnak, akkor a termelő tevékenységet maximálisan elősegítik. A másik terület, ahol a munkások részvétele biztosítható, az érdekek egyeztetése. A helyi kereseti és elosztási viszonyokban természetesen a vállalatvezetés kezében van a döntés. De a munkások emberismerete, a végzett munkához szükséges idő és feltételek birtokában jó ajánlásokat adhat a vezetésnek. " A béren túl a dolgozókat mindinkább érdeklik a munka körülményei, a tisztaság, a munkahelyi társas kapcsolatok. Különösen fokozza a munkásrészvételt, ha a vezetés igazságosan dönt a végzett munka alapján, ha nem fukarkodik az elismeréssel, a • jutalmazással. Az emberi teljességhez a sikerélmény is hozzátartozik. Augusztus 20-a az alkotmány ünnepe. Ünnepi eseményein visszaté- dően milliós tömegek vesznek részt szép fővárosunkat keresatülszelő folyónk, a Duna partjain. Az augusztus 20-i vízi parádé, a Gel- lért-hegyi tűzijáték érdekességei mellett az ünnepi hangulathoz népünk munkasikerekben gazdag és emberi kapcsolataiban mind teljesebb élete is hozzájárul. Kelen Béla országgyűlési képviselő 2 ANGYALFÖLD
