Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1979. március / 2. szám

Márciustól szeptemberig kiosztják MIRE LESZ JŐ A SZEMÉLYI SZÁM? 1979-ben új személyi adattal „gyarapo­dunk”. Az országban mindenütt kiosztás­ra kerülnek az állampolgárok személyi számai. És a berzenkedőbb típusú olvasó már itt merengeni kezd: megint egy „bü­rokratikus adat” ... Kinek lesz jó ez, mi­re lesz jó ez? Valóban, mire? A kérdésről dr. Ulrich Jánossal, a XIII. kerületi Tanács VB. Igazgatási osztályának vezetőjével és Szir­mai Sándorral, a népességnyilvántartó csoport vezetőjével beszélgettünk. Mindenekelőtt azt tisztáztuk, mi ez a szám, és mit jelent? Tizenegy számjegy 11 számjegyből áll a személyi szám, és a felépítése garantálja, hogy két magyar állampolgárnak nem lehet azonos száma. Azonban nem egyszerű „sorszám” ez, ha­nem sok mindent elmond tulajdonosáról a számítógépes nyilvántartási rendszer kezelőinek. — Nézzük a saját számomat — mondja a szobában ülők egyike. — Az első számjegye 1, mert e században szü­lettem, és férfi vagyok. Ha 1900 után született nőről van sző, ugyan­ez a szám 2-es, ha 1900 előtt született valaki, és férfi, a 3-as, ha nő, a 4-es számot kapja. Ezenfelül az 1—2—3— 4-es számmal kezdődő személyi számok tulajdonosáról automatikusan tudjuk, hogy az illető magyar állampolgár. Ha Magyarországon élő nem magyar állam­polgárról van szó, és 1900 után született, a férfi száma 5-ös, a nőé 6-as számmal, múlt századi születés esetén a férfié 7-es- sel, a nőé 8-assal kezdődik. 9-es számmal személyi szám nem kezdődik. — A második és a harmadik szám a születés évének utolsó két számjegye. Én 1930-ban születtem, nálam tehát 30. A kö­vetkező négy a születés hónapja, napja. Esetemben július 12, azaz 0712. Eddig te­hát hét számjegyem már megvan, 1 300 712. A következő három arra szol­gál, hogy az ugyanezen a napon született, magyar állampolgárságú férfiaktól kü­lönböztessen meg. Feltételezzük, hogy ezernél több magyar állampolgárságú férfi nem született egy napon, ha mégis, akkor sem kapja két ember ugyanazt a számot, mert a 11. számjegy, a gépi kód­szám az esetben más les» — Eddig érthető. De kinek segít mind­ez? — Mindenekelőtt a gépi nyilvántar­tásnak, természetesen. Nem kell többé évenként összeírni a bölcsődés, óvodás, tanköteles, sorköteles lakosságot, mert a számítógépben tárolt adatokból mindez megállapítható. — Ez nem egészen érthető, hiszen a személyi számok utalást erre nem tartal­maznak .., — A személyi szám valóban nem tar­talmazza az esetleg változó adatokat, te­hát azt, hogy valaki meddig tanköteles, mettől-meddig sorköteles, mi a családi állapota stb. Viszont amikor e számokat először gépi nyilvántartásba visszük, to­vábbi, olyan számokat is gépbe táplálunk, amelyet az egyszerűség kedvéért az ál­lampolgároknak tudnia sem kell, a gép viszont e további számok alapján még „többet tud” az emberről, mint a sze­mélyi szám adatai. — Hol hasznosítható mindez? — Sorozásnál, iskolába való beiratko­zásnál, választásoknál, szükséghelyzet­ben, például árvízvédelemnél, és hasonló esetekben az államigazgatás munkája jó­val könnyebbé válik. Kevesebb rovat az űrlapon — És az ember, az állampolgár hol érezhet majd könnyítést a személyi szám kapcsán? — Erre is tudunk néhány esetet felso­rolni: elsősorban anyakönyvi kérdések­ben. Szóba került például a ki- és beje­lentőlapok reformja, amelyeken egy . sor eddigi adat-rovat megszüntethető, és a személyi számmal helyettesíthető. Ezt különösen azok tudják értékelni, akiknek évente egy tucat ilyen lapot kell félórá­nyi munkával kitölteni, például a mun-' kásszállások gyakran költözködő lakói. De a tanácsi dolgozók is, mert nekik sem kell tucatnyi adatot újra és újra leírni egy lakcímváltozáskor, csak egyetlen szá­mot, Elhalálozásnál is könnyebbé teszi a bejelentést a személyi szám. A munkaügyi osztályok dolgozóinak munkája is jóval könnyebb lesz e szám révén ... Gondoljunk csak utána, hány rovatot kell egy-egy ilyen lapnál kitöltenünk, 3— 4 ízben is; neve, neme, anyja neve, szüle­tési helye, állampolgársága, előző neve, születési ideje, és így tovább, mindezt csak azért, hogy a névazonosság esetén az azonos nevű embert meg lehessen külön­böztetni a másiktól. Mostantól kezdve mindenkinek lesz egy olyan száma, amely csak az övé az országban, beírjuk ezt a számot, és egy órányi körmöléstől szaba­dulunk meg. — A kerületben hogyan oldják meg a személyi számok kiosztását? — Április' 2-án kezdődik az akció, a Dagály utca 15/a szám alatt levő Ifjúsági Klub földszinti nagytermében. — Miért nem a tanácsházán? — Kérdezték ezt már sokan. A válasz: naponta mintegy ezer ember kapja meg a számát, ha ennyi ember a szokásos ügy­félforgalmon felül a tanácsházára zsúfo­lódna be, megbénulna a munka. A Dagály utcát pedig mindenki elérheti, a Váoi úti villamosokkal, buszokkal, a Lehet útról pedig átszállással, például 32-es busszal is. Hétköznap reggel héttől este hétig, szombaton délután kettőig osztják a szá­mokat. Mindenki idejében értesül — Honnan tudják meg a kerület lakói, kinek, mikor kell mennie? — A lakóházakban kifüggesztjük a tá­jékoztatást, hogy az egyes tanácstagi kör­zetek, ezen belül egyes lakóházak lakói melyik héten kerülnek sorra. Hogy ne kelljen senkinek sem a munkaidejéből vagy a szabad idejéből feleslegesen ál­doznia, mindenkinek egy teljes hét ^ áll rendelkezésére, és ezt legalább egy héttel előbb tudja meg. — Mindenkinek személyesen kell el­mennie? — Nem. Ha egy család egy tagját a többiek megbízzák, és személyi igazolvá­nyaikat neki odaadják, elmehet a többiek helyett is, minden magával vitt igazol­ványba beragasztják a számot. — És ha valaki kórházban fekszik? — Az is adhat ismerősnek, rokonnak megbízást. — A nyaralók, akik magukkal kell, hogy vigyék igazolványaikat, vagy a hosszabb időre külföldre utazók, akiknek a személyi igazolványukat a határon le kell adniok? — Ha egy héttel előbb küldött értesí­tést olvasva tudják, hogy a kérdéses hé­ten nem lesznek itthon, jelezzék, és me­hetnek egy héttel előbb,' kettővel később is. Ha ismerős, hozzátartozó jelzi a távol- létet, és bemondja, mikor érkezik haza a távollevő, akkorra küldünk neki értesí­tést. Aki semmilyen „életjelt” nem ad, nem jön el, nem is válaszol, azt névre szólóan értesítjük. Az igazoló lapot bevonják — És mi lesz a személyi igazolványban levő sárga igazoló lappal? — Azt a személyi szám kiosztásakor bevonják. — Akinek nincs személyi igazolványa? — 14 éven aluliak személyi lapot kap­nak, ezt csak a szülő, vagy az általa meg­bízott nagykorú személy veheti át. Ennyit tudtunk meg az év egyik legna­gyobb szabású közigazgatási eseményéről. Amit láthatunk belőle: a mi életünket is könnyíti majd a Személyi szám bevezeté­se, a tanácsok munkáját is. Mindkettőt segítsük elő azzal, hogy lehetőleg a jel­zett időben jelenjünk meg a Dagály utca 15/a alatt. Megéri... Szatmári Jenő István 4 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents