Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. március / 2. szám
MERRE TOVÁBB 1980 UTÁN? Előzetes koncepciók - a kővetkező tervidőszakra Lassan a végéhez közeledik az ötödik ötéves terv. És ha a hatodik tervidőszak tervei nincsenek is még minden részletükben, minden szinten kidolgozva, azt azért már többé-kevésbé előre lehet látni, mi az, ami megvalósítható 1985-ig, és mi az, amit a lehetőségektől függően talán meg lehet valósítani ez idő alatt. Ha arra kíváncsi az ember, hogy mindez Angyalföldet hogyan érinti, keresve lem találhat avatottabb beszélgető partnereket, mint Takács Lajost, a XIII. kerületi Tanács elnökhelyettesét, és Molnár Pétert, a tanács tervosztályának vezetőjét. A „háromoldalú párbeszédből” fokozatosan bontakoznak ki annak körvonalai: hol, hogyan, mivel gyarapszunk. Persze betű szerint venni azt, ami a beszélgetésben elhangzik, még nem lehet, hiszen a népgazdaság, az ország, a főváros és a kerület gazdasági helyzete, erőforrásai még módosulhatnak 1980-ig —, de azt nagy körvonalakban már lehet látni, hogy az élet mely területén milyen reális elképzelések megvalósításán fáradoznak a szakemberek. — Az ötödik ötéves tervnek a kerületre vonatkozó feladatai a tervszámokhoz közel valósulnak meg, csakúgy, mint a főváros ötéves terve — kezdi a beszélgetést az elnökhelyettes. — És ami még ör- vendetesebb: az a dinamizmus, lendület, ami a kerület fejlődését a jelen ötéves tervben meghatározta, a hatodik ötéves tervidőszakban is folytatódik majd, sőt, egyes részterületeken még fokozódik is! — Menjünk talán sorra. Nézzük a legégetőbb kérdéseket: a lakáshelyzet alakulását és a gyermekintézményeket. — Az ötödik ötéves tervidőszakban általában javultak az „ellátási mutatószámok”, azaz a száz lakosra jutó óvodai, bölcsődei férőhelyek, tantermek, az orvosi ellátás, a kereskedelmi ellátottság adatai. Ha lehet ebben a vonatkozásban rangsort felállítani a főváros kerületei között, elmondhatjuk: e mutatókat tekintve már a ranglista első felében foglalunk helyet! Ezen belül: a kerület saját erőből történő fejlesztési elképzeléseivel azt próbáljuk kiegészíteni, amit a főváros erőforrásaiból történő fejlesztés nem tud biztosítani. — Milyen „saját erőforrásokra” lehet a jövőben számítani? — A vállalati támogatások pénzeszközei csökkenőben vannak, mert az új gazdasági szabályozók ilyen irányban ösztönzik a vállalatokat. Az ötödik ötéves tervidőszakban például 58 millió forint folyt be a vállalatoktól, míg a hatodikban csak 50 millióra számítunk. De a fővárostól oéltámogatást is kapunk bizonyos területeken, és a társadalmi munka, a kommunista szombatok eredményeit a jövőben is fel kívánjuk használni. — Hallhatnánk-e példát a fővárosi és n saját erős fejlesztések összehangolására? 2 — Vegyült a lakótelep-építkezéseket: kerületünkben három új lakótelep épül. Az Űjlipótváros II/B elnevezésű telepen 2000 lakás, egy 100 férőhelyes bölcsőde, egy 200 személyes óvoda, és egy 16+4 tantermes iskola épül, utóbbiak, mint célcsoportos járulékos beruházás. A Szegedi úton is 2000 lakás épül, ugyancsak 100 férőhelyes bölcsődével, 200 férőhelyes óvodával, és 16 + 4 tantermes iskolával. Ezek fővárosi erőforrásból kerülnek megvalósításra. A harmadik, kerületünkben épülő lakótelepen azonban már más a helyzet: itt is épül fővárosi forrásokból 2011 lakás, ugyanolyan iskolával, bölcsődével, óvodával — de ugyanitt épül még egy 100 férőhelyes bölcsőde, és ez már kerületi forrásból. Viszont a területelőkészítést, és hasonló élőmunkákat a lakótelep építésével együtt végrehajtják, tehát olcsóbb és könnyebb lesz a „plusz” bölcsődét saját erőforrásból megvalósítani, [gaz ugyan, hogy a Járulékos beruházásként épülő három bölcsőde elsősorban az épülő lakótelepek igényeit hivatott kielégíteni, de a saját forrásból épülő negyedik, bár az egyik lakótelepen lesz, mégis a kerület többi részének bölcsődei férőhelygondjai enyhítése céljából készül el, a Béke út—Tatai út—Rokolya utcai leendő lakótelepen. — Ezek szerint, a célcsoportos építkezések kapcsán csökkenhet a kerület fejlesztésében a saját erőből épített gyermekintézményekre fordított költséghányad? — Igen is, nem is. Igen, ha a fent elmondottakat nézzük. Nem, ha azt vesz- szük számításba, hogy meglevő létesítményeink mennyire elavultak. Ezért most a fő feladat saját erőforrásaink koncentrálásával a meglevők felújítása lesz. Három iskolát újítunk fel például: a Csata utcait, a Sallai Imre iskolát és a Radnóti Miklós utcait. Az elavult nyári napközis úttörőtábor a Margitszigeten megszűnik, és helyette jobb levegőn, a hegyvidéken a XII. kerületi Árnyas úton épül új úttörőtábor. A kerületi úttörőház jelenleg a József Attila Művelődési Központban működik. Ezt szeretnénk jobb feltételek között tudni, ezért áthelyezzük a Dagály utcai Ifjúsági Klubba. Ehhez viszont a klub épületét kell bővíteni — ezt a munkát is a hatodik ötéves terv keretében végezzük el! — Es a kerületi egészségügyi ellátás helyzete hol, miben javul? — Kidolgozás alatt áll a hatodik ötéves tervünkben a Róbert Károly körúti kórház rekonstrukciójának részeként egy új belgyógyászati pavilon építésének a programja. Ez hasonló lesz ahhoz a pavilonhoz, amelyet a Margit kórház kap Óbudán, csak egy szinttel magasabbra tervezik. 450 ágy lesz benne, és jó néhány, a meglevő kórházat kiszolgáló létesítmény. — A közlekedésben mi várható? Hiszen épül a metró, tervezik az Árpád-híd átépítését, és így tovább... — Hogy néhány feladatot említsek: 1984-ig befejeződik az Árpád-híd átépítése, szélesítése, megkezdődik a Hungária körúti gyorsvillamos építése. A Róbert Károly körutat az Árpád-híd és a felüljáró közötti szakaszán osztott pályás, négysávos úttá építik át, rendezik a kapcsolódó csomópontokat. A metró kerületi szakasza a hatodik ötéves terv időszakában teljes hosszában elkészül. — Jogosan aggódnak sokan: ha a metró készen lesz, a Váci útról is elviszik a buszokat, mint az Üllői útról? — Szerencsére erről szó sincs. A buszok maradnak, az öregek, a kisgyerekes anyák, a rövid távra, csak vásárolni utazók örömére. — Végül is: hol lesznek a metró megállói? — A Marx téren, az Élmunkás téren, az Árpád-hídnál, a Meder utcánál (azaz a Láng gyár közelében), a Gyöngyösi útnál és az északi vasúti összekötő híd mellett. — A kereskedelmi ellátottságról mit tudnak mondani a jövő tervezői? — Valamennyi új lakótelepünk járulékos beruházásaként új ABC-áruházak is épülnek, nagy alapterülettel. Ezek nyilván nemcsak a lakótelepek, de a környék jobb ellátását is szolgálják majd. A Lehel piacot, a metró építkezése 1980 után nem zavarja már — más kérdés, hogy nem kezdődik-e ott másfajta építkezés. Szó van ugyanis a piaci rekonstrukció tervéről is. — Egyéb újdonságok? — A VOLÁN-buszok végállomása az Árpád-híd hídfőjéhez kerül. A lakótelepeken nagy autóparkolók épülnek. — Apropó, parkolók. És a „parkolj és utazz tovább" rendszer? Lesznek-e a kerületi metróállomások mellett ilyen P+ R parkolóhelyek? — Ez a kerület adottságai miatt nehezen képzelhető el... — Szó volt esetlegesen megvalósuló létesítményekről is... — Igen. Az anyagi lehetőségektől függően kerülhet szóba például az új torna- csarnok építése, vagy új körzeti orvosi rendelő létesítése. Eddig az elképzelések. Még nem tervek, de reméljük: valamennyiünk jó munkájával, az ország gazdasági helyzetének szilárdulásával, az elképzeléseknek meglesz a fedezete. A saját szebb holnapunk érdekében is. (Szatmári) ANGYALFÖLD
