Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. január / 1. szám
Tripolisi új lakói A körzetben már várták őket Észak-Angyalföldön sok új házat építenek, s ezekbe szép számmal költöznek új lakók, Bőmmel néhány Váci úti nagyüzem dolgozói. A körzeti népírontcso- port októberben az alábbi levéllel fordult az újonnan beköltözőitekhez: Tisztelt Barátaink! Sok szeretettel köszöntjük önöket új lakóhelyükön, kívánjuk, legyen sok-sok örömük uj, saját otthonukban, érezzék magukat jól Itt Angyalföldön, a XIII. kerület legészakibb részén, mely egyúttal a Hazafias Népfront XIU/1-es körzetének otthona, működési terüleJLérjük önöket, legyenek aktív polgárai, lakói Angyalföldnek, ennek a sok-sok munkásmozgalmi emlékkel rendelkező kerületnek. Vegyenek részt új otthonuk, környezetük jövőjét. formáló munkánkban, bekapcsolódásukkal, részvételükkel nyújtsanak segítséget az itt tevékenykedő társadalmi aktíváknak, társadalmi szervezeteknek, vegyenek részt a közéleti tevékenységben. Tisztelt Barátaink! A Hazafias Népfront XIII/1. körzeti csoportja 1973. november 13-án, hétfőn 18 órakor tartja bizottsági választógyűlését a József Attila Művelődési Központ (XIII., József Attila tér 4.) emeleti nagytermében, melyre ezúton is tisztelettel meghívjuk önöket, Angyalföld új lakóit. Jelöltjeink között az önök Lakótársai közül is többen szerepelnek. Kérjük önöket, minél nagyobb számban vegyenek részt választási gyűlésünkön, jöjjenek, ismerkedjenek meg új környezetükkel, az itt folyó népfrontmunkával, a régi angyalföldiekkel, az önök új barátaival. Üdvözlettel: a Hazafias Népfront Xin/1. körzeti csoport vezetősége LEVÉL AZ ÜZEMI DOLGOZÓKHOZ Egy másik levélben azokhoz az üzemi dolgozókhoz fordultak, akik mostanában lettek a kerület lakói. Idézzünk ebből a levélből is néhány sort: „A népfrontcsoport tagjai azon fáradoznak, hogy elősegítsék az itt élő lakosságnak a kömyezeífejlesztő és szépítő igényét és öntevékenységét, kulturális igényeinek teljesítését, környezetünk és életkörülményeink javítását és szépítését, Angyalföld munkásmozgalmi emlékeinek ápolását, jövőnk formálását, a népi szocialista nemzeti egység kialakítását. Szeretnénk munkánkat, tevékenységünket önökkel közelebbről is megismertetni, érdeklődésüket felkelteni, s önöket is bevonni a munkánkba.” — Milyen meggondolásból fordultak éppen az új lakókhoz? Mi lesz majd munkájuk, várható feladatuk? — kérdeztük Fekete Bélától, a körzeti népfrontbizottság titkárától. — Észak-Angyalföld e területének lakói egyrészt elöregedtek, másrészt a szanálások következtében nagyon sokan elköltöztek. A népfrontcsoport öttagú vezetősége ugyan továbbra is itt maradt, de aktíváink több mint 60 százaléka elköltözött a környékről. A körzeti pártszervezetekkel együtt az üzemek pártbizottságaihoz fordultunk, tőlük kértünk segítséget. Főképpen az itt dolgozó és most már itt lakó fiatalokra számítottunk. Az üzemek pártbizottságaitól messzemenő segítséget kaptunk: az általuk ajánlott üzemi dolgozók kivétel nélkül mind bekerültek a körzeti népfrontbizottságba, nagyon sok reményt fűzünk a munkásságukhoz. A többségük tapasztalt társadalmi munkás, így könnyen beilleszkedhetnek a népfront sajátos feladataiba. — összesen hányán vállalták ezt a társadalmi megbízatást? — Tizenegyen. Angyalföld északi részének úgyszólván minden nagyobb gyára, üzeme javasolt néhány aktívát. HÁRMAN A DÄRUGYÄRBÖL A Magyar Hajó- és Darugyár Daru és Kazán Gyáregysége három társadalmi munkást jelölt a körzeti népfrontbizottságba. Ismerkedjünk meg velük kissé közelebbről. Bükkszegi Zoltánná 1971 óta dolgozik a Darugyárban, jelenleg az anyaggazdálkodási osztályon kooperációs előadó. Érettségi után az angyalföldi Akkumulátorgyárba került, s onnan jött mostani munkahelyére. A Darugyárban volt alapszervezeti KISZ vezetőségi tag, szervező titkár, KISZ-titkár, majd a vállalati KISZ-bizottság tagja. 1975-ben megkapta a KISZ KB dicsérő oklevelét. 1972 óta párttag, jelenleg a pártsajtó terjesztője, valamint a Vöröskereszt család- és ifjúságvédelmi felelőse. A jövő évben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatára szeretne jelentkezni,' most a vállalat által szervezett előkészítőre jár. — Milyen munkát végezne szívesen a Hazafias Népfrontban? — kérdeztük. — Legszívesebben a család- és ifjúságvédelemmel foglalkoznék. Ahogy erről Fekete elvtárstól értesültem: ez a kívánságom teljesülni is fog, hiszen a körzeti népfrontnak is van ifjúsági bizottsága. Csuja Sándor, a műszaki főosztály normaosztályán csoportvezető. 1969 óta dolgozik a vállalatnál. Gépipari technikumot végzett. A szocialista brigád, amelynek tagja, tavaly elnyerte a vállalat kiváló brigádja kitüntető címet. — A Hazafias Népfrontban végzett munka nem idegen számomra, ha nem is ebben a körzetben, de már korábban is szereztem némi népfront-tapasztalatot. A brigádvezetőnk, Zahara Kornél, a Hazaíias Népfront elnökségi tagja, vele együtt több kiállításon, iró-olvasó találkozón vettünk részt, vagyis belekóstoltam már ebbe a munkába. így aztán szívesen vállaltam az újabb megbízatást, és remélem, nem fogok szégyent hozni az üzemünkre. Pintér Vilmos, az üzemfenntartási részleg villanyszerelő műhelyének művezetője, 1957 óta párttag, a szakszervezet műhelybizottságának tagja, szociális ügyekkel-, üdüléssel, segélyezéssel foglalkozik. — A népfront tevékenységével most ismerkedem — mondja, — ott is szívesen foglalkoznék úgynevezett emberi, szociális problémákkal. TEVÉKENY MUNKABIZOTTSÁGOK — Körzetünkben változatlanul sok az idős, egyedül élő lakó — mondja Fekete Béla körzeti titkár, — akik a legkülönbözőbb kérdésekben szorulnak segítségre, gyámolításra. De ezen kívül természetesen nagyon sok más tennivaló, feladat is vár ránk. A körzetben a következő munkabizottságok alakultak: alkotmány- és közjogi bizottság, kulturális bizottság, várospolitikai bizottság, környezetvédelmi bizottság és ifjúsági bizottság. Valószínűleg még újabb munkabizottságok is alakulnak. Arra törekszünk, hogy ki-ki a számára legmegfelelőbb munkabizottságban fejtse ki a tevékenységét. Lelkesedésben nincs .hiány, s bizonyos, hogy a hétköznapokban végzett munka eredménye sem marad majd el. Daragó Ágnes ENGEDÉLY NÉLKÜL - RICSIT DRÁGA A közelmúltban került a kerületi tanács végrehajtó bizottsága elé az a jelentés, amelyet a műszaki osztály állított össze az építési engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő építkezések helyzetéről. Mint a jelentésből kitűnik, az 1377. április 1-én életbe lépelt új építési engedélyezési rendeletnek igen kedvező hatása volt kerületünkben is. Egyszerűbbé tette az ügyintézést, és jó néhány, hosszabb ideje húzódó ügyre sikerült a rendelet szellemében gyorsan pontot tenni. Az építési fegyelem mindinkább erősödik a kerületben: míg az egy évvel korábbi felmérés 10—15, a két évvel ezelőtti 25—20 esetet derített fel, addig a legutóbbi egy év folyamán már csak öt új üggyel kellett foglalkozniuk a műszaki osztály dolgozóinak. A már említett új építési engedélyezési rendeletnek köszönhető részben az az érdekes tendencia, amely kiderül a jelentésből: 515 felderített esetből 89 intézkedés nélkül oldódott meg. Vagy — az új értelmezés szerint — nem is kell engedély a korábban engedély nélkülinek minősített épülethez, vagy az elévülési időnél régebben épültek. A másik új fejlemény: a bírságok nagysága. Egy szabályellenes garázsért 2—4 ezer forintot is lehet „ráfizetni” az engedély nélküli építőnek, a közület pedig még mélyebben nyúlhat bele — a részesedési alapon keresztül — dolgozói zsebébe: volt olyan ügy, amelynek során 70 ezer forintos bírságot szabtak ki egy tételben! De hát végül is mit szabad építeni engedély nélkül, és mit nem? A kérdésre a műszaki osztály két munkatársa, Fodor Istvánné osztályvezető-helyettes és Kálmán Lajosné csoportvezető főmérnök segítségével kerestük a választ. Az új engedélyezési rendelet szerint is építési engedélyköteles a garázsépítés. Ugyanígy engedélyköteles a barkácsműhely, „fusisufni* építése is. Hasonlóan csak engedély alapján lehet olyan kiegészítő építményt emelríf, amelynek eredményeképpen egy lakás kettéosztható, tehát a még egy W. C., másik -konyha, plusz fürdőszoba is ide sorolható. Az új rendelet szerint fáskamrához, szerszámkamrához, kertbe építendő „szaletlihez” nem kell engedély — ha valóban arra a célra használják, amire épült, az építési szabályok betartásával. Biztos, ami biztos, nem árt egy ceruzával készített vázlatrajzzal besétálni (buszozni, villamosozni) a Béke térre, a tanácshoz, és a műszaki osztályon megkérdezni: mehet-e a kérdéses építés „minden további nélkül”? Egy-két órába, 2—3 forintba kerül mindössze. Viszont, ha nem tesszük, és tudtunkon kívül engedélyköteles valamit építgetünk engedély nélkül, az pénzben is az ezerszeresébe, hosszúságában, utánjárásában, fellebbezgetésében is sokszoros fáradságba ANGYALFÖLD 17
